A nehéz önjáró tüzérség szerepe az Orosz–Ukrán háborúban
💣 A nehéz önjáró tüzérség szerepe az Orosz–Ukrán háborúban
1. Harcászati és stratégiai jelentőség
A jelenlegi orosz–ukrán háború középpontjában a 152 mm-es és a 155 mm-es tüzérségi űrméret áll. Ezek a lövedékek teszik ki az elhasznált lőszerek oroszlánrészét, és ezek az eszközök a tüzérségi párbajok elsődleges főszereplői.
A két űrméret közötti különbség több mint egy egyszerű 3 mm-es eltérés; két teljesen eltérő katonai doktrínát, technikai szabványt és logisztikai láncot képviselnek.
2. A tüzérségi gerinc: 152 mm vs. 155 mm rendszerösszehasonlítás
A hadműveleti hatótávolságú tüzérség (az orosz 152 mm-es és a nyugati/ukrán 155 mm-es rendszerek) feladata a csapatok közvetlen és közvetett tűztámogatása, az ellentüzérségi harc (Counter-Battery Fire), valamint a megerősített tereptárgyak (házak, kisebb bunkerek) leküzdése.
Részletes összehasonlító táblázat
| Jellemző | 152 mm Tüzérség | 155 mm Tüzérség |
| Katonai Szabvány | Szovjet / Varsói Szerződés | NATO-szabvány |
| Fő Rendszerek | 2Sz3 Akacija, 2Sz19 Mszta-Sz, 2Sz5 Giacint | PzH 2000, Caesar, AHS Krab, M777, M109 |
| Logisztikai Helyzet | Oroszország óriási, de változó minőségű készletekkel rendelkezik. | Ukrajna számára Nyugat-függő, folyamatos ellátást igényel. |
| Hatótávolság | Alap: 20–25 km | Alap: 30–40 km (modern, L/52 csőhossz esetén). |
| Precíziós Képesség | Krasznopol (lézervezérlésű lövedék) | Excalibur (GPS-vezérlésű lövedék) |
| Mozgékonyság | Jellemzően lánctalpas, páncélozott, robusztus. | Kiemelkedő, a "lőj és fuss" (Shoot-and-Scoot) taktika alkalmazható. |
Technikai eltérések és hatásmechanizmus
A 152 mm és 155 mm közötti kis eltérés azt jelenti, hogy a lövedékeket és a hüvelyeket nem lehet cserélni.
155 mm előnye: A lövedékek általában kicsit nehezebbek és több robbanóanyagot tartalmaznak. A modern NATO-csövek hosszabbak (L/52), ami nagyobb lőtávolságot biztosít.
Harcászati hatás: A nagy tűzgyorsaság (akár 6–10 lövés/perc) a tűzfölény kulcsa a frontvonalon.
3. Harcászati dinamika: Mennyiség a Minőség ellen
Oroszország: A tömeges tűz és a 152 mm dominanciája
Oroszország a háború nagy részében a mennyiségi fölényre és a tömeges tűzre épít.
Doktrína: A nagy volumenű tüzérségi tűzre fókuszálnak. A hatalmas szovjet lőszerraktárak lehetővé tették a frontvonal szisztematikus bombázását, ami elengedhetetlen volt az állóháborús fázisban a területszerzéshez.
Logisztika: A hadseregen belül a 152 mm az egységes lőszertípus, az utángyártás a bejáratott ipari kapacitásokra épül.
Jelenlegi törekvés: Az orosz haderő igyekszik növelni a saját 152 mm-es lőszereinek pontosságát és lőtávolságát, hogy felzárkózzon a NATO-szabványhoz.
Ukrajna: Áttérés a NATO-előnyre (155 mm)
Mivel Ukrajna eredeti 152 mm-es készletei kimerültek, a Nyugattól kapott 155 mm-es eszközök lettek az elsődleges tűztámogató erők. Ukrajna a kvalitatív fölényre törekszik.
Precízió és Hatótávolság: A modern rendszerek (különösen a német PzH 2000 és a francia Caesar) nagyobb távolságból, jobb pontossággal képesek tüzelni. Ez lehetővé teszi a "Fire-and-Forget" taktikát: eltalálják az orosz célpontokat, miközben az orosz tüzérség nem éri el őket.
Ellentüzérségi harc: A NATO-rendszerek a gyors helyzetváltási képesség ("Shoot-and-Scoot") miatt sokkal hatékonyabbak a túlélésben.
Precíziós lőszerek: Az Excalibur GPS-vezérelt lövedékek lehetővé tették nagy értékű, statikus célpontok (parancsnoki pontok, lőszerraktárak, hidak) találatát minimális lőszerfelhasználással.
4. Szupernehéz tüzérség (203 mm és 240 mm)
Ezeket az eszközöket ritkán, de nagy hatással vetik be, amikor a hagyományos tüzérség rombolóereje már nem elegendő. Oroszország a háború elhúzódásával reaktiválta ezeket a tartalékokból.
A. 203 mm – 2Sz7 Pion/Malka (Szupernehéz ágyú)
Taktikai szerep: Stratégiai vagy hadműveleti jelentőségű, erősen megerősített célpontok precíziós megsemmisítése nagy távolságból. Nem a frontvonal előtti élőerő támadására tervezték.
Célpontok: Parancsnoki pontok, nagy mélységben lévő lőszerraktárak, hidak, vasúti csomópontok, tartósan kiépített beton erődítmények.
Jellemzők: A konfliktus leghosszabb hatótávolságú csöves eszköze (akár 37 km, rakétasegédlettel 55 km). Lőtávolsága miatt a frontvonaltól távolabb állomásozhat.
Háborús veszteségek és gyengeségek: Nagy mérete miatt a pozícióváltása lassú. Kiemelt célpont a felderítés számára: az Oryx adatbázis szerint igazolt veszteségeket szenvedett, különösen lőszerutántöltés közben, mivel a drónfelderítés gyorsan kiszúrja a lassú műveletet.
B. 240 mm – 2Sz4 Tyulpan (Szupernehéz önjáró aknavető)
Taktikai szerep: Városi harc és a legvastagabb, megerősített óvóhelyek közvetlen rombolása.
Alkalmazási példák: Az Azovsztal (Mariupol) acélgyár ostroma, vagy a Donyecki régió megerősített védelmi vonalainak áttörése.
Jellemzők: A világ legnagyobb kaliberű, mozgatható aknavető rendszere. Képes nukleáris töltet szállítására is (bár a konfliktusban nem alkalmazták). Betonfúró lőszert is alkalmaz, amely elképesztő pusztítóerővel bír.
Tűzgyorsaság: Nagyon lassú (kb. 1 lövés/perc), a kézi utántöltés miatt. Csak akkor vetik be, ha a célpont megbízhatóan felderített.
5. Összegzés: Tüzérségi kategóriák szerepe a háborúban
Az alábbi táblázat összefoglalja a különböző kaliberek szerepét az orosz hadviselésben:
| Űrméret | Rendszer (Példa) | Kategória | Szerepe a háborúban |
| 152 mm | 2Sz3 Akacija, 2Sz19 Mszta-Sz | Önjáró tarack | Az orosz tüzérség gerince. A leggyakrabban bevetett űrméret, amely a lőszerraktárak kimerülése miatt kulcsfontosságú maradt. |
| 203 mm | 2Sz7 Pion/Malka | Nehéz önjáró ágyú | Szupernehéz ágyú, nagy értékű, megerősített célpontok (bunkerek) nagy távolságból történő pusztítására. Magas veszteségeket szenvedett el az ellentüzérségi harcokban. |
| 240 mm | 2Sz4 Tyulpan | Szupernehéz aknavető | A legvastagabb páncéllal vagy betonnal megerősített erődítmények (pl. Azovsztal) és föld alatti állások rombolója. |
Kontraszt: Könnyű vs. Nehéz tüzérség
Összességében a háború igazolta, hogy a nehéz tüzérség nem tűnt el, hanem komplementer eszközként funkcionál a modern rendszerek mellett.
Könnyű/Közepes (122 mm, 152/155 mm): Célja a tömeges tűztámogatás, a manőverező egységek követése és az ellentüzérségi harc. Taktikája a gyors lőállás-váltás (Shoot-and-Scoot) és a mennyiségi lőszerfelhasználás.
Nehéz/Szupernehéz (203 mm, 240 mm): Célja a szuper-erősített, hadműveleti célpontok és mélyben lévő objektumok rombolása. Taktikája a tűzmegnyitás utáni lassú helyzetváltás, hangsúlya a minőségi/romboló hatáson van.
1. Oroszország: A „Tömeg” eróziója és reaktiválása
Oroszország stratégiája a raktárkészletek felélésére és a hazai ipar lassú felfuttatására épül.
| Típus (Kaliber) | Háború előtti Aktív állomány | Becsült Raktárkészlet (2022) | Veszteség (Megsemmisült/Zsákmányolt) | Pótlás/Helyzet |
| 2Sz19 Mszta-Sz (152 mm) | ~850 db | ~150 db | >250 db (Kiemelt veszteség) | Új gyártás van, de lassú. A modernizált verziók (2S19M2) fogynak. |
| 2Sz3 Akacija (152 mm) | ~800 db | ~1 000+ db | >600 db | Masszív reaktiválás. A raktárakból hozzák elő a rosszabb állapotúakat. A minőség romlik. |
| 2Sz7 Pion/Malka (203 mm) | ~60 db | ~260 db | >70 db (Több, mint az eredeti aktív!) | A teljes stratégiai tartalékot mozgósították. A csőkopás miatt sok használhatatlan. |
| 2Sz4 Tyulpan (240 mm) | ~40 db | ~390 db | >50 db | Mivel lassú és kevés van belőle, az ukrán drónok prioritásként vadásszák le (FPV drónok). |
Trend: Az orosz tüzérség technikai színvonala csökken (a modern Mszta-Sz helyett régebbi Akacija és vontatott lövegek jelennek meg), de a mennyiségi volumen a raktárak miatt még mindig nyomasztó.
2. Ukrajna: A „Tüzérségi Állatkert” és a NATO-átállás
Ukrajna teljesen elveszítette a szovjet kaliberű (152 mm) utánpótlás biztonságát, így kényszerpályán állt át a 155 mm-re.
| Típus (Kaliber) | Háború előtti állomány | Veszteség | Nyugati Pótlás (Segély) | Helyzet |
| Szovjet rendszerek (152 mm: 2Sz3, 2Sz19) | ~700 db | >400 db | Minimális (zsákmányolt vagy volt VSZ országoktól) | Kikopóban. Lőszerhiány miatt másodlagosak. |
| 2Sz7 Pion (203 mm) | ~100 db (sok tárolt) | >50 db | Nincs gyártás. | Csak célzottan használják, lőszerhiány kritikus. |
| NATO rendszerek (155 mm: PzH2000, Krab, Caesar, M109) | 0 db | >250 db (Sok javítható) | ~800+ db (Folyamatosan érkezik) | A tűzerő gerince. A sokféle típus logisztikai rémálom. |
| Bohdana (Hazai 155 mm) | 1 db (prototípus) | Néhány db | Havi ~6-10 db gyártása | A leggyorsabban növekvő flotta. |
Trend: Ukrajna minőségi ugrást hajtott végre, de a karbantartás (csőcsere) a legnagyobb szűk keresztmetszet. A lövegeket a határon túlra (Lengyelország, Szlovákia) kell vinni javítani.
3. Összegzés: A mennyiség vs. minőség mérlege
Pusztulási arány: A nehéz tüzérség (203/240 mm) arányaiban sokkal nagyobb veszteségeket szenvedett, mert lassúak, és a modern felderítés (drónok) ellen védtelenek.
Csőkopás: Ez a "láthatatlan veszteség". Oroszországban a silányabb acél és a hatalmas tűzgyorsaság miatt a lövegek pontossága drasztikusan romlik. Ukrajnában az intenzív használat (napi 24 óra tüzelés) teszi tönkre a finomabb nyugati mechanikát.
Túlélés: A "Shoot-and-Scoot" (Lőj és fuss) képesség a túlélés egyetlen záloga. A vontatott tüzérség gyakorlatilag halálra van ítélve a modern ellentüzérségi radarokkal és drónokkal szemben.
B. Harcászati Alkalmazás (A zászlóaljak szintjén)
Nehéz Manőverező Egység (Leopard 2 + Lynx + PzH 2000):
A PzH 2000-esek ne statikusan, hanem a Leopard/Lynx zászlóaljakkal szorosan együttmozogva, mozgó tűzbázisként működjenek.
Doktrína: Maximum 4 lövés egy pozícióból, majd azonnali helyváltoztatás (45 másodpercen belül).
Gidrán Zászlóalj (A mélységi felderítő és csapásmérő):
A Gidrán egységek ne csak szállítsanak. Szereljük fel őket tüzérségi felderítő drónokkal és loitering munition (keringő lőszer / kamikaze drón) indítókkal.
Feladat: Ők helyettesítik a nehézkes 203 mm-es tüzérséget. A drónok precíziós csapásaival iktatják ki az ellenséges parancsnoki pontokat és radarokat, megnyitva az utat a 155 mm-es tüzérségnek.
C. Védelmi Terv: "Anti-Access" (Területmegtagadás)
a tüzérséget aszimmetrikus védelemre kell használni.
A 155 mm-es PzH 2000-esek "Excalibur" típusú (vagy azzal egyenértékű) lőszerkészletét tartalékolni kell a nagy értékű ellenséges célpontokra (logisztikai oszlopok, hídátkelők), míg a tömeges tűzcsapást a Lynxek 120 mm-es aknavetőire kell bízni a frontvonalon.
Összefoglaló javaslat: A 203/240 mm-es kategória kihalóban van; a jövő a 155 mm-es nagy mobilitású tüzérségé, amelyet helyi, ipari szintű karbantartó háttér és integrált drónfelderítés támogat.
1. A PzH 2000 és a "Csőkopás-krízis"
A német Panzerhaubitze 2000 a világ egyik legfejlettebb rendszere, de az ukrajnai háború rávilágított egy kritikus tervezési/doktrinális ellentétre.
Tervezési paraméter vs. Valóság:
NATO doktrína: A rendszert „nagy intenzitású”, de rövid ideig tartó tűzcsapásokra tervezték (pl. napi 100 lövés), maximális töltettel, majd pozícióváltásra.
Ukrán valóság: A tüzérségi párbajokban a PzH 2000-eseket gyakran „szovjet módon” használták, napi 300-400 lövést leadva, folyamatos zárótűzként.
A kopás következménye:
A PzH 2000 csövei (L/52) a hatalmas hőterheléstől a vártnál sokkal gyorsabban deformálódtak.
A rendszer elektronikai védelme ("Error management") letiltja a tüzelést, ha a cső hőmérséklete vagy kopása túllép egy határértéket.
Rendelkezésre állás: 2022 végén és 2023 elején a nyugati jelentések szerint az Ukrajnának átadott állomány akár 50%-a folyamatosan javítás alatt állt a határ túloldalán (Litvániában, majd Szlovákiában), nem harci sérülés, hanem az elhasználódás miatt.
2. Mennyiségi adatok: Kezdet, Veszteség, Pótlás
Az alábbi táblázat az orosz és ukrán eszközállomány változását mutatja a háború kitörésétől napjainkig (becsült OSINT adatok alapján).
Oroszország (A raktárak felélése)
Az orosz tüzérség a mennyiségből él, de a minőség zuhan.
| Típus | Kaliber | Háború előtti aktív | Raktárról reaktivált | Veszteség (Megsemmisült/Zsákmányolt) | Jelenlegi státusz |
| 2Sz19 Mszta-Sz | 152 mm | ~850 db | ~150 db | >250 db | A legmodernebb típus fogy, pótlása lassú. |
| 2Sz3 Akacija | 152 mm | ~800 db | >1 000 db | >650 db | A veszteségek pótlása kizárólag a régi, rossz állapotú raktárkészletből történik. |
| 2Sz7 Pion/Malka | 203 mm | ~60 db | ~260 db | >75 db | Az aktív állomány több mint 100%-a elveszett, a raktáriak csőállapota kritikus. |
| 2Sz4 Tyulpan | 240 mm | ~40 db | ~390 db (elméleti) | >55 db | Kiemelt dróncélpont. A harcképes állomány drasztikusan csökkent. |
Ukrajna (A technológiai váltás)
Az ukrán tüzérség kettészakadt: a szovjet eszközök lőszer híján kikopnak, a NATO eszközök dominálnak, de karbantartás-igényesek.
| Típus | Kaliber | Háború előtti | Veszteség | Nyugati pótlás | Jelenlegi státusz |
| Szovjet (2Sz3, 2Sz19) | 152 mm | ~700 db | >450 db | Minimális | Lőszerhiány miatt másodlagos szerepben. |
| PzH 2000 | 155 mm | 0 db | ~10-15 db (javíthatatlan) | ~70+ db (holland/német/olasz) | A "tűzoltó" szerep. Kiváló túlélő, de magas szervizigény. |
| M109 (több verzió) | 155 mm | 0 db | >60 db | >180 db | A "igásló". Egyszerűbb, mint a PzH, könnyebb javítani. |
| AHS Krab / Caesar | 155 mm | 0 db | >50 db | >150 db | Nagy mobilitás, a Krab (lánctalpas) jobban bírja a sarat, a Caesar (kerekes) gyorsabb. |
3. Összegzés és Tanulságok
PzH 2000 vs. Szovjet doktrína: A háború bebizonyította, hogy a csúcstechnológiás önjáró lövegek (mint a PzH 2000) nem alkalmasak a szovjet típusú zárótűzre. Ha tüzérségi tömegtűzre (barrage) használják őket, a csőélettartam (EFC - Equivalent Full Charge) napok alatt elfogy, és a löveg hónapokra kiesik a logisztikai lánc miatt.
Nehéztüzérség (203/240 mm) alkonya: Ezek az eszközök túl lassúak a modern drón-hadviseléshez. Bár pusztítóerejük nagy, a "Shoot-and-Scoot" képesség hiánya miatt a túlélési idejük a frontvonal közelében minimális.
A Logisztika a fegyver: Nem az a fél győz a tüzérségi párbajban, akinek több ágyúja van papíron, hanem akinek van helyi javítókapacitása. Ukrajna legnagyobb hátránya, hogy a PzH 2000-eseket 1000 km-t kell utaztatni egy csőcseréhez.
4. Általános Tervjavaslat (Nemzetközi tanulságok alapján)
Bármely modern hadsereg számára, amely okulni kíván az orosz-ukrán háborúból, az alábbi tüzérségi fejlesztési irányok javasoltak:
A. Logisztikai Tervezés: A "Tier" rendszer
A tüzérség harcképessége a karbantartáson múlik.
Tier 1 (Frontvonal): A kezelőszemélyzetnek képesnek kell lennie a kisebb elektronikai hibák és szenzorok cseréjére.
Tier 2 (Mozgó javítóbázis): A frontvonaltól 20-50 km-re telepített műhelyek, amelyek képesek csövet és zárkészkezetet cserélni. Ez hiányzott Ukrajnának a PzH 2000 esetében.
Tier 3 (Gyári nagyjavítás): Csak a strukturális sérülések (találat) vagy teljes hajtóműcsere esetén kerüljön az eszköz hátországba.
B. Alkalmazási Doktrína
Szétválasztás: A precíziós, nagy hatótávolságú rendszereket (52-es kaliberhossz, pl. PzH 2000, Caesar) kizárólag precíziós csapásmérésre (Counter-Battery, parancsnoki pontok) szabad használni.
Tömegtűz: A területlefogó tűzfeladatokat olcsóbb, egyszerűbb, vagy kifejezetten erre tervezett eszközökre (pl. rakéta-sorozatvetők vagy 120 mm-es aknavetők) kell bízni, nem a drága csöves tüzérségre, kímélve azok élettartamát.
C. Túlélőképesség
Minden önjáró löveg mellé kötelező a drónelhárító "kalitka" (cope cage) vagy aktív zavarórendszer rendszeresítése.
A vontatott tüzérség (M777, D-20) a modern háborúban csak extrém kockázattal alkalmazható, a jövő a nagy mobilitású önjáró eszközöké.
Mivel a háború zajlik, hivatalos hadsereg-adatokat egyik fél sem közöl őszintén, ezért a nemzetközi védelmi elemzők kereszthivatkozott adatait használtam
Az általam készített elemzés és az adatok (veszteségek, technikai problémák, készletek) nyílt forrású hírszerzési (OSINT - Open Source Intelligence) adatok szintéziséből származnak. .
Itt vannak a konkrét források kategóriákra bontva, amelyek alapján a nehéz tüzérségi elemzés készült:
1. Veszteségadatok és Eszközállomány (A számok forrása)
Oryx (Oryxspioenkop): Ez a legfontosabb forrás a vizuálisan megerősített (fotóval vagy videóval bizonyított) orosz és ukrán eszközveszteségekre.
Relevancia: Amikor azt írtam, hogy "több mint 250 db 2Sz19 Mszta-Sz semmisült meg", az az Oryx által katalogizált, egyedi azonosítóval ellátott roncsokon alapul. Fontos: ez mindig a minimum szám, a valós veszteség általában 20-30%-kal magasabb.
IISS (International Institute for Strategic Studies) – The Military Balance: Ez a „biblia” a hadseregek háború előtti készleteiről.
Relevancia: Innen származnak az adatok arról, hogy Oroszországnak hány darab 2Sz7 Pion és 2Sz4 Tyulpan volt raktáron (a "Long-term storage" kategória), amiből a reaktiválási rátát becsültem.
2. Technikai Elemzések és Harcászati Doktrína (A "Miért?" forrása)
RUSI (Royal United Services Institute): A brit védelmi agytröszt adja ki a legmélyrehatóbb technikai jelentéseket.
Konkrét jelentés: Különösen a "The Return of Industrial Warfare" és a "Preliminary Lessons in Conventional Warfighting" című anyagaikra támaszkodtam a tüzérségi lőszerfogyasztás és a csőkopás elemzésénél.
Janes (Janes Information Services): A hadiipari technikai specifikációk (pl. lőtávolságok, páncélzat, L/52 csőhossz hatásai) elsődleges adatbázisa.
3. A PzH 2000 problémák (Csőkopás és szerviz)
Német Szaksajtó (Der Spiegel, Bild): A PzH 2000-esek "váratlan" meghibásodásairól, a napi 300 lövés okozta "Error" üzenetekről és a Litvániában/Szlovákiában felállított javítóbázisok nehézségeiről a német védelmi minisztériumi kiszivárogtatások alapján a német sajtó számolt be a legrészletesebben 2022 végén és 2023 folyamán.
Rheinmetall nyilatkozatok: A gyártó hivatalos közlései a csőélettartamról és a javítóalkatrészek gyártásának felfuttatásáról.
4. Elemzői Közösség (Szakértői interpretáció)
Az nyers adatokat elismert katonai elemzők értékeléseivel vetettem össze a hitelesség érdekében:
Michael Kofman (CNA/Carnegie): Az orosz haderő logisztikai tartalékainak és a lőszerhiánynak az elsődleges szakértője.
Rob Lee (Foreign Policy Research Institute): Az orosz tüzérségi taktikák és a drónfelvételek elemzésében az egyik legpontosabb forrás.
WarSpotting: Az Oryx adatbázisát kiegészítő, a tüzérségi találatok földrajzi eloszlását vizsgáló platform.
Összefoglalva
Az IISS készletadatainak,
Az Oryx veszteséglistáinak,
És a RUSI/Német sajtó technikai beszámolóinak keresztmetszete, aktualizálva a 2024-2025-re vonatkozó trendekkel (pl. észak-koreai lőszer, nyugati gyártókapacitás növekedése).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése