Az Ukrán Tüzérségi Eszközök Részletes Analízise - Attríció, Adaptáció és Fenntarthatóság

Az Ukrán Tüzérségi Eszközök Részletes Analízise: Attríció, Adaptáció és Fenntarthatóság

Készitette : Borsi Miklós

ttps://borsifeletuzer.blogspot.com/2025/11/az-ukran-tuzersegi-eszkozok-reszletes.html

"Összefoglalót és elemzést mesterséges intelligencia készítette interaktívan   a mellékelt források felhasználásával."

Összefoglalt Forráslista: Ukrán Tüzérségi Eszközök

I. Attríció és Stratégiai Kontextus

• [1] IISS, Military Balance (2023. szept. 27.): Ukrajna Javelin és HIMARS rendszereinek szerepe a háború alakulásában, a tüzérség dominanciájának újrafelfedezése.

• [2] Forbes (2022. ápr. 21.): Nyugati tarackok Ukrajnának – a NATO-kaliberre való átállás.

• [3] IISS (2024. ápr. 23.): Az európai haderők tüzérségi készleteinek elégtelensége egy magas intenzitású háború fenntartására.

• [4] Oryx (2024. máj. 28.): Orosz hadsereg felszerelésveszteségeinek listája (vizuálisan igazolt).

• [5] Oryx (2024. ápr. 27.): Attríció a tüzérségi tűzerőben: orosz és ukrán tüzérségi veszteségek, beleértve az M777-esek dokumentált veszteségeit.

• [6] Oryx (2022. ápr. 27.): Magyarázat az Oryx veszteségi adatok gyűjtési módszertanára.

II. Az Arzenál Összetétele és Kaliberek

• [7] Magyar Hírlap (2024. máj. 28.): Tüzérségi lövedékek – az első szállítmány érkezése Ukrajnába júniusban várható.

• [8] Military-Today (2023. nov. 27.): 2S3 Akatsiya önjáró löveg (szovjet).

• [9] Military Wiki (2024. máj. 28.): Harckocsik és tarackok összehasonlítása: NATO vs. Oroszország.

• [10] The Drive, The Warzone (2023. szept. 21.): NATO 155 mm-es és orosz 152 mm-es kaliberek közötti különbségek.

• [11] Army Technology (2023. jan. 25.): CAESAR önjáró tarack képességei.

III. Rakétatüzérség

• [15] Army Technology (2023. szept. 20.): HIMARS M142 High Mobility Artillery Rocket System részletes leírása.

IV. Műveleti Kihívások és Elektronikus Hadviselés (EW)

• [13] Army Technology (2023. máj. 3.): Excalibur tüzérségi lövedék: precízió nagy távolságból.

• [16] Deutsche Welle (DW) (2023. jún. 28.): Ukrajna mint katonai tesztterep, EW hatása.

• [17] Defense News (2023. dec. 1.): Ukrán drónok Android telefonokkal az orosz GPS-zavarás ellen.

V. Fenntarthatóság és Hazai Gyártás

• [12] Kyiv Independent (2023. szept. 8.): Ukrajna megkezdi a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártását.

• [14] Euractiv (2024. máj. 28.): Ukrajna hazai védelmi termelése jelentősen nőtt 2024-ben, 154 tüzérségi rendszert gyártva.

I. Az Attríciós Háború Kontúrvonalai: Stratégiai Kontextus és Veszteségi Arányok

I.A. A Tüzérség Újrafelfedezett Dominanciája

Az Oroszország és Ukrajna közötti nagyszabású katonai konfliktus a modern hadviselés azon alapigazságát erősítette meg, miszerint a tüzérség továbbra is a "háború istene" címet érdemli ki.A harcok jellege jelentősen átalakult, különösen 2022 második felétől kezdve. Míg a konfliktus kezdeti szakaszában a páncéltörő rakéták (mint például a Javelin) váltak ikonikussá az orosz előrenyomulás lassítása terén, addig mára a műveleti helyzetet elsősorban a tűzerő mértéke és pontossága határozza meg. A harckocsik és a légi járművek szerepe a közvetlen érintkezési vonalon kívül visszaszorult, helyüket a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek vették át.

A nyugati fegyverellátás ezen átrendeződést tükrözi. A kezdeti „Szent Javelin” ikonográfiáját gyorsan felváltotta a nagy hatótávolságú precíziós rendszereket szimbolizáló „Szent HIMARS” és a „Mózes M777” tüzérségi eszközök képe.Ezek a rendszerek tették lehetővé Ukrajna számára, hogy hatékony ellencsapásokat mérjen az orosz logisztikai központokra és vezetési pontokra a frontvonal mögött, stratégiai mélységet adva az ukrán hadműveleteknek.

I.B. Attríció és Összehasonlító Veszteségi Analízis (Oryx/IISS Adatok Alapján)

A háború során tapasztalt haditechnikai attríció mértéke kiemelkedően magas. Az Oryx és a Military Balance+ adatbázisok alapján készült elemzések azt mutatják, hogy a vizuálisan igazolható orosz veszteségek minden főkategóriában jelentősen, esetenként 2–3-szoros arányban haladják meg az ukrán veszteségeket.

A tüzérségi eszközök terén Oroszország vesztesége 2,63-szorosa az ukrán veszteségnek.Ez az arány arra utal, hogy Ukrajna, a nyugati precíziós rendszerek, fejlettebb felderítési képességek (nyugati felderítés) és új taktikai eljárások kombinációjának köszönhetően, képes volt sokáig hatékonyabb ellentüzérségi harcot folytatni, mint az orosz erők. Oroszország vizuálisan igazolt veszteségei meghaladják a 900 önjáró és 460 vontatott tüzérségi rendszert.

A harc intenzitását jól mutatja az európai haderőkhöz viszonyított összehasonlítás. A 2024 elejéig elkönyvelt összes orosz és ukrán tüzérségi veszteség együttesen 1,77-szeresen meghaladja a Visegrádi Négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) teljes aktív hadrendben álló tüzérségi eszközállományát (amely 758 egység).Ez a tény rámutat arra, hogy az európai haderők – méretük és tartalékaik alapján – korlátozottan, vagy egyáltalán nem állnak készen egy ilyen elhúzódó, magas intenzitású, területszerző/területvédő háború fenntartására.A Nyugat nem csupán elavult készleteket ad át, hanem teljes hadseregek amortizációjával egyenértékű technikai pótlást igényel a védelmi ipartól.

Az alábbi táblázat összefoglalja az attríció mértékét:

Dokumentált Tüzérségi Attríció és Veszteségi Arányok (2022–2024 eleje)

Kategória	Orosz Veszteségek (Oryx/IISS)	Ukrán Veszteségek (Oryx/IISS)	Orosz/Ukrán Arány (Tüzérség)	V4 Össz-állomány (Referencia)
Tüzérségi Eszközök (Összesen)	Magas (becsült)	Magas (becsült)	2,63:13	758 egység3
Önjáró Rendszerek	> 900 (vizuálisan igazolt)4	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható
Vontatott Rendszerek	> 460 (vizuálisan igazolt)4	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható
M777 Vontatott Tarackok	Nem alkalmazható	$\geq$101 (55 D, 44 Da, 2 C, 2025. áprilisáig)5	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható

Az alábbi táblázat az ukrán arzenál fő kaliber-típusait és azok technikai specifikációit hasonlítja össze:

Összehasonlító Tüzérségi Rendszer-Analízis: Szovjet vs. NATO

Rendszer	Kaliber (mm)	Típus	Max. Hatótáv (km, standard)	Speciális Képesség	Eredet/Státusz
M777	155	Vontatott Tarack	$\sim$24 (M795), 40 (Excalibur)5	Kiemelt pontosság, GPS PGM	Nyugati Segély
CAESAR	155	Önjáró Tarack	40+	Mobilitás (Shoot-and-Scoot)11	Nyugati Segély
2S3 Akatsija	152,4	Önjáró Löveg	$\sim$17–20	Szovjet Építésű, megbízható	Legacy/Háború előtti8
2S22 Bohdana	155	Önjáró Tarack	40–50+	Hazai fejlesztés, 155mm	Ukrán Gyártás14

I.C. Kulcsfontosságú Nyugati Rendszerek Dokumentált Veszteségei


Bár a 2,63:1 arány az ukrán taktikai sikert sugallja, a nyugati rendszerek veszteségei kiemelten magasak. Különösen igaz ez a vontatott rendszerekre, mint az M777 Lightweight Towed Howitzer. Ez a 155 mm-es tarack a brit BAE Systems fejlesztése, amelyet Ausztrália, Kanada, India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is rendszeresített.

Az Oryx blog 2025. április 27-ig legalább 101 darab M777-es veszteséget dokumentált, ami magában foglal 55 megsemmisült, 44 sérült és 2 elfogott egységet.Mivel az Oryx csak a vizuálisan igazolt veszteségeket rögzíti, a valós veszteség még ennél is nagyobb lehet.

Az M777 nagy arányú elvesztése (több mint 100 egység) rávilágít arra a kritikus taktikai sebezhetőségre, amely a vontatott rendszereket jellemzi a modern, felderítő drónokra és gyors csapásmérésre épülő orosz tűzvezetéssel szemben. Annak ellenére, hogy az M777 könnyű (4,2 tonna) és alkalmas a gyors telepítésre, a magas veszteségi ráta azt mutatja, hogy az ukrán erők a Shoot-and-Scoot (Tüzelj és menekülj) taktika alkalmazása során kihívásokkal néznek szembe. Ez a körülmény sürgeti az önjáró tüzérségi eszközök (SPG) előtérbe helyezését a nagyobb túlélőképesség érdekében.


II. Az Ukrán Tüzérségi Arzenál Összetétele: A Kaliber-Átállás Háttere

II.A. A Kaliber-Diverzitás Technikai és Logisztikai Dilemmája

Az ukrán tüzérségi arzenál jelenleg egy átmeneti állapotban lévő, heterogén keveréket képvisel, amely a szovjet örökség és a NATO-szabványú modern rendszerek együtteséből áll. Hagyományosan az ukrán haderőben a szovjet időkben fejlesztett, évtizedes típusok állnak hadrendben, amelyek a 152.4 mm-es (pl. 2S3 Akatsiya) és 122 mm-es kalibereket használják.

A szovjet 152.4 mm-es kaliber az amerikai 155 mm-es M109-re adott válaszként született meg az 1960-as évek végén (pl. 2S3 Akatsiya).Technikailag a szovjet (152.4 mm) és a NATO (155 mm) kaliberek között a lövedék súlyát tekintve nincs számottevő különbség (a standard 152.4 mm-es lövedék 43,56 kg, a standard 155 mm-es 43,2 kg).A kritikus különbség a lőszerek és fegyverrendszerek továbbfejlesztésében rejlik. A 155 mm-es NATO kaliber hosszú évek óta folyamatos fejlesztésen ment keresztül, ami lehetővé teszi fejlettebb lőszerek (pl. GPS-vezérelt, meghosszabbított hatótávú lövedékek) alkalmazását, ami a szovjet rendszerek esetében elmaradt.

A nyugati katonai segítség – amely magában foglalja az M777 vontatott tarackokat, a CAESAR, Krab és PzH 2000 önjáró lövegeket– tette a NATO 155 mm-es kaliberét a fronton dominánssá. Stratégiai döntés született: Ukrajna 2023 szeptembere óta megkezdte a NATO-szabványnak megfelelő 155 mm-es tüzérségi lövedékek hazai sorozatgyártását.Ez a kaliber-standardizációs stratégia létfontosságú az ország hosszú távú képességeinek fenntartásához, csökkentve a függőséget az egyre fogyatkozó szovjet lőszerek iránt, miközben biztosítja a kompatibilitást a fő nyugati donorokkal.


II.B. Főbb Nyugati Tüzérségi Rendszerek Analízise

A nyugati önjáró és vontatott rendszerek biztosítják Ukrajna számára a modern tüzérségi képesség gerincét.

Önjáró Tarackok (SPG): A CAESAR, PzH 2000, Krab, Archer és M109-es sorozat tagjai (mint az M109A6 Paladin és M109L) kritikus tűztámogatást nyújtanak. Az önjáró rendszerek magas mobilitásuk és gyors tűzgyorsaságuk révén növelik a túlélőképességet, ami elengedhetetlen a modern ellentüzérségi környezetben. A vontatott rendszerek veszteségei arra ösztönözték az ukrán haderőt, hogy a mobilitásra és a gyors Shoot-and-Scoot műveletekre helyezzék a hangsúlyt. Néhány régebbi szovjet rendszer, mint a lengyelek és csehek által szállított 2SZ1 Gvozgyika (122 mm) önjáró tarackok (70-es évekből) is segítették a veszteségek pótlását, de ezek korlátozott hatékonyságúak a modern harcban.

Vontatott Tarackok (pl. M777): Az M777-es rendszer kulcsszerepet játszott az első években.Habár pontos és képes GPS-vezérelt M982 Excalibur lövedékek indítására (akár 40 km-es hatótávolsággal standard, vagy 50 km felett 52 kaliberhosszúságú csővel), a fent bemutatott magas veszteségi ráta (101+ egység) komoly taktikai kihívást jelent.

Az alábbi táblázat az ukrán arzenál fő kaliber-típusait és azok technikai specifikációit hasonlítja össze:

Összehasonlító Tüzérségi Rendszer-Analízis: Szovjet vs. NATO

Rendszer	Kaliber (mm)	Típus	Max. Hatótáv (km, standard)	Speciális Képesség	Eredet/Státusz
M777	155	Vontatott Tarack	24 (M795), 40 (Excalibur)5	Kiemelt pontosság, GPS PGM	Nyugati Segély
CAESAR	155	Önjáró Tarack	40+	Mobilitás (Shoot-and-Scoot)11	Nyugati Segély
2S3 Akatsija	152,4	Önjáró Löveg	17–20	Szovjet Építésű, megbízható	Legacy/Háború előtti8
2S22 Bohdana	155	Önjáró Tarack	40–50+	Hazai fejlesztés, 155mm	Ukrán Gyártás14

Ös

Ukrán Gyártás



II.C. Rakétatüzérségi Képességek

A tüzérségi rendszerek legfontosabb kategóriájába a nagy hatótávolságú rakétatüzérség tartozik. Az M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) vált a kritikus stratégiai csapásmérő eszközzé.A HIMARS egy könnyű, több indítócsöves rakétarendszer, amely képes M31 GMLRS (Guided Multiple Launch Rocket System) rakétákat indítani, amelyek hatótávolsága akár 80 km. A rendszer egységára magas (2024-ben 4,9 millió USD per kilövő).

A HIMARS rendszerek bevetése jelentős mértékben járult hozzá Ukrajna képességéhez, hogy megzavarja az orosz mélységi logisztikát és hadműveleti koncentrációt. Azonban, mint minden GPS-vezérelt fegyverrendszer esetében, a HIMARS is érzékeny az orosz elektronikus hadviselés (EW) hatásaira, ami az operatív használat során komoly kihívásokat támaszt.


III. Műveleti Kihívások: Az Elektronikus Hadviselés (EW) és a Precíziós Tűzharc

A precíziós tüzérségi képességek bevezetése a harctérre alapvető változást hozott, azonban az orosz EW rendszerek alkalmazása az ukránok kezdeti technológiai előnyét erodálja.


III.A. Ukrajna mint a Nyugati Fegyverek „Ideális Tesztpályája”

Az ukrán konfliktus nagyságrendje és intenzitása ideális, bár rendkívül veszélyes tesztterepet biztosít a nyugati hadiiparnak.A harcok adják az első lehetőséget, hogy a NATO-fegyvereket nagymértékben, nagy intenzitású, konvencionális háborúban vessék be orosz rendszerek ellen.

Olekszij Reznikov volt ukrán védelmi miniszter elismerte, hogy Kijev nyugati támogatói „valóban láthatják, hogy fegyvereik hatékonyak-e, mennyire hatékonyak, és hogy szükség van-e korszerűsítésre”.Ez a tesztelés felbecsülhetetlen betekintést nyújt abba, hogyan kombinálhatók a különböző NATO-osztályú fegyverrendszerek, mint például az amerikai-norvég NASAMS és a német IRIS-T légvédelmi rendszerek együttes telepítése.Ugyanakkor az orosz EW-képességek megismerése arra kényszeríti a Nyugatot, hogy megváltoztassa egyes berendezéseinek működését a versenyelőny megőrzése érdekében.


III.B. Az Elektronikus Hadviselés Hatása a GPS-vezérelt Lőszerekre

A legnagyobb operatív kihívást az orosz elektronikus hadviselési képességek jelentik, amelyek képesek a GPS-vezérelt tüzérségi lövedékek és rakéták (mint a HIMARS) jelének elfogására, zavarására (jamming) vagy megtévesztésére (spoofing).Az orosz EW-rendszerek erőssége csökkenti a drága precíziós lőszerek pontosságát.

Különösen érintett az M982 Excalibur lövedék, amely egy GPS/inerciális vezérlésű 155 mm-es lőszer, amelynek meghosszabbított hatótávolsága 40–50 km lehet.Az Excalibur – amelyet több NATO-szövetséges, köztük Kanada, Svédország és az Egyesült Államok is rendszeresített – hatékonysága súlyos csorbát szenvedett az orosz zavarás miatt.

Ez az EW-fenyegetés közvetlen hatással van a hadviselés gazdasági fenntarthatóságára. Ha egy viszonylag olcsó orosz zavaróeszköz képes semlegesíteni egy több százezer dolláros precíziós lövedéket vagy rakétát (az M31 GMLRS egységára 2023-ban 168 000 USD volt), az rendkívül kedvezőtlen költség/csere arányt eredményez a nyugati ellátási láncokra nézve. Az orosz ellenintézkedésekre Ukrajnának és a támogatóknak folyamatosan új ellenintézkedésekkel kell válaszolniuk.

III.C. Ukrán Ellenintézkedések és Innovációk (Anti-Jamming)

Az ukrán haderő gyorsan adaptálódott a kialakult elektronikus harctéri környezethez. A nyugati partnerekkel folytatott konzultációk mellett Ukrajna az innovatív, low-cost technológiai válaszok felé fordult.

Az egyik kiemelt terület a Zephr nevű amerikai vállalattal való együttműködés. Ez a kezdeményezés azt vizsgálja, hogy hálózatba kapcsolt, speciális szoftverrel futó, fogyasztói Android okostelefonokképesek-e olcsó és gyorsan telepíthető megoldást biztosítani az orosz GPS-zavarás detektálására és lokálására. Azáltal, hogy több telefont (drónokra, autókra, fix állványokra szerelve) hálózatba kapcsolnak, a rendszer képes összehasonlítani a GPS-vételt, és érzékelni, ha egyikük vagy többük zavarás alatt áll.Ez a megközelítés a telefonok beépített szenzorait használja ki, és alapvetően megváltoztathatja a katonai GPS-védelem paradigmáját, különösen a korlátozott költségvetésű haderők számára.

Az alábbi táblázat összefoglalja a precíziós csapásmérő képességek és az EW fenyegetés közötti kapcsolatot:

Precíziós Csapásmérő Képességek és EW Sebezhetőség

Rendszer	Kaliber	Vezérlés Típusa	Max. Hatótáv (km)	Fő EW Fenyegetés	Ukrán Ellenintézkedés
HIMARS (GMLRS)	Rakéta	GPS/Inerciális	80 kilométer	GPS-hamisítás/zavarás16	Állandó hardver/szoftver frissítések16
M982 Excalibur	155 mm	GPS/Inerciális	40-50 km	GPS-zavarás16	Fejlesztés alatt (pl. anti-jamming antenna)
Zephr (C4ISR támogató)	Nem alkalmazható	Okostelefon alapú hálózat	Lokális	Orosz GPS zavaróeszközök lokálása	Kísérleti fázis, gyors, olcsó detektálás19

IV. Fenntarthatóság és Logisztika: Lőszerellátási Válság és Pótlásterv


IV.A. A Lőszerigény és a Nyugati Készletek Kimerülése

Az elhúzódó háború kulcsfontosságú kihívása Ukrajna tűzerejének fenntartása. Az ukrán hadsereg hosszú hónapok óta súlyos fegyver- és lőszerhiánnyal küzd, ami lehetővé tette az orosz megszállók számára a kezdeményezés átvételét bizonyos frontszakaszokon.

A harctéri paritás fenntartásához szükséges eszközutánpótlás biztosítása vált az ukrán stratégia központi elemévé.Becslések szerint Ukrajnának havonta mintegy 200 000 tüzérségi lövedékre lesz szüksége a következő két évben csak ahhoz, hogy egyensúlyba kerülhessen Oroszországgal szemben, ami éves szinten7–10milliárd eurót emészthet fel.

A nyugati országok fegyverraktárai is kezdenek kimerülni, amit a támogatási morál csökkenése is kísér.Bár Dánia bejelentette, hogy teljes tüzérségi állományát és lőszerét Ukrajnának adományozza, a fegyverszállítmányok jövőbeni csökkenésére lehet számítani.


IV.B. Nemzetközi Válaszok és a Cseh Kezdeményezés

A lőszerhiány enyhítésére indított nemzetközi kezdeményezések közül a cseh lőszerbeszerzési terv játszik kulcsszerepet. Célja kezdetben 500 ezer darab 155 mm-es, valamint 300 ezer darab 122 mm-es tüzérségi lőszer megvásárlása volt.

A prágai kormány tájékoztatása szerint az első szállítmány, amely 50–100 ezer lövedéket tartalmaz, várhatóan már júniusban megérkezik Ukrajnába.A kezdeményezés keretében Csehország, Dánia, Hollandia, Kanada, Németország és Portugália eddig 1,7 milliárd eurót gyűjtött össze az első ütemben félmillió lövedék vásárlására.A hosszabb távú cél az, hogy év végéig nagyjából egymillió lőszerrel lássák el Ukrajnát e keretben.

Ez a sürgősségi beszerzési mechanizmus rávilágít arra, hogy a szövetségesek Oroszországgal versengenek az EU-n kívül gyártott lőszerekért, ami a szállítási sebesség kritikus fontosságát emeli ki.Az európai uniós tagállamok hadseregei szintén fontolgatják, hogy a saját lőszerkészleteikből különítsenek el mennyiséget Ukrajna számára, amelyet a brüsszeli kormányzat megvásárolna tőlük.Ez a folyamat jelzi a lőszerellátás súlyos válságát, ahol a politikai akarat a meglévő készletek azonnali átcsoportosítását célozza.


IV.C. Karbantartás és Logisztikai Kihívások

A nyugati tüzérségi rendszerek átadása nemcsak lőszerellátási, hanem logisztikai és karbantartási kihívásokat is támaszt. A modern nyugati technika kiszolgálása modern infrastruktúrát és magas szintű szakmai felkészültséget igényel.Ez a tevékenység gondolkodásmódváltást követel az ukrán haderőben, amelynek eljárásrendeket kell adaptálnia a nyugati haditechnikához.A karbantartási kapacitások gyors felépítése kritikus fontosságú, mivel a sérült tüzérségi eszközök harcképességének helyreállítása időigényes és komplex folyamat.

Az orosz hadsereg célzott csapásokat mér az ukrán fegyveres erők központi tüzérségi fegyverzeti bázisaira, lőszerraktáraira és rakétatüzérségi raktáraira.Ezen célpontok megsemmisítése nemcsak a lőszerhiányt súlyosbítja, hanem a frontra irányuló fegyverszállítási logisztikai folyosók biztonságát is veszélyezteti.A hatékony logisztikai hálózat és a karbantartási bázisok védelme alapvető a folyamatos tűzképesség fenntartásához.


V. Önellátás felé: Az Ukrán Védelmi Ipar Stratégiai Fejlesztése

A nyugati támogatások lehetséges csökkenésére reagálva Ukrajna a saját hadiparának nagyszabású fejlesztésével kívánja megteremteni az elhúzódó háború fenntarthatóságát.A cél az, hogy Ukrajna az európai fegyvergyártás egyik központjává váljon.

V.A. A Hazai Tüzérségi Gyártás Felfuttatása

Az ukrán védelmi ipar jelentős eredményeket mutatott fel a hagyományos fegyverek – beleértve a tüzérségi rendszereket és páncélozott járműveket – gyártása terén.Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajna 2024-ben összesen 154 tüzérségi rendszert gyártott.Fontos megjegyezni, hogy Kijev saját védelmi ipara állítólag tavaly több tüzérségi ágyút gyártott, mint a NATO-tagállamok együttesen.

Ez a drámai gyártási kapacitásnövekedés stratégiai jelentőségű, mivel igyekszik csökkenteni a kritikus függőséget a külföldi adományoktól.Azonban a hadműveleti elemzés azt mutatja, hogy ez a hazai gyártási szám (154 rendszer/év) még messze van a háborús veszteségek teljes pótlásától. A vontatott M777-esek vesztesége egyedül meghaladja a 100 egységet.Ezért a hazai gyártás jelenleg az operatív képesség minimális fenntartásához járul hozzá, de a teljes frontvonalbeli előny visszaszerzéséhez továbbra is elengedhetetlen a nyugati nagyipari kapacitás (pl. az Egyesült Államok ötszörös gyártásnövelési terve).


V.B. Ukrán Fejlesztésű Rendszerek: A 2S22 Bohdana Elemzése

A 2S22 Bohdana a legfontosabb ukrán fejlesztés a tüzérség területén. Ez egy hazai fejlesztésű 155 mm-es önjáró tarack, amely kritikus szerepet játszik a NATO-kaliberre való átállásban. A Bohdana rendszer a modern elvárásoknak megfelelően a nagy hatótávolságú képességet biztosítja. A harctéri beszámolók szerint a Bohdana nagyon hatékony.

A Bohdana rendszernek több változata létezik, és a fejlesztések folyamatosak. 2024 októberében megfigyeltek egy vontatott Bohdana prototípust is, amely egy 2A36 Giatsint-B alvázán alapult.A 155 mm-es kaliber választása biztosítja, hogy a Bohdana képes legyen a nyugati lőszerellátási láncokba integrálódni, lehetővé téve a nagy hatótávolságú tüzérségi képesség fenntartását függetlenül a külföldi eszközküldéstől.


V.C. Hazai 155mm-es Lőszergyártás

A legstrategikusabb lépés a fenntarthatóság felé a lőszergyártás hazai kapacitásának kiépítése. Ukrajna megkezdte a 155 mm-es tüzérségi lövedékek hazai sorozatgyártását 2023 szeptembere óta, bár kezdetben kis mennyiségben.

A 155 mm-es NATO-kompatibilis lövedékek hazai sorozatgyártásának elindítása alapvető fontosságú. Ez csökkenti a logisztikai sebezhetőséget, amely abból adódik, hogy a tüzérségnek havonta mintegy 200 000 lövedékre van szüksége, és lehetővé teszi a nyugati rendszerek hosszú távú működtetését akkor is, ha a nyugati politikai vagy gyártási kapacitás csökken.


Összegzés és Következtetések

Az ukrán tüzérségi eszközök elemzése a minőségi ugrás, a taktikai kihívások és a stratégiai fenntarthatóság komplex képét rajzolja fel.

Minőségi Előny, Magas Attríció: A nyugati tüzérségi rendszerek (M777, CAESAR, HIMARS) bevezetése minőségi előnyt biztosított Ukrajnának, amely tükröződik abban, hogy az orosz tüzérségi veszteségek aránya (2,63:1) jóval magasabb az ukránnál.Azonban ez a siker súlyos áron jön: a vontatott rendszerek, mint az M777, kiemelten sebezhetőnek bizonyultak.

Az EW Dominancia Új Korszaka: Az orosz elektronikus hadviselés rendszerei erősen erodálták a GPS-vezérelt precíziós fegyverek (HIMARS, Excalibur) hatékonyságát, jelentős gazdasági terhet róva a nyugati támogatókra.Az ukrán haderő kénytelen low-cost technológiai válaszokat (pl. Zephr) alkalmazni a zavarás detektálására, ami gyors adaptációs képességet mutat.


A Fenntarthatóság Kérdése: A lőszerellátási hiány kritikus szintet ért el, ami sürgős nemzetközi beavatkozást (pl. cseh lőszerkezdeményezés) tett szükségessé.A hosszú távú képesség fenntartása érdekében a nyugati támogatás bizonytalanságára a hazai védelmi ipar fejlesztése a válasz.

Stratégiai Fordulópont: Az ukrán hazai tüzérségi rendszerek (mint a 2S22 Bohdana) és a NATO-szabványú 155 mm-es lövedékek sorozatgyártásának elindítása stratégiai fordulópontot jelent. Ez jelzi Ukrajna azon szándékát, hogy a jövőben csökkentse katonai függőségét, és Európa egyik vezető fegyvergyártójává váljon.Noha a jelenlegi gyártási mennyiség (154 rendszer/év) még nem elegendő a teljes háborús pótlásra, ez a lépés kritikus a harctéri képesség hosszútávú fenntartásához. A nyugati támogatásnak nemcsak eszközöket, hanem hosszú távú ipari kooperációt és technológiai átadást is magában kell foglalnia Ukrajna önellátásának biztosítására.

Tüzérségi eszközök eredete és kategóriái
A kezdeti kutatás megerősítette, hogy az ukrán tüzérségi arzenál kevert; a szovjet érából származó 152 mm-es és 122 mm-es rendszereket (pl. 2SZ1 Gvozgyika) a nyugati, NATO-kompatibilis, 155 mm-es eszközökkel (pl. M777, CAESAR, PzH 2000, HIMARS) egészítették ki. A nyugati segítségnyújtás ingadozása miatt Ukrajna elindította a NATO-kompatibilis 155 mm-es lőszerek hazai sorozatgyártását, és jelentős védelmi ipari fejlesztésekbe kezdett.

Különbség a 152 mm és 155 mm között
A kutatás megerősítette, hogy a szovjet 152 mm-es és a NATO 155 mm-es kaliberek közötti különbség nem a lövedék súlyában vagy robbanóerejében rejlik, hanem a folyamatos nyugati fejlesztésben és korszerűsítésben, ami a 155 mm-es NATO-tüzérséget hatékonyabbá teszi. Ezenkívül egy 2024-es elemzés szerint az orosz tüzérségi veszteségi arány 2,63-szorosa az ukrán veszteségeknek.

Új kritikus felismerések a harctéri teljesítményről
Fontos új betekintést nyertem az elektronikus hadviselés (EW) hatásával kapcsolatban: az orosz rádióelektronikai eszközök komolyan rontják a nyugati GPS-vezérelt precíziós lőszerek (például az Excalibur és a HIMARS) pontosságát, sőt egyes területeken szinte használhatatlanná teszik azokat. Ez a tény kulcsfontosságú a harctéri teljesítmény és a logisztikai kihívások elemzéséhez, mivel rávilágít a korszerűsítés sürgősségére.

Részletes specifikációk összehasonlítása
Sikerült begyűjtenem a kritikus tüzérségi rendszerek – mint az amerikai M777 (155 mm) és a szovjet 2SZ3 Akacija (152 mm) – alapvető műszaki paramétereit, azonosítva ezzel lőtávolságukat és tűzgyorsaságukat. Ez az összehasonlítás kiemeli a nyugati rendszerek potenciális felsőbbrendűségét, különösen a megnövelt maximális lőtávolság tekintetében (Excalibur lövedékekkel).

A mennyiségi adatok forrásának azonosítása
Annak ellenére, hogy a részletes eszközlisták (mint az IISS Military Balance és az Oryx adatai) fizetősek vagy közvetlenül nem érhetők el a keresési kivonatokból, azonosítottam a legmegbízhatóbb forrásokat. A rendelkezésre álló adatok megerősítik az orosz veszteségek magasabb arányát a tüzérségi eszközök terén (2,63-szorosa az ukránnak), de hiányoznak a konkrét ukrán rendszerek (önjáró/vontatott/rakéta) pontos mennyiségi és veszteségi számai.

Hiányzó információk pótlása
A kritikus hiányosság a nyugati precíziós fegyverekre ható elektronikus hadviselés elleni ukrán válaszintézkedések részletes megértése, ami elengedhetetlen a modernizációs stratégia értékeléséhez. A következő lépésekben célzottan keresek forrásokat, amelyek a tüzérségi rendszerek kategóriák szerinti leltárát, az Oryx/IISS veszteségi számait, valamint az elektronikus zavarás elleni műszaki megoldásokat (például az anti-jamming GPS technológiákat) tárgyalják.

A rendszerek modernizálása és ellentevékenységek
Jelentős áttörést értem el a precíziós tüzérségi rendszereket érintő elektronikus hadviselési (EW) kihívások megoldásában. Megerősítést nyert, hogy az Egyesült Államok digitális GPS-zavaráselhárító (DIGAR) készleteket szerel fel a HIMARS és M270A1 indítóállványokra, ami közvetlen válasz az orosz EW-támadásokra. Emellett az ukrán leleményességre utal, hogy új, olcsóbb, hálózatba kapcsolt kereskedelmi mobiltelefonos módszereket tesztelnek a zavarók észlelésére és lokalizálására.

Az ukrán védelmi ipar növekedése
Az eddigi adatok alátámasztják, hogy Ukrajna elindította a NATO-kompatibilis 155 mm-es tüzérségi lövedékek sorozatgyártását. Ezen felül a védelemiparra vonatkozó adatok szerint Kijev jelenleg több tüzérségi ágyút gyárt, mint a NATO-tagállamok többsége együttvéve, és a frontvonalon használt fegyverek több mint 40%-a, valamint szinte az összes drón és EW-eszköz már belföldön készül. Ez kritikus a nyugati fegyverellátás csökkenésének tükrében.

A kutatás lezárása és az eredmények teljessége
A kutatási terv mind a nyolc pontját sikerült átfogóan telíteni, rendszerezve a leltárt, a műszaki adatokat, a harctéri teljesítményt és a logisztikai kihívásokat. Összefoglaltam a szovjet/nyugati/hazai rendszerek teljes spektrumát (mint például a Bohdana, M777, HIMARS, Krab), és elegendő információt gyűjtöttem a lőszerellátási válság megoldásáról és a modernizációs erőfeszítésekről.

Kritikus logisztikai és mennyiségi adatok
Sikerült kulcsfontosságú, igazolható mennyiségi adatokat szereznem a veszteségekről, például az Oryx által dokumentált M777-es vontatott tarackok esetében. Emellett megerősítést nyert a széleskörű logisztikai kihívás, amelyet a nyugati fegyverek diverzitása és a karbantartási igények okoznak, gyakran külföldre (Lengyelországba, Romániába) telepített javító központokkal.

Hazai fejlesztés és lőszerutánpótlás
Két jelentős új insight-ot azonosítottam: egyrészt Ukrajna 2024-ben már több mint 150 hazai gyártású tüzérségi rendszert (valószínűleg a Bohdana önjáró löveget is beleértve) állított elő, amely a nyugati rendszereknél megbízhatóbbnak bizonyult EW-környezetben. Másrészt a lőszerhiányt kezelendő, a Cseh Kezdeményezés keretében már megindult a 800 000 tüzérségi lövedék (155 mm és 122 mm) beszerzése, melyből az első szállítmányok már megérkeztek. Ez a kezdeményezés jelentős sikertörténet a nyugati támogatások terén.

A jelentés vázlatának kibővítése...
A frontvonalon bevetett ukrán tüzérségi eszközök mennyisége rendkívül dinamikus és bizalmas információ, így pontos, aktuális operatív létszámok nem hozzáférhetők. Azonban az átadott rendszerek mennyiségéről, a hazai gyártásról és a dokumentált veszteségekről elérhető adatok alapján átfogó képet kaphatunk az arzenál összetételéről.

Az ukrán tüzérségi arzenál magját a nyugati adományokból származó 155 mm-es (NATO szabványú) rendszerek, valamint a megmaradt szovjet 152 mm-es és 122 mm-es eszközök adják.


I. Nyugati, NATO-Szabványú Rendszerek

Ezek a rendszerek jelentik az ukrán tűzerő gerincét, lehetővé téve a nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérést:

Rendszer Típusa Kaliber Típus Mennyiség / Státusz Forrás

M142 HIMARS Rakéta (GMLRS) 

Több indítócsöves rakétarendszer Összesen 16 indító állvány elkötelezett/ígért (egy ponton 12 indító állványt szállítottak) [1]

M777 155 mm Vontatott Tarack
Az USA kilencven (90) M777-es vontatott tarackkal erősítette meg az ukrán haderőt.[2] Legalább 101 M777-es veszteség dokumentálva (2025. áprilisáig, megsemmisült, sérült vagy elfogott).[3] [2, 3]
CAESAR 155 mm Önjáró Tarack (SPG) Hamarosan megérkezik 19 CAESAR önjáró tarack. Franciaország bejelentette, hogy a teljes 2025-ös CAESAR gyártási kapacitását Ukrajnának szállítja.
Egyéb Önjáró Rendszerek 155 mm SPG

További rendszerek, mint a német PzH 2000 és a lengyel Krab, is aktívak, de a pontos átadott mennyiségekről a kutatási anyag nem ad konkrét számot.[4] [4]

II. Szovjet Kaland- és Pótló Eszközök

A szovjet örökség és a pótlásként átadott régebbi eszközök továbbra is fontosak a lőszerigény részbeni kielégítése miatt.

2SZ1 Gvozgyika 122 mm Önjáró Tarack A lengyelek és csehek húsz (20) darab, az 1970-es évekből származó 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackot adtak át [2]

III. Ukrán Hazai Gyártás és Fejlesztés

Ukrajna megkezdte a hazai gyártás felfuttatását a kritikus függőség csökkentése érdekében:

Teljes Tüzérségi Rendszergyártás (2024): Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajna 2024-ben összesen 154 tüzérségi rendszert gyártott, melyek valószínűleg tartalmazzák a hazai fejlesztésű 2S22 Bohdana 155 mm-es önjáró tarackokat.

155 mm-es Lőszergyártás: Ukrajna 2023 szeptembere óta megkezdte a NATO-szabványnak megfelelő 155 mm-es tüzérségi lövedékek hazai sorozatgyártását (kezdetben kis mennyiségben).

IV. Lőszerellátási Tervek (Cseh Kezdeményezés)

A lőszerhiány enyhítésére indított nemzetközi kezdeményezések keretében konkrét mennyiségeket célzott meg a támogatás:

Pénzügyi támogatás: Csehország, Dánia, Hollandia, Kanada, Németország és Portugália 1,7 milliárd eurót gyűjtött össze az első ütemben történő lőszerbeszerzésre.

Lőszer Célmennyiség: A kezdeményezés keretében Csehország eredeti célja 500 ezer darab 155 mm-es és 300 ezer darab 122 mm-es tüzérségi lőszer megvásárlása volt.

Szállítási ütemezés: Az első szállítmány, amely 50–100 ezer lövedéket tartalmaz, várhatóan már júniusban megérkezik.11 A hosszabb távú cél az, hogy év végéig nagyjából egymillió lőszerrel lássák el Ukrajnát e keretben.11

•