Orosz Tüzérségi Eszközök Részletes Analízise – Attríció, Adaptáció és Fenntarthatóság
Orosz Tüzérségi Eszközök Részletes Analízise – Attríció, Adaptáció és Fenntarthatóság
.jpg)
https://borsifeletuzer.blogspot.com/2025/11/orosz-tuzersegi-eszkozok.html
Lista a külső forrásokról (URL-ekről) a legutóbbi jelentésben szereplő adatok alátámasztásához:
| Forrás Hivatkozás | Forrás Megnevezése | URL-cím |
| [4] | Külpolitikai / OSINT elemzői adatok a termelési hiányokról | https://english.nv.ua/russian-war/russia-faces-critical-shortage-of-tanks-and-artillery-as-war-strains-industry-50466645.html |
| [5] | A RAND Corporation jelentése az orosz logisztikai kihívásokról | https://www.rand.org/pubs/research_reports/RRA2523-1.html |
| [6] | Chatham House-jelentés a szankciókról és a hagyományos rendszerekről | https://www.chathamhouse.org/2025/07/russias-struggle-modernize-its-military-industry/impact-sanctions-and-war-and-how-opk |
| [7] | Kanadai hadsereg folyóirata a 2S35 Koalitsiya-SV-ről és az ASUNO-ról | https://www.canada.ca/en/army/services/canadian-army-journal/articles/2024/20-2-grau-and-bartles-russian-artillery-modernization.html |
| [8] | Háborúkutató Intézet (ISW) az orosz drón innovációkról (anyahajó UAV-k) | https://understandingwar.org/research/russia-ukraine/russian-force-generation-technological-adaptations-update-october-9-2025/ |
| [6] | Chatham House elemzés az orosz hadiipar visszaeséséről és az innováció stagnálásáról | https://www.chathamhouse.org/2025/07/russias-struggle-modernize-its-military-industry/impact-sanctions-and-war-and-how-opk |
| RUSI kommentár az oroszországi tüzérség politikai és katonai erejéről | https://www.rusi.org/explore-our-research/publications/commentary/russias-god-war-political-and-military-power-artillery | |
| [9] | CHACR részletes tájékoztató a tömeges tűzről a tömeges precíziós tűzre való áttérésről | https://chacr.org.uk/2025/01/23/in-depth-briefing-86-from-mass-to-mass-precision/ |
| [10] | West Point CTC FPV drónokról és az akkumulátortüzek elleni védekezésről | https://ctc.westpoint.edu/moving-targets-implications-of-the-russo-ukrainian-war-for-drone-terrorism/ |
| [11] | A nyugati tüzérség (HIMARS, PzH 2000) csatatéren gyakorolt hatásáról szóló nemzetközi felmérés (IWPR) | https://iwpr.net/global-voices/ukraines-artillery-ups-its-game |
| [12] | Háborúkutató Intézet (ISW) az orosz pilóta nélküli repülőgépekről, amelyek csatatéri légi elhárító hatásokat érnek el | https://understandingwar.org/research/russia-ukraine/russian-drone-innovations-are-likely-achieving-effects-of-battlefield-air-interdiction-in-ukraine/ |
| Diplomat Magazin a pozíciós hadviselésről és a tüzérség központi szerepéről | https://diplomatmagazine.eu/2025/10/02/geopolitical-and-military-lessons-from-the-russia-ukraine-conflict/ | |
| [13] | A 2S3 Akatsija önjáró löveg műszaki áttekintése | https://www.youtube.com/watch?v=3i23Fz4fiLk |
| [14] | A TRADOC orosz taktikai jelentése a hálózatközpontú hadviselésről és a csapásmérő doktrínáról | https://oe.tradoc.army.mil/product/atp-7-100-1-russian-tactics-strike-and-fires/ |
| A CHACR részletes tájékoztatója a szovjet ütegellenes doktrínáról | https://issuu.com/chacr_camberley/docs/idb-86-counter-battery_fires | |
| [15] | Wikipédia a 2S35 Koalitsiya-SV specifikációiról és terepi állapotáról | https://en.wikipedia.org/wiki/2S35_Koalitsiya-SV |
| [16] | Az Észt Külügyi Hírszerző Szolgálat (VLA) jelentése a lőszerkészletekről és a fogyasztási arányokról | https://raport.valisluureamet.ee/2024/assets/VLA_ENG-raport_2024_240122_Web_1-3.pdf |
| [17] | A bennfentes a HIMARS orosz parancsnoki állásokra és logisztikára gyakorolt hatásáról | https://theins.ru/en/politics/253670 |
| [18] | A Kyiv Independent szerint az orosz tüzérségi lövedékek gyártása meghaladja az EU-ét | https://kyivindependent.com/russian-artillery-production-to-outmatch-all-of-eu-by-30-next-year-ukrainian-intelligence-says/ |
| [19] | TRADOC Worldwide Equipment Guide (WEG) az Msta-S specifikációiról | https://odin.tradoc.army.mil/WEG/Asset/5d89ac25a8643d6e283c22f341f000a6 |
| [20] | A Wikipédia a 2S19 Msta-S specifikációiról (tűzgyorsaság, páncélzat) | https://en.wikipedia.org/wiki/2S19_Msta-S |
| [21, 22] | CNA elemzés az orosz kiképzési rendszer hibáiról és személyzeti kérdésekről | https://nestcentre.org/military-lessons/?print=printéshttps://www.cna.org/analyses/2023/09/training-in-the-russian-armed-forces |
| [23] | Wikipédia a 2S3 Akatsiya legénységéről és működéséről | https://en.wikipedia.org/wiki/2S3_Akatsiya |
| [24] | YouTube-elemzés az orosz nagy hatótávolságú rakétatüzérségi tervekről (300 mm-es rakéták) | https://www.youtube.com/watch?v=ZyhTobCXzo8 |
| [25] | A Kijev Független a 2025-re tervezett orosz precíziós rakétagyártásról | https://kyivindependent.com/russia-plans-to-produce-nearly-2-500-precision-missiles-in-2025-hur-says/ |
I. Technológiai Alapok és Erőstruktúra
Ez a jelentés az orosz Rakéta- és Tüzérségi Csapatok (RViA) képességeit vizsgálja a folyamatban lévő nagyszabású konfliktus kontextusában. Az orosz tüzérség technológiai bázisa a modernizált szovjet örökölt rendszerek és a jövőbeli, nagymértékben automatizált platformok közötti éles kontrasztot mutatja be.
I. A. A Tüzérség szerepe az Orosz Összhaderőnemi Doktrínában
Az orosz katonai doktrína hagyományosan a tüzérséget tekinti a döntő erőmultiplikátornak, amely kulcsfontosságú az összes harctéri veszteség 70%-ának vagy annál többnek a okozásában.
A modern orosz harci doktrína a hagyományos tömegtüzet kiegészíti az úgynevezett felderítő-tűz kontúr (Reconnaissance-Fires Contour) integrálásával. Ez a koncepció a hírszerzési, felügyeleti és felderítő (ISR) eszközök valós idejű integrációját célozza a tüzérségi csapásokkal.
I. B. Önjáró Tarackok (SPA): Modernizáció és Örökölt Rendszerek
Az orosz önjáró tüzérség gerincét a közepes kaliberű, 152 mm-es rendszerek alkotják, amelyek szovjet alapokon nyugszanak, de folyamatos modernizáción estek át. A 2S3 Akatsiya egy tartós, 152.4 mm-es önjáró löveg, amelyet még 1971-ben fejlesztettek ki az amerikai M109-re válaszul.
A fegyveres erők modern munkalova a 2S19 Msta-S, amely 1989-ben állt szolgálatba, a 2S3 utódjaként.
#### Az űr Koalitsiya-SV bevezetése
A 2S35 Koalitsiya-SV jelenti Oroszország legnagyobb minőségi ugrását a tüzérségi technológiában. A T-90-es alvázra épülő rendszer célja, hogy kiemelkedő hatótávolságot és automatizálást biztosítson.
A meglévő orosz munkalovak (Msta-S/M2) és az ambiciózus Koalitsiya-SV között jelentős szakadék húzódik. Míg az Msta-S megbízható volumenű tüzet biztosít, a szabványos, 24.7 km-es hatótávolsága kritikusan sebezhetővé teszi a modern nyugati 155 mm-es rendszerekkel (például PzH 2000, Caesar, M777) szemben, amelyek könnyen elérik a 40 km-es távolságot is fejlett lőszerekkel.
I. C. Rakétatüzérség és Aknavetők (RViA)
Az orosz rakétatüzérség (MLRS) is jelentős modernizáción esett át. Az olyan szovjet korszakú rendszereket, mint a BM-21 Grad, BM-27 Uragan és BM-30 Smerch, Tornado-G és Tornado-S változatokra fejlesztették, amelyek a megnövelt hatótávolságra és precizitásra összpontosítanak.
A jövőbeli fejlesztési célok a mélycsapásmérő képesség jelentős növelését mutatják. Oroszország aktívan dolgozik a 300 mm-es rakéták (amelyeket a Smerch és Tornado-S rendszerek használnak) hatótávolságának kiterjesztésén, messze 300 kilométeren túl.
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb orosz önjáró tüzérségi rendszerek összehasonlító műszaki adatait.
1. táblázat: A legfontosabb orosz önjáró tüzérségi rendszerek összehasonlító műszaki adatai
II. Attríciós Analízis és Operatív Sebezhetőség
A tüzérség elvesztése Oroszország számára jelentős, és ezt elsősorban a nyugati ellentűz képességek és a kis költségű drónok alkalmazása vezérli. Ez a veszteségi ráta a harctéren lévő rendszerek minőségi degradációját jelzi.
II. A. A Felszerelési Attríció Kvantitatív felmérése
A konfliktus a tüzérségi veszteségek arányában rendkívül anyagigényes. A tüzérség felelős a harctéri veszteségek több mint 70%-áért mindkét oldalon.
II. B. Az Ellentűz Párbaj: Nyugati Precizitás vs. Orosz Tömeg
A nyugati, nagy pontosságú, nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek megjelenése alapvetően megváltoztatta a harctér dinamikáját. A HIMARS rendszerek, bár korlátozott számban (Ukrajna 12–16 egységet kapott)
A NATO-szabványú 155 mm-es önjáró lövegek (mint a PzH 2000, Caesar) magas szintű automatizálást és gyors telepítést tesznek lehetővé (shoot-and-scoot képesség).
II. C. Felbukkanó Fenyegetések és Taktikai Megsemmisítési Lánc Zavara
A legjelentősebb taktikai fenyegetés az orosz tüzérségre nézve a kis költségű, bőséges és nagy pontosságú Első Személyű Nézet (FPV) drónok alkalmazása.
Ez a alacsony költségű, nagy hatású taktikai fenyegetés megsemmisíti az önjáró lövegek könnyű páncélzata (pl. a 2S19 15 mm-es páncélzata) által nyújtott hagyományos védelmet.
A veszteségi arányok növekedését súlyosbítja a rendszeres képzési és személyi állományi problémák által generált negatív visszacsatolási hurok. A meglévő orosz katonai képzési rendszer hiányosságokat mutat a proceduralitás merevsége, a nem megfelelő felszerelés és lőszer, valamint a szabványosítás hiánya miatt.
2. táblázat: Becsült orosz tüzérségi lemorzsolódási arányok és elsődleges okok
III. Adaptáció: Technológiai Integráció és Doktrína Váltás
Az orosz tüzérségi képesség fenntartásához szükséges stratégiai válasz a technológiai integráció és a doktrína gyors adaptációja volt.
III. A. A Célzási Ciklus (Kill Chain) Fejlődése
Az orosz erők jelentősen optimalizálták célzási ciklusukat a pilóta nélküli légi járművek (UAV) integrálásával. Az olyan drónok, mint az Orlan-variánsok, rutinszerűen együttműködnek a manőverező és tüzérségi egységekkel a valós idejű célfelderítés biztosítása érdekében.
Az orosz taktikai drónhasználat kritikus adaptációja az anyahajó (mothership) UAV-k alkalmazása. Rögzített szárnyú drónok (például Orlan vagy Molniya változatok) anyahajóként működnek, szállítva és indítva a First-Person View (FPV) drónokat és a köröző lőszereket (loitering munitions).
III. B. Közeli Hátországi Interdikció Elérése
Az orosz UAV-taktikák alkalmazása lehetővé teszi a harctéri légi interdikció (BAI) hatásainak részleges elérését, ami kritikus az offenzívák támogatásához.
Technológiai szempontból a parancsnoki és irányítási (C2) képességek megerősítését az automatizált irányító és tűzvezető rendszer (ASUNO) széles körű bevezetése is jelzi, amely nem csak a jövőbeli 2S35 Koalitsiya-SV-n, hanem a modernizált 2S19 Msta-S/M2 rendszereken is jelen van.
III. C. Doktrinális Finomítás: A Tömegről a Tömeges Precizitásra
Az orosz ellentűz-doktrína jelentős változáson ment keresztül, elmozdulva a szovjet doktrína által preferált teljes tömeg alkalmazásától a precíziós lőszerek tömeges alkalmazása felé.
Az orosz egységek most gyorsan és hatékonyan hajtják végre az ellentűz feladatokat.
IV. Fenntarthatóság: A Katonai-Ipari Komplexum Terhelés alatt
Az orosz tüzérségi képesség hosszú távú fenntarthatósága az ipari kapacitás és a kritikus technológiai szűk keresztmetszetek összetett dinamikáján múlik.
IV. A. Lőszerkészlet Kimerülése és Fogyasztási Mutatók
Oroszország a konfliktus kezdetén kritikus előnnyel rendelkezett a szovjet örökségű, hatalmas lőszerkészletek révén, amelyek a becslések szerint mintegy 20 millió lövedékből és rakétából álltak.
A szovjet tartalékok nagy része lejárt, és ipari ellenőrzést, felújítást és javítást igényel.
IV. B. Ipari Kapacitás és Szűk Keresztmetszetek
Az orosz Katonai-Ipari Komplexum (MIC) sikeresen átállt a hadigazdálkodásra, a mennyiségi termelést a technológiai kifinomultság elé helyezve.
A lőszergyártás sikeres fellendítése ellenére kritikus, nem skálázható szűk keresztmetszetek merültek fel, különösen a nagy kaliberű lövegcsövek előállításában.
#### Szankciók és Az Innovációs Stagnáció
A nemzetközi szankciók súlya és a háborús igények felerősítették az orosz MIC meglévő hiányosságait.
A mennyiségi termelésre való összpontosítás és a szankciók alól való kibúvás stratégiája a legújabb technológiák rovására megy. Annak érdekében, hogy a MIC fenntarthassa a termelést, kénytelen egyszerűsíteni a gyártási folyamatokat, elfogadni a kimenet csökkent minőségét, és növelni a kettős felhasználású (dual-use) vagy tisztán polgári technológia integrációját a szankciók által érintett alkatrészek pótlására.
3. táblázat: Tüzérségi lőszer fenntarthatósági és termelési becslései
IV. C. Logisztikai és Munkaerő Kihívások
Az ipari termelés fellendülése ellenére a logisztikai és fenntartási rendszerek továbbra is szisztémás hiányosságokkal küzdenek. Oroszország logisztikai rendszerének teljesítménye alapvető hibákat mutat az operatív tervezésben, ami magában foglalja az erőforrás-hatékonyság hiányát, a nem megfelelő raktározási lehetőségek nagy számát és a széles körű korrupciót.
A munkaerőhiány tovább súlyosbítja a termelési kényszereket. Az orosz gazdaság a teljes foglalkoztatottsághoz közelít, és a védelmi vállalatok nehezen vonzzák be a szükséges képzett munkaerőt, különösen az olyan összetett területeken, mint a fejlett fegyvercső gyártás.
V. Jövőbeli Trajektóriák és Stratégiai Következtetések
V. A. Az Orosz Tüzérségi Fölény Vetülete (2025–2027)
Oroszország a közeli jövőben valószínűleg fenntartja a lőszerellátás numerikus fölényét, köszönhetően a termelés fellendítésének és a szovjet tartalékok folyamatos felhasználásának.
Azonban a minőségi korlátok továbbra is érvényesülnek. A kritikus lövegcső szűk keresztmetszet
Stratégiai kompenzációként Oroszország folytatja a precíziós, nagy hatótávolságú képességek fejlesztését. A Tornado-S MLRS hatótávolságának 300 km fölé történő kiterjesztése
V. B. Stratégiai Következtetések és Javaslatok a Nyugati Szövetségesek Számára
Az orosz tüzérségi képességek elemzése alapvető következtetésekhez vezet, amelyek kritikusak a nyugati védelmi politikák alakításában:
A Minőség és a Kvantitás Összehangolása: Oroszország fenntartja a mennyiségi fölényt a lőszer tekintetében
A Kritikus Szűk Keresztmetszetek Célzása: A legmagasabb megtérülést a szankciós politika azon ritka, nehezen pótolható ipari komponensek célzásával érheti el, mint a speciális forgókovácsoló gépek
Ellentűz-Adaptáció az ISR és EW Terén: Sürgősen be kell fektetni a kinetikus drónelhárító rendszerekbe és az Elektronikus Hadviselés (EW) rezilienciájába.
V. C. Összefoglaló Megállapítások
Oroszország tüzérségi ereje a szovjet korszakból örökölt hatalmas tartalékokra
Azonban Oroszország súlyos strukturális gyengeségektől szenved, amelyek garantálják a hosszú távú minőségi hanyatlást. E gyengeségek közé tartozik az innovációs stagnáció
Fő Megállapítások Összefoglalása
1. Attríció és Minőségi Elmaradás:
Döntő Harctéri Szerep: A tüzérség továbbra is a legfontosabb eszköz a konfliktusban, amely a harctéri veszteségek több mint 70%-áért felelős mindkét oldalon .
Intenzív Attríció: Oroszország jelentős veszteségeket szenved, havonta mintegy 220 tüzérségi eszközt veszít el. Ez a veszteségráta a régebbi, szovjet örökségű rendszerek felhasználására kényszeríti az orosz hadsereget, ami a flotta minőségi degradációját eredményezi.
Hatótávolság Sebezhetősége: Az orosz 2S19 Msta-S (max. 36 km RAP lőszerrel) hatótávolságban alulmarad a modern nyugati 155 mm-es rendszerekkel (PzH 2000, Caesar, M777, melyek akár 40 km-t is elérnek) szemben. Ez a különbség sebezhetőbb, frontvonalhoz közelebbi telepítésre kényszeríti az orosz egységeket.
2. Adaptáció és Technológiai Integráció:
Elmozdulás a Precizitás Felé: Az orosz doktrína elmozdult a tűz puszta tömege felől a precíziós lőszerek tömeges alkalmazása felé. Ez a változás a felderítő-tűz kontúr (Reconnaissance-Fires Contour) gyors bevetésén alapul, amely valós idejű célfelderítést biztosító drónokat (pl. Orlan-variánsok) integrál a tüzérségi csapásokhoz.
UAV Taktikai Innováció: Oroszország anyahajó drónokat (mothership UAV) használ (pl. Orlan-ok, amelyek FPV drónokat indítanak), hogy a taktikai dróncsapások hatótávolságát akár 60 kilométerre is kiterjesszék, részleges harctéri légi interdikció (BAI) hatásokat érve el a logisztikai és C2 célpontok ellen a közeli hátországban.
A Jövő Rendszere (2S35 Koalitsiya-SV): A 2S35 Koalitsiya-SV jelenti Oroszország technológiai ambícióját, nagy automatizáltsággal, állítólag 16 lövés/perc tűzgyorsasággal és akár 80 km hatótávolsággal. Bár 2023 végén átadták az első tételeket a hadseregnek , hiteles forrásokból származó információk a harctéri bevetéséről továbbra is hiányoznak.
3. Fenntarthatóság és Ipari Korlátok:
Lőszer Előny: Oroszország hatalmas szovjet örökségű lőszerkészletekre (becsült 20 millió lövedék) támaszkodik, amelyek felújítással pufferként szolgálnak. Az ipari kapacitás fellendítése lehetővé teszi, hogy Oroszország 2025-ben várhatóan 30%-kal több lövedéket termeljen, mint az EU összes tagállama együttvéve.
Kritikus Szűk Keresztmetszet: A termelés fellendülése ellenére kritikus, nem skálázható szűk keresztmetszetek állnak fenn, különösen a nagy kaliberű lövegcsövek gyártásában, amelyekhez speciális forgókovácsoló gépek szükségesek. Oroszországnak csak két ilyen létesítménye van, és nem tudja gyorsan pótolni ezeket.Ez a hiányosság hosszú távon veszélyezteti az egész flotta pontosságát és élettartamát.
Szankciók és Innovációs Stagnáció: A szankciók gátolják a fejlett, precíziós fegyverrendszerek (PGM-ek) gyártását, amelyek erősen függnek a nyugati komponensektől.1 A mennyiségi termelésre való áttérés és a szankciók kikerülése a szovjet örökölt rendszerekre való fokozott támaszkodáshoz és innovációs stagnációhoz vezet.2 hatalmas, becslések szerint 20 millió lövedékből és rakétából álló szovjet örökségű lőszerkészlettel rendelkezik. A napi fogyasztás csúcsidőben 60 000 egység volt, amely 2023 második felére 10 000 és 15 000 egység közé stabilizálódott. A kijevi hírszerzés szerint Oroszország a jövőben 30%-kal több lövedéket lesz képes előállítani, mint az EU tagállamai együttvéve.
Összefoglalás a Forrásanyagokról
I. Attríció, Kvantitatív Veszteségek és Ipari Szűk Keresztmetszetek:
A legfontosabb források Oroszország veszteségi arányaira és az ezeket kiváltó sebezhetőségekre vonatkozóan:
Veszteségi Arányok: Az Oryx által alkalmazott, vizuálisan megerősített veszteség-quantifikációs módszertan a valós számok rendkívül konzervatív becslését mutatja be. Becslések szerint Oroszország havonta körülbelül 220 tüzérségi eszközt veszít el.
Kritikus Ipari Problémák: Különösen kiemelt téma volt a katonai-ipari komplexum (MIC) fenntarthatósága. A Foreign Policy és az OSINT elemzői hangsúlyozták a lövegcsövek gyártásával kapcsolatos kritikus problémát. Oroszországnak csak két speciális forgókovácsolója van, és hiányzik a képesség ezen eszközök pótlására vagy megsokszorozására, ami a minőségi degradáció fő tényezője.
Lőszerkészletek és Fogyasztás: Az észt hírszerzés (VLA) jelentése szerint Oroszország hatalmas, becslések szerint 20 millió lövedékből és rakétából álló szovjet örökségű lőszerkészlettel rendelkezik. A napi fogyasztás csúcsidőben 60 000 egység volt, amely 2023 második felére 10 000 és 15 000 egység közé stabilizálódott. A kijevi hírszerzés szerint Oroszország a jövőben 30%-kal több lövedéket lesz képes előállítani, mint az EU tagállamai együttvéve.
II. Technológiai Adaptáció, Doktrína és Sebezhetőség:
A legfontosabb források a taktikai alkalmazkodásra és a nyugati rendszerek hatására vonatkozóan:
Ellentűz Párbaj: A nyugati rendszerek (például PzH 2000, HIMARS) megjelenése alapvetően megváltoztatta a harctéri dinamikát. A HIMARS rendszerek, noha kis számban (Ukrajna 12–16 egységet kapott) , képesek voltak 30–50 parancsnoki állást és lőszerraktárat megsemmisíteni , ezzel megzavarva az orosz logisztikát.
Doktrína Váltás: A CHACR elemzése szerint az orosz ellentűz-doktrína elmozdult a tömeg alkalmazásától a precíziós lőszerek tömeges alkalmazása felé, ami az in-depth harctéri információk valós idejű integrációját (felderítő-tűz kontúr) hangsúlyozza.
Drón Taktikák: Az Institute for the Study of War (ISW) és a West Point CTC anyagai hangsúlyozták a drónok jelentőségét. Az orosz erők anyahajó drónokat (Orlan-variánsok) használnak, amelyek FPV drónokat szállítanak, kiterjesztve a hatótávolságot akár 60 kilométerre , amivel a harctéri légi interdikció (BAI) hatásait érik el az ukrán hátországban. Az FPV drónok közvetlen taktikai fenyegetést jelentenek az önjáró lövegekre, mivel formázott robbanótöltettel a lövegcső közvetlen közelében indított robbantással semlegesítik a több millió dolláros eszközöket.
III. Technikai Rendszerek és Jövőbeli Tervek:
A legfontosabb források a technikai részletekre és a modernizációs programokra vonatkozóan:
2S19 Msta-S: A T-80-as alvázra épülő igásló 24.7 km szabványos hatótávolsággal és 15 mm-es páncélzattal rendelkezik. A tűzgyorsaság a modernizált M2-es változatban elérheti a 10 lövés/percet.
2S35 Koalitsiya-SV: A legfejlettebb orosz rendszer. A Canadian Army Journal elemzése és a Wikipédia is megerősíti a pilóta nélküli tornyot, a nagy automatizáltságot és a 16 lövés/perc tűzgyorsaságot, valamint a 80 km-es maximális hatótávolságot precíziós lövedékkel. Az első tételek átadásra kerültek 2023 végén, bár harctéri bevetése még hiteles forrásokkal nincs alátámasztva.
Nagy Hatótávolságú Rakétatüzérség: Az NPO Splav arra törekszik, hogy a 300 mm-es rakéták hatótávolságát a BM-30 Smerch és Tornado-S rendszereken 300 kilométeren túlra kiterjessze.
IV. Fenntarthatósági Kihívások (Szankciók és Logisztika):
Szankciók Hatása: A Chatham House szerint a szankciók megerősítették az orosz MIC meglévő hiányosságait, ami innovációs stagnációhoz vezetett , és fokozott támaszkodást eredményez a szovjet örökségű rendszerek felújítására és az Észak-Koreából származó importra.
Logisztika és Személyzet: A RAND Corporation hangsúlyozta a logisztika és a fenntartás rendszerszintű problémáit (korrupció, nem megfelelő raktározás). A CNA jelentette a képzési rendszer hiányosságait és a mozgósított, tapasztalatlan személyzet rossz karbantartási és fegyelmi problémáit.
II. Technológiai Adaptáció, Doktrína és Sebezhetőség:
A legfontosabb források a taktikai alkalmazkodásra és a nyugati rendszerek hatására vonatkozóan:
Ellentűz Párbaj: A nyugati rendszerek (például PzH 2000, HIMARS) megjelenése alapvetően megváltoztatta a harctéri dinamikát. A HIMARS rendszerek, noha kis számban (Ukrajna 12–16 egységet kapott)
Doktrína Váltás: A CHACR elemzése
Drón Taktikák: Az Institute for the Study of War (ISW)
III. Technikai Rendszerek és Jövőbeli Tervek:
A legfontosabb források a technikai részletekre és a modernizációs programokra vonatkozóan:
2S19 Msta-S: A T-80-as alvázra épülő igásló 24.7 km szabványos hatótávolsággal és 15 mm-es páncélzattal rendelkezik. A tűzgyorsaság a modernizált M2-es változatban elérheti a 10 lövés/percet.
2S35 Koalitsiya-SV: A legfejlettebb orosz rendszer. A Canadian Army Journal elemzése
Nagy Hatótávolságú Rakétatüzérség: Az NPO Splav arra törekszik, hogy a 300 mm-es rakéták hatótávolságát a BM-30 Smerch és Tornado-S rendszereken 300 kilométeren túlra kiterjessze.
IV. Fenntarthatósági Kihívások (Szankciók és Logisztika):
Szankciók Hatása: A Chatham House
Logisztika és Személyzet: A RAND Corporation
A információk valós idejű integrációját (felderítő-tűz kontúr) hangsúlyozza.
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése