A NATO Támogató Országok Lőszergyártási Kapacitásának és Ukrajnának Nyújtott Támogatásának Elemzése
A NATO Támogató Országok Lőszergyártási Kapacitásának és Ukrajnának Nyújtott Támogatásának Elemzése
Készítette : Borsi Miklós nyá. őrgy
https://borsifeletuzer.blogspot.com/2025/11/a-nato-loszergyartasi-kapacitasanak.html
Az elemzést értékelést a Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával készítettem
Az elemzést értékelést a Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával készítettem
A Nyugati Védelmi Ipari Megújulás és Ukrajna Támogatása
Az ukrajnai konfliktus által kiváltott példátlan lőszerigény radikális átalakulást indított el a nyugati védelmi ipari bázisban. A stratégiai elemzés hét kulcsfontosságú támogató ország (USA, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Dánia) gyártási adatainak és Ukrajnának nyújtott támogatásának feltárására fókuszál. A központi fegyverrendszer a NATO-szabványú 155 mm-es tüzérségi lövedék.
A legfontosabb megállapítások rámutatnak a súlyos kapacitáshiányra és az ellátási lánc kritikus pontjaira, különösen az energetikai alapanyagok (lőpor, robbanóanyagok) terén. Az Egyesült Államok 155 mm-es havi 100 000 darabos termelési céljának elérését 2026 közepére halasztotta. Az európai nagyhatalmak, mint például Franciaország és az Egyesült Királyság, jelentős, sok száz millió eurós befektetéseket indítottak a lőpor- és robbanóanyag-termelés újraindítására vagy modernizálására, elismerve az alapanyag-függőség súlyos kockázatát.
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2025 végére évi 2 millió lövedékre növelje a kapacitást, ambiciózus, de a jelenlegi termelési valóság (ami 2024-ben kevesebb mint félmillió volt) és a bürokratikus akadályok (Ukrajnában is) miatt a célok elérése rendkívül nehézkes. A nyugati védelmi ipar újjáépítése folyamatban van, de a növekedési ütem elmarad a harctéri szükségletek azonnali kielégítésétől.
I. STRATÉGIAI ÁTTEKINTÉS: A LŐSZERIPARI KRÍZIS KONTEXTUSA
I.A. A 155mm-es Tüzérségi Lőszer Igényének Geopolitikai Háttere
A tüzérség ismét kulcsfontosságúvá vált az ukrajnai konfliktusban. A modern, nagy intenzitású harcban a veszteségek átlagosan 70%-áért a tüzérségi tűz felelős , ami a szakterületen a tüzérség "Háború Isteneként" való aposztrofálását erősíti meg. Ez a realitás óriási keresletet teremtett a NATO-szabványú 155 mm-es tüzérségi lőszerek iránt, amelyek a nyugati tüzérségi arzenálok gerincét képezik.
A növekvő globális igény rávilágított arra, hogy a nyugati védelmi ipar bázisa a hidegháború utáni évtizedekben drámaián leépült. Az Egyesült Államok és szövetségesei hatalmas mennyiségű 155 mm-es lőszert szállítanak Ukrajnának , ami példátlan nyomást gyakorol a készletekre, és sürgőssé teszi a gyártási kapacitások helyreállítását. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ukrajnai fronton túlmutató geopolitikai feszültségek, mint például Izrael Gázában zajló hadműveletei, szintén keresletet generálnak a 155 mm-es lőszerek iránt, bár Izrael nagyobb arányban használ rakétákat és légierőt. A nyugati országok kénytelenek egyidejűleg támogatni Ukrajnát, feltölteni saját megcsappant készleteiket, miközben az ipari bázist a második világháború óta nem látott mértékben növelik.
I.B. Az Ellátási Lánc Kritikus Szűk Keresztmetszetei: Energetikai Alapanyagok
A lőszergyártás felgyorsítását nem elsősorban a fém lövedéktestek gyártásának nehézségei gátolják, hanem a lőpor, hajtóanyag és robbanóanyagok (energetikai alapanyagok) rendelkezésre állása. Ez a kémiai gyártási folyamat kritikus, de évtizedekig alulfejlesztett terület volt a nyugati világban.
Az a felismerés, hogy a lőszergyártás bővítését célzó ambiciózus politikai bejelentések (például az USA havi 100 000 darabos célja) végrehajtása a kritikus kémiai alapanyagok lassú és kockázatos felfutásán múlik, alapvető stratégiai kérdéssé vált. Sok nyugati ország, beleértve Franciaországot is, hosszú évekkel korábban megszüntette az autonóm lőporgyártást. Ennek a sérülékenységnek a kezelésére az USA és az EU is jelentős, célzott befektetéseket eszközöl, hogy az ellátási lánc ezen felső szakaszát megerősítse. Az Egyesült Államok például újra bevezette a régebbi, eltérő minőségű nitrocellulózt használó hajtóanyaggyártást (M119 "red bag"), hogy csökkentse az ellátási lánc terhelését a kritikus alapanyagok iránti versenyben. Az Európai Unió ASAP (Act in Support of Ammunition Production) program keretében a legnagyobb pénzügyi allokációt (körülbelül 248 millió eurót) a lőporgyártás növelésére fordítja. A lőpor/hajtóanyag és a robbanóanyagok iránti fokozott globális kereslet (beleértve a nitrocellulózt és a nitroglicerint is) jelenti a valódi, nehezen orvosolható stratégiai kihívást.
II. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA): A VÉDELMI IPARI ALAP ÚJJÁÉPÍTÉSE
II.A. 155mm-es Lőszergyártási Célok és Késedelmek
Az Egyesült Államok, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás kulcsfontosságú szereplőjeként, jelentős ipari beruházásokkal próbálja újraépíteni a védelmi ipari bázist. Az eredeti, hidegháború után minimálisan fejlesztett üzemek pótlására példátlan nagyságrendű, közel $5 milliárd értékű kiegészítő finanszírozást fektetnek a projektbe.
Az amerikai hadsereg eredeti célja az volt, hogy 2025 októberéig elérje a havi 100 000 darab 155 mm-es tüzérségi lövedék gyártását. Ezt a célt azonban nem sikerült tartani. 2025 júliusában a tényleges havi termelés 40 000 lövedék maradt, ami megegyezett a 2024 szeptemberi szinttel. A 100 000 darabos havi cél elérését a hadsereg 2026 közepére, vagyis várhatóan a tavaszi időszakra tolta. A késedelmek okai közé tartoznak az ellátási lánc problémái (különösen a gyártóberendezések hosszabb átfutási ideje, ami a nemzetközi beszállítóktól való függésből adódik) , valamint az ipari partnerek gyenge teljesítménye (pl. "cure notice" kiadása a General Dynamics Ordnance and Tactical Systems ellen a texasi Mesquite-ben lévő létesítményük gyenge teljesítménye miatt).
A kapacitásbővítés érdekében a General Dynamics Ordnance and Tactical Systems (GD-OTS) partnerségével egy új Load, Assemble, and Pack (LAP) létesítményt avattak Camdenben, Arkansasban (2025. április 22-én). Ez az üzem teljes kapacitáson havi 50 000 kész lövedék gyártását teszi lehetővé. Ezen túlmenően a Pentagón jelentős összegeket fektet a kritikus alapanyagok gyártásába. Megnyitottak létesítményeket Marionban (Illinois) és Perryben (Florida) az M119A2 hajtóanyag ("red bag propelling charges") előállítására, amely eltérő minőségű nitrocellulózt használ, csökkentve a versenyt a kritikus ellátási láncokért. Emellett 435 millió dolláros szerződést ítéltek oda a Repkon USA-nak egy TNT robbanóanyag-gyártó létesítmény létrehozására Grahamben, Kentuckyban. A gyártási célok késleltetése azt jelzi, hogy az USA sem immune az ipari tehetetlenségre és a globális ellátási láncok szűk keresztmetszeteire, különös tekintettel a kémiai alapanyagok gyártásának lassú felfutására.
II.B. Ukrajnának Nyújtott Támogatás Összegzése
Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb katonai támogatója. A háború kezdete óta az USA mintegy 111 milliárd dollár értékben nyújtott fegyvereket, felszereléseket, valamint humanitárius és egyéb segélyeket. Ez az összeg gyakorlatilag eléri az éves magyar GDP szintjét. A 2024 áprilisában megszavazott további 60,85 milliárd dolláros hozzájárulás jelentősen lendít Ukrajna védelmi képességein.
Fontos stratégiai szempont, hogy a megszavazott segély jelentős része (mintegy $52 milliárd) nem közvetlenül Kijevbe jut, hanem az Egyesült Államok védelmi iparát támogatja. Ezzel a modellel biztosítják az amerikai védelmi ipari bázis hosszú távú újjáépítését és a készletek gyors feltöltését, miközben a politikai ellenállás minimalizálható. Ez a finanszírozási mechanizmus – bár stabilizálja az amerikai ipart – lassíthatja a tényleges, frontra szánt szállítások azonnali ütemét.
III. AZ ÉSZAKI LŐSZERGYÁRTÓ TRIÁSZ (NORVÉGIA, SVÉDORSZÁG, FINNORSZÁG) ÉS KANADA
A skandináv NATO-tagállamok (Norvégia, Svédország, Finnország) ipari stratégiája a lőszergyártás terén szoros regionális együttműködésre épül, amelynek központi eleme a Nammo (Nordic Ammunition Company) csoport.
III.A. Norvégia: Ipari Szerződések és ASAP Támogatás
A Nammo Csoport stratégiai jelentőséggel bír az északi és európai védelmi iparban. A vállalat tulajdonosi szerkezete jelzi a szoros kormányzati érdekeket: a Nammo felét a norvég Kongsberg cég birtokolja, míg a másik felét a Norvég Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának tulajdonában van. A Nammo a 155 mm-es tüzérségi lövedékek és a rakétamotorok (pl. AIM-120 AMRAAM) gyártásának kulcsszereplője.
Kapacitás és tervek: A Nammo célja, hogy 2024-ben éves 155 mm-es lövedékgyártását a korábbi 10 000 darabos becsült szintről 80 000 darabra emelje. Norvégia hosszú távú, €86 millió értékű szerződést írt alá a Nammo-val a termelés növelésére (minimum 15 évre).
Ukrajna Támogatása: Norvégia több mint $87 millió elkülönítését jelentette be Ukrajna katonai támogatásának növelésére, különös fókusszal a légvédelmi rakétákhoz és lőszerekhez szükséges fontos alkatrészek, mint például robbanószerek és rakétahajtóművek termelésének növelésére. Norvégia ezen túlmenően engedélyt adott a Nammo-nak, hogy 155 mm-es tüzérségi lövedékek licencelt gyártását indítsa el Ukrajnában.
III.B. Svédország és Finnország: Célzott ASAP Beruházások
Svédország és Finnország, amelyek a Nammo csoporton keresztül is összefonódnak, célzott ASAP finanszírozással és nemzeti beruházásokkal növelik a kapacitást.
Svédország: A Nammo svéd gyára ASAP finanszírozásban és nemzeti támogatásban is részesült, amelynek célja a 155 mm-es lőszertermelés megháromszorozása. Svédország emellett a Bofors-szal közösen sorozatgyártja a 155 mm-es BONUS lövedékeket, amelyek páncélozott célpontok leküzdésére szolgálnak. Svédország $275 millió pénzügyi hozzájárulást tett a közös skandináv fegyvervásárlásokhoz.
Finnország: Finnország azt tervezi, hogy 2027-ig több mint kétszeresére növeli lőszergyártó kapacitásait, mintegy €120 millió értékű beruházással (ebből €24 millió kormányzati támogatás). Finn entitások ASAP támogatást kaptak a 155 mm-es lövedékek és a lőpor kulcsfontosságú alapanyagának, a nitrocellulóknak a gyártására is. Finnország célja, hogy az EU egyik fő nehézlőszer-termelőjévé váljon, hosszú távú támogatást biztosítva Ukrajnának egészen 2030-ig.
III.C. Kanada: Transzatlanti Kapacitásnövelés
Kanada, az Egyesült Államok után Ukrajna egyik legjelentősebb támogatója, hazai kapacitásnöveléssel és pénzügyi közreműködéssel segíti az ellátást.
Kapacitás és tervek: A kanadai IMT Precision vállalat ambiciózus célt tűzött ki: havi 100 000 komplett 155 mm-es lövedék gyártása 2026-ra, ami évente 1,2 millió komplett lövedéket jelentene. Ezzel a megnövelt észak-amerikai kapacitás csökkenti az európai láncra nehezedő nyomást, és megerősíti a kontinentális védelmi bázist.
Ukrajna Támogatása: Kanada több mint $2 milliárd értékű katonai segélycsomagot jelentett be (drónok, helikopterek, lőszer) , és $30 millió kanadai dollárral (körülbelül $22 millió amerikai dollárral) járult hozzá a Cseh Lőszer Kezdeményezéshez a gyors, Európán kívüli beszerzés támogatására.
IV. KÖZÉP-EURÓPA ÉS A NAGY EURÓPAI PARTNEREK STRATÉGIÁJA
IV.A. Németország: A Rheinmetall Vezető Szerepe és Kapacitásnövelés
Németország a Rheinmetall hadiipari konszernen keresztül az egyik legagresszívebb kapacitásnövelést valósítja meg Európában, globális és regionális telephelyeken keresztül.
A Rheinmetall Unterlüßben (Alsó-Szászország) új, korszerű gyártósort indított, melynek célja, hogy Európa legnagyobb lőszergyáraként működjön, fő profillal a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártásában. A Rheinmetall célja, hogy 2024 végére mintegy 700 000 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket tudjon előállítani különböző telephelyeken (Németország, Spanyolország, Magyarország, Dél-Afrika, Ausztrália) , és ezt a kapacitást 2027-re akár 1,1 millió darabra is növelje.
Németország részt vesz a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezésben , és a Rheinmetall 8,5 milliárd eurós keretszerződést kapott a Bundeswehrtől, amelynek részeként Ukrajna, Hollandia, Észtország és Dánia számára is szállítanak majd 155 mm-es lőszereket, 2025-től kezdődően. Németország a Rheinmetall magyarországi és romániai robbanóanyag- és lőszergyártás bővítését is tervezi a lánc sebezhetőségének csökkentése érdekében.
IV.B. Spanyolország: Az Expal Stratégiai Felvásárlása
Spanyolország egy kulcsfontosságú termelési kapacitással járul hozzá Európa lőszergyártási céljaihoz a Rheinmetall általi stratégiai felvásárláson keresztül.
A német Rheinmetall 2023 augusztusában vásárolta meg a spanyol Expal Systems lőszer- és fegyvergyártó céget. Ezt a felvásárlást kifejezetten a tüzérségi lövedékek gyártásának felpörgetése érdekében hajtották végre. A becslések szerint az Expal önmagában képes lehet évi 250 000–300 000 darab 155 mm-es lőszer gyártására. Ez a kapacitás létfontosságú volt a Rheinmetall számára a rövid és középtávú európai lőszerhiány enyhítésére. A Rheinmetall Expal Munitions (Spanyolország) az EU ASAP program keretében is részesült támogatásban: 19,06 millió eurót allokáltak a lőporgyártási kapacitás növelésére. A spanyol kormány emellett 94 200 darab 155 mm-es tüzérségi lövedékre adott megrendelést a Rheinmetall Expal Munitions számára.
A támogatás terén Spanyolország jelentős hozzájárulást vállalt. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök több mint 1 milliárd euró értékű katonai támogatás biztosításáról írt alá kétoldalú biztonsági megállapodást Ukrajnával 2024 májusában. A támogatás Patriot légvédelmi rakétákat, további Leopard tankokat és lőszereket foglal magában.
IV.C. Lengyelország: A Keleti Szárny Ipari Megerősítése
Lengyelország, mint az ukrán konfliktushoz legközelebb eső NATO tagállam, gyors kapacitásbővítésre törekszik, és erős regionális gyártóvá válna.
A Lengyel Fegyverkezési Csoport (PGZ) és a brit BAE Systems stratégiai partnerséget kötött, amely lehetővé teszi a 155 mm-es lövedékek gyártásának radikális növelését. A cél az, hogy a jelenlegi évi 5000 darab 155 mm-es lövedék termelését 2025 végére 30 000 darabra, majd a következő két évben (2026-2027) közel 200 000 darabra növeljék. A Northrop Grumman amerikai védelmi óriással is együttműködési megállapodást (MoU) írtak alá a 155 mm-es lőszerek gyártásának vizsgálatára, ami NATO-ellátási lánc rezilienciájának növelését célozza.
Lengyelország elkötelezettsége Ukrajna iránt a nyújtott segély mértéke is tükrözi: a háború kezdete óta Lengyelország 3,5 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
IV.D. Magyarország: Önellátás és Exportorientált Fejlesztés
Magyarország a védelmi ipar jelentős újjáépítésén dolgozik, fókuszban a hazai lőszergyártási kapacitások kiépítésével. A Rheinmetall konszernnel való stratégiai partnerség központi eleme ennek az iparfejlesztésnek.
A Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és az állami N7 Holding vegyesvállalata. A gyártás 2024 utolsó negyedévében indul el a 30 mm-es közepes kaliberű lőszerekkel (Lynx harcjárművekhez) , és a cél a hazai önellátás és a jelentős exporttermékként való megjelenés. A nagy kaliberű – 155 mm-es tüzérségi lőszerek – gyártása 2025 utolsó negyedévében kezdődhet meg, és a tervek között szerepel évente több mint 240 ezer harckocsi lőszer (120 mm-es) gyártása is.
Magyarország sikeresen pályázott és nyert támogatást az EU ASAP programjából. A Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és az N7 Holding összesen mintegy €22,5 millió támogatást kapott az ASAP keretében , amely az egyik legnagyobb egyedi támogatás volt a lőszergyártás kapacitásnövelésére. Magyarország azonban továbbra sem vesz részt az EU közös lőszerbeszerzési programjában , és nem nyújt direkt katonai segélyt Ukrajnának, hanem a humanitárius támogatásra fókuszál.
IV.E. Horvátország: NATO Költségvetési Célok és Gyártervezés
Horvátország a háború kezdetétől fogva aktívan támogatta Ukrajnát. A korai szakaszban jelentős katonai készleteket szállított, többek között 15 darab M-46 tábori ágyút és húszezernyi M70-es gépkarabélyt, mintegy €16,5 millió értékben.
Jelenleg Horvátország már teljesítette a NATO által előírt védelmi kiadási célt, amely a GDP 2%-át éri el. A horvát kormány, Andrej Plenković miniszterelnök nyilatkozata szerint, tervezi egy belföldi lőszergyár felépítését is , de a megvalósítás részleteiről és az ASAP programban való részvételről nincs közvetlen adat.
IV.F. Szlovákia: A Kettős Kaliber Előnye és Ipari Képesség (MSM Group/ZVS)
Ipari Kapacitás és ASAP Részvétel: Szlovákia rendelkezik jelentős hadiipari örökséggel. Az MSM Group, a CSG Group szlovák leányvállalata, célul tűzte ki, hogy Európa vezető gyártója legyen a nagy kaliberű tüzérségi lőszerek terén. A kapacitásnövelés konkrét lépéseként a ZVS Holding 2024 elején új 155 mm-es tüzérségi lövedéktest gyártósorát avatta fel Sninában. Ez a beruházás a tervek szerint a következő években évi 360 000 egységre növeli a 155 mm-es nagy kaliberű lövedéktestek termelését. Szlovákia stratégiai előnnyel rendelkezik, mivel az egyik azon kevés ország közül, amely még mindig gyárt 152 milliméteres lőszert, amely elengedhetetlen az ukrán hadsereg régebbi tüzérségi rendszereihez.
Kormányzati Politika és Civil Válasz: A Robert Fico vezette jelenlegi szlovák kormány megtagadta a Cseh Lőszer Kezdeményezéshez való csatlakozást és a katonai segélyeket, kizárólag humanitárius és nem halált okozó segítségnyújtásra fókuszálva (pl. aknakereső drónok). Válaszul erre, a szlovák civil társadalom elindította a „Lőszer Ukrajnának” elnevezésű gyűjtést, amely rövid idő alatt több mint €4 millió eurót gyűjtött össze lőszer vásárlására, ezzel kompenzálva a hivatalos állami vétót a katonai támogatás terén.
V. DÉL-EURÓPA KISEBB PARTNEREI
V.A. Portugália: Pénzügyi Szolidaritás
Portugália szerepe elsősorban a pénzügyi szolidaritáson és a kollektív európai beszerzések támogatásán keresztül valósul meg. Portugália 2024-ben 126 millió eurónyi katonai segélyt nyújtott Ukrajnának. A lőszerellátás terén kiemelkedő hozzájárulása a Cseh Lőszerbeszerzési Kezdeményezés pénzügyi támogatása volt, amely a kezdeményezés támogatói között szerepel.
Portugália 2025 júliusában munkacsoportot is létrehozott a SAFE kezdeményezés (European Technological and Industrial Defence Base) keretében a védelmi iparba történő beruházások ösztönzésére, bár modern 155 mm-es gyártási kapacitásról nincsenek adatok a történelmi Fábrica de Material de Guerra (Lisszabon) bezárása óta, amely korábban 75 mm-es lőszert gyártott.
V.B. Szlovénia: Korábbi Eszközök és Közös Beszerzés
Szlovénia hozzájárulása egyedi módon a régebbi, szovjet/jugoszláv szabványú eszközök átadására összpontosít, valamint pénzügyi hozzájárulást nyújt a közös beszerzésekhez.
Szlovénia 2022 szeptemberében 28 darab modernizált M-55S harckocsit (T-55 variáns) adományozott Ukrajnának. Ezeket a tankokat izraeli Elbit Systems modernizálta, és NATO 105 mm-es huzagolt ágyúval szerelték fel, ami lehetővé teszi NATO lőszerek használatát. Ez a stratégia lehetővé teszi Ukrajna számára a fokozatos áttérést a NATO-szabványokra, miközben régebbi, de felújított eszközöket használ.
A lőszerbeszerzés támogatásának területén Szlovénia 2024 márciusában 1 millió eurót különített el a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezéshez való hozzájárulásra, amelynek célja a lőszerhiány rövid távú áthidalása. Szlovénia ezen felül a korai szakaszban M70-es gépkarabélyokat is szállított.
V.C. Dánia: Befektetés az Ukrán Védelmi Iparba
Dánia a pénzügyi támogatás és az ukrán védelmi iparba történő közvetlen befektetés modelljét választotta, ami stratégiai jelentőséggel bír Ukrajna önellátási képességének növelése szempontjából.
Dánia hosszú távú elkötelezettséget vállalt, 2023 és 2028 között 21,9 milliárd dán koronát (körülbelül 2,94 milliárd eurót) tervez katonai támogatásra szánni. A támogatás egyik legfigyelemreméltóbb formája a Bohdana 155 mm-es önjáró tüzérségi löveg gyártásának közvetlen finanszírozása volt. Dánia összesen 50 millió eurót különített el az ukrán tüzérségi gyártás céljára, amelyből 40,7 millió euró már megérkezett az ukrán védelmi minisztérium számláira, 18 darab Bohdana löveg előállításának fedezésére.
Ez a finanszírozási modell stratégiai szempontból kiemelkedő, mivel egyrészt támogatja Ukrajna azon célját, hogy fokozatosan áttérjen a nagyszabású beszerzésekről a saját termelésre, másrészt növeli Ukrajna önellátási képességét, és csökkenti a hosszú távú nyugati logisztikai terheket és kitettséget.
VII. AZ EURÓPAI UNIÓS IPARPOLITIKA ÉS A KAPACITÁSNÖVEKEDÉSI CÉLOK
VI.A. Az ASAP Program Elemzése (Act in Support of Ammunition Production)
Az ASAP (Act in Support of Ammunition Production) programot az Európai Bizottság hozta létre a lőszergyártás felgyorsítása és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek enyhítése céljából.
Az ASAP teljes allokált EU költségvetése körülbelül 500 millió euró, amely az ipari társfinanszírozással együtt várhatóan meghaladja az 1,4–1,5 milliárd eurós beruházási volument. A program 31 kiválasztott projektet támogat öt kulcsterületen: robbanóanyagok, lőpor, lövedékek, rakéták gyártása, valamint tesztelési és felújítási tanúsítás.
Stratégiailag a pénzügyi prioritások világosan jelzik az ellátási lánc legsúlyosabb korlátait. Az ASAP költségvetésének legnagyobb részét (körülbelül 248 millió eurót) a lőporgyártási kapacitás növelésére fordítják (több mint 10 000 tonna/év kapacitásnövelési céllal) , ami alátámasztja, hogy a lőpor/hajtóanyag hiánya a legkritikusabb tényező.
Az Európai Tanács eredeti célkitűzése, hogy 2023 májusát követő 12 hónapon belül 1 millió lőszert biztosítsanak Ukrajnának, meghiúsult. Ezzel szemben az EU új, ambiciózus célja, hogy 2025 végére az éves lőszergyártási kapacitást 2 millió lövedékre növelje. A tényleges termelés azonban 2024-ben jóval alacsonyabb volt, kevesebb mint félmillió, ami jelentős eltérést mutat a politikai ígéretek és az ipari valóság között.
VII. STRATÉGIAI ÖSSZEFOGLALÁS ÉS AJÁNLÁSOK
VII.A. A Termelési Célok Keresztmetszeti Összehasonlítása
Az elemzés bemutatja, hogy a nyugati szövetségesek két fő megoldást alkalmaznak az ukrajnai lőszerhiány kezelésére: az ipari újjáépítést és a gyors beszerzési mechanizmusokat.
A Termelési Újjáépítés Strukturális Kockázatai: Az USA (100k/hó cél elhalasztása 2026-ra) és Franciaország/Németország (Rheinmetall/Expal) példája rávilágít, hogy a lőszergyártás nem gyorsan skálázható folyamat. A kritikus pontokat az energetikai alapanyagok (lőpor, robbanóanyagok) hiánya jelenti, amelyek termelése komplex, veszélyes és tőkeigényes.
A Kétsebességes Megoldások Értéke: A kisebb partnerek (Dánia, Portugália, Szlovénia) rugalmasabb, de azonnali hatást célzó mechanizmusokat alkalmaznak. Míg a nagyhatalmak az ipari alapok hosszú távú lerakásával foglalkoznak, Dánia és Portugália a pénzügyi injekciókat (Cseh Kezdeményezéshez való hozzájárulás , közvetlen Bohdana finanszírozás ) alkalmazzák az azonnali hiányok áthidalására. Szlovénia pedig készleteket szabadít fel (28 M-55S tank) , lehetővé téve a német modernizációs folyamatot.
VII.C. Kockázati Tényezők és Hosszú Távú Fenntarthatóság
Az ipari kapacitásnövelési erőfeszítések számos strukturális kockázattal küzdenek, amelyek akadályozzák a hosszú távú fenntarthatóságot és a célok határidőre történő elérését.
Hosszú Távú Szerződések Kérdése: A védelmi ipari szereplők, élükön a Rheinmetall vezérigazgatójával, folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy a nagyszabású magánbefektetések (1,4 milliárd euró az ASAP révén) csak akkor valósulnak meg és válnak fenntarthatóvá, ha a kormányok hosszú távú, kiszámítható szerződéseket biztosítanak, amelyek megtérítik a zöldmezős beruházások költségeit. A rövid távú politikai célokhoz igazodó megrendelések nem elegendőek a kapacitások tartós növeléséhez.
Bürokratikus Késedelmek: A Rheinmetall vezérigazgatója nyilvánosan bírálta az ukrán közigazgatás lassúságát az új gyár építése során, ami a termelés tervezett 2026-os kezdetét is veszélyezteti. Ez rávilágít a lőszergyártás decentralizálására irányuló kezdeményezések végrehajtási kockázataira.
Politikai Kiszámíthatatlanság: Az Egyesült Királyságban a BAE Systems azon döntése, hogy új, szintetikus propelláns-gyártási technológiákba fektet, tükrözi azt a széles körű európai aggodalmat, hogy az USA politikája bizonytalanná válhat, ami az amerikai ellátmányoktól való stratégiai függés csökkentését teszi szükségessé.
VII.D. Stratégiai Ajánlások a Támogatási Folyamat Fenntarthatóságának Növelésére
A nyugati szövetségeseknek az elemzés fényében a következő területeken kell a támogatási folyamat fenntarthatóságának növelésére törekedniük:
Fókusz az Ellátási Lánc Felső Szakaszára: Meg kell őrizni az ASAP-hez hasonló programok pénzügyi prioritásait a lőpor- és robbanóanyag-kapacitás növelésén. Mivel ez a lánc valódi szűk keresztmetszete, a Franciaország és az Egyesült Államok által bevezetett beruházásokat (Eurenco, TNT gyár) kiemelten kell kezelni.
Az Ukrán Ipari Partnerségek Elmélyítése: Szükséges Dánia modelljének adaptálása, és növelni kell a közvetlen befektetéseket az ukrán védelmi iparba (pl. a Bohdana gyártásába). Ez a stratégia egyszerre erősíti Ukrajna önvédelmi képességét és csökkenti a partnerországok hosszú távú készletfelhasználását.
Hosszú Távú Keresleti Kiszámíthatóság Biztosítása: A kormányoknak kötelezővé kell tenniük a hosszú távú, 10-15 éves keretszerződéseket (például a Rheinmetall €8.5 milliárdos német megrendeléséhez hasonlóan). Ez az intézkedés elengedhetetlen a magánszektor pénzügyi kockázatának mérsékléséhez és a tartós kapacitásnövekedés biztosításához.
A Kollektív Beszerzések Rugalmasságának Megtartása: Fenn kell tartani és fejleszteni kell a Cseh Kezdeményezéshez hasonló mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a gyors, volumen alapú vásárlásokat Európán kívülről.
Az ukrajnai konfliktus által kiváltott példátlan lőszerigény radikális átalakulást indított el a nyugati védelmi ipari bázisban. A stratégiai elemzés hét kulcsfontosságú támogató ország (USA, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Dánia) gyártási adatainak és Ukrajnának nyújtott támogatásának feltárására fókuszál. A központi fegyverrendszer a NATO-szabványú 155 mm-es tüzérségi lövedék.
A legfontosabb megállapítások rámutatnak a súlyos kapacitáshiányra és az ellátási lánc kritikus pontjaira, különösen az energetikai alapanyagok (lőpor, robbanóanyagok) terén. Az Egyesült Államok 155 mm-es havi 100 000 darabos termelési céljának elérését 2026 közepére halasztotta. Az európai nagyhatalmak, mint például Franciaország és az Egyesült Királyság, jelentős, sok száz millió eurós befektetéseket indítottak a lőpor- és robbanóanyag-termelés újraindítására vagy modernizálására, elismerve az alapanyag-függőség súlyos kockázatát.
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2025 végére évi 2 millió lövedékre növelje a kapacitást, ambiciózus, de a jelenlegi termelési valóság (ami 2024-ben kevesebb mint félmillió volt) és a bürokratikus akadályok (Ukrajnában is) miatt a célok elérése rendkívül nehézkes. A nyugati védelmi ipar újjáépítése folyamatban van, de a növekedési ütem elmarad a harctéri szükségletek azonnali kielégítésétől.
I. STRATÉGIAI ÁTTEKINTÉS: A LŐSZERIPARI KRÍZIS KONTEXTUSA
I.A. A 155mm-es Tüzérségi Lőszer Igényének Geopolitikai Háttere
A tüzérség ismét kulcsfontosságúvá vált az ukrajnai konfliktusban. A modern, nagy intenzitású harcban a veszteségek átlagosan 70%-áért a tüzérségi tűz felelős , ami a szakterületen a tüzérség "Háború Isteneként" való aposztrofálását erősíti meg. Ez a realitás óriási keresletet teremtett a NATO-szabványú 155 mm-es tüzérségi lőszerek iránt, amelyek a nyugati tüzérségi arzenálok gerincét képezik.
A növekvő globális igény rávilágított arra, hogy a nyugati védelmi ipar bázisa a hidegháború utáni évtizedekben drámaián leépült. Az Egyesült Államok és szövetségesei hatalmas mennyiségű 155 mm-es lőszert szállítanak Ukrajnának , ami példátlan nyomást gyakorol a készletekre, és sürgőssé teszi a gyártási kapacitások helyreállítását. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ukrajnai fronton túlmutató geopolitikai feszültségek, mint például Izrael Gázában zajló hadműveletei, szintén keresletet generálnak a 155 mm-es lőszerek iránt, bár Izrael nagyobb arányban használ rakétákat és légierőt. A nyugati országok kénytelenek egyidejűleg támogatni Ukrajnát, feltölteni saját megcsappant készleteiket, miközben az ipari bázist a második világháború óta nem látott mértékben növelik.
I.B. Az Ellátási Lánc Kritikus Szűk Keresztmetszetei: Energetikai Alapanyagok
A lőszergyártás felgyorsítását nem elsősorban a fém lövedéktestek gyártásának nehézségei gátolják, hanem a lőpor, hajtóanyag és robbanóanyagok (energetikai alapanyagok) rendelkezésre állása. Ez a kémiai gyártási folyamat kritikus, de évtizedekig alulfejlesztett terület volt a nyugati világban.
Az a felismerés, hogy a lőszergyártás bővítését célzó ambiciózus politikai bejelentések (például az USA havi 100 000 darabos célja) végrehajtása a kritikus kémiai alapanyagok lassú és kockázatos felfutásán múlik, alapvető stratégiai kérdéssé vált. Sok nyugati ország, beleértve Franciaországot is, hosszú évekkel korábban megszüntette az autonóm lőporgyártást. Ennek a sérülékenységnek a kezelésére az USA és az EU is jelentős, célzott befektetéseket eszközöl, hogy az ellátási lánc ezen felső szakaszát megerősítse. Az Egyesült Államok például újra bevezette a régebbi, eltérő minőségű nitrocellulózt használó hajtóanyaggyártást (M119 "red bag"), hogy csökkentse az ellátási lánc terhelését a kritikus alapanyagok iránti versenyben. Az Európai Unió ASAP (Act in Support of Ammunition Production) program keretében a legnagyobb pénzügyi allokációt (körülbelül 248 millió eurót) a lőporgyártás növelésére fordítja. A lőpor/hajtóanyag és a robbanóanyagok iránti fokozott globális kereslet (beleértve a nitrocellulózt és a nitroglicerint is) jelenti a valódi, nehezen orvosolható stratégiai kihívást.
II. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA): A VÉDELMI IPARI ALAP ÚJJÁÉPÍTÉSE
II.A. 155mm-es Lőszergyártási Célok és Késedelmek
Az Egyesült Államok, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás kulcsfontosságú szereplőjeként, jelentős ipari beruházásokkal próbálja újraépíteni a védelmi ipari bázist. Az eredeti, hidegháború után minimálisan fejlesztett üzemek pótlására példátlan nagyságrendű, közel $5 milliárd értékű kiegészítő finanszírozást fektetnek a projektbe.
Az amerikai hadsereg eredeti célja az volt, hogy 2025 októberéig elérje a havi 100 000 darab 155 mm-es tüzérségi lövedék gyártását. Ezt a célt azonban nem sikerült tartani. 2025 júliusában a tényleges havi termelés 40 000 lövedék maradt, ami megegyezett a 2024 szeptemberi szinttel. A 100 000 darabos havi cél elérését a hadsereg 2026 közepére, vagyis várhatóan a tavaszi időszakra tolta. A késedelmek okai közé tartoznak az ellátási lánc problémái (különösen a gyártóberendezések hosszabb átfutási ideje, ami a nemzetközi beszállítóktól való függésből adódik) , valamint az ipari partnerek gyenge teljesítménye (pl. "cure notice" kiadása a General Dynamics Ordnance and Tactical Systems ellen a texasi Mesquite-ben lévő létesítményük gyenge teljesítménye miatt).
A kapacitásbővítés érdekében a General Dynamics Ordnance and Tactical Systems (GD-OTS) partnerségével egy új Load, Assemble, and Pack (LAP) létesítményt avattak Camdenben, Arkansasban (2025. április 22-én). Ez az üzem teljes kapacitáson havi 50 000 kész lövedék gyártását teszi lehetővé. Ezen túlmenően a Pentagón jelentős összegeket fektet a kritikus alapanyagok gyártásába. Megnyitottak létesítményeket Marionban (Illinois) és Perryben (Florida) az M119A2 hajtóanyag ("red bag propelling charges") előállítására, amely eltérő minőségű nitrocellulózt használ, csökkentve a versenyt a kritikus ellátási láncokért. Emellett 435 millió dolláros szerződést ítéltek oda a Repkon USA-nak egy TNT robbanóanyag-gyártó létesítmény létrehozására Grahamben, Kentuckyban. A gyártási célok késleltetése azt jelzi, hogy az USA sem immune az ipari tehetetlenségre és a globális ellátási láncok szűk keresztmetszeteire, különös tekintettel a kémiai alapanyagok gyártásának lassú felfutására.
II.B. Ukrajnának Nyújtott Támogatás Összegzése
Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb katonai támogatója. A háború kezdete óta az USA mintegy 111 milliárd dollár értékben nyújtott fegyvereket, felszereléseket, valamint humanitárius és egyéb segélyeket. Ez az összeg gyakorlatilag eléri az éves magyar GDP szintjét. A 2024 áprilisában megszavazott további 60,85 milliárd dolláros hozzájárulás jelentősen lendít Ukrajna védelmi képességein.
Fontos stratégiai szempont, hogy a megszavazott segély jelentős része (mintegy $52 milliárd) nem közvetlenül Kijevbe jut, hanem az Egyesült Államok védelmi iparát támogatja. Ezzel a modellel biztosítják az amerikai védelmi ipari bázis hosszú távú újjáépítését és a készletek gyors feltöltését, miközben a politikai ellenállás minimalizálható. Ez a finanszírozási mechanizmus – bár stabilizálja az amerikai ipart – lassíthatja a tényleges, frontra szánt szállítások azonnali ütemét.
III. AZ ÉSZAKI LŐSZERGYÁRTÓ TRIÁSZ (NORVÉGIA, SVÉDORSZÁG, FINNORSZÁG) ÉS KANADA
A skandináv NATO-tagállamok (Norvégia, Svédország, Finnország) ipari stratégiája a lőszergyártás terén szoros regionális együttműködésre épül, amelynek központi eleme a Nammo (Nordic Ammunition Company) csoport.
III.A. Norvégia: Ipari Szerződések és ASAP Támogatás
A Nammo Csoport stratégiai jelentőséggel bír az északi és európai védelmi iparban. A vállalat tulajdonosi szerkezete jelzi a szoros kormányzati érdekeket: a Nammo felét a norvég Kongsberg cég birtokolja, míg a másik felét a Norvég Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának tulajdonában van. A Nammo a 155 mm-es tüzérségi lövedékek és a rakétamotorok (pl. AIM-120 AMRAAM) gyártásának kulcsszereplője.
Kapacitás és tervek: A Nammo célja, hogy 2024-ben éves 155 mm-es lövedékgyártását a korábbi 10 000 darabos becsült szintről 80 000 darabra emelje. Norvégia hosszú távú, €86 millió értékű szerződést írt alá a Nammo-val a termelés növelésére (minimum 15 évre).
Ukrajna Támogatása: Norvégia több mint $87 millió elkülönítését jelentette be Ukrajna katonai támogatásának növelésére, különös fókusszal a légvédelmi rakétákhoz és lőszerekhez szükséges fontos alkatrészek, mint például robbanószerek és rakétahajtóművek termelésének növelésére. Norvégia ezen túlmenően engedélyt adott a Nammo-nak, hogy 155 mm-es tüzérségi lövedékek licencelt gyártását indítsa el Ukrajnában.
III.B. Svédország és Finnország: Célzott ASAP Beruházások
Svédország és Finnország, amelyek a Nammo csoporton keresztül is összefonódnak, célzott ASAP finanszírozással és nemzeti beruházásokkal növelik a kapacitást.
Svédország: A Nammo svéd gyára ASAP finanszírozásban és nemzeti támogatásban is részesült, amelynek célja a 155 mm-es lőszertermelés megháromszorozása. Svédország emellett a Bofors-szal közösen sorozatgyártja a 155 mm-es BONUS lövedékeket, amelyek páncélozott célpontok leküzdésére szolgálnak. Svédország $275 millió pénzügyi hozzájárulást tett a közös skandináv fegyvervásárlásokhoz.
Finnország: Finnország azt tervezi, hogy 2027-ig több mint kétszeresére növeli lőszergyártó kapacitásait, mintegy €120 millió értékű beruházással (ebből €24 millió kormányzati támogatás). Finn entitások ASAP támogatást kaptak a 155 mm-es lövedékek és a lőpor kulcsfontosságú alapanyagának, a nitrocellulóknak a gyártására is. Finnország célja, hogy az EU egyik fő nehézlőszer-termelőjévé váljon, hosszú távú támogatást biztosítva Ukrajnának egészen 2030-ig.
III.C. Kanada: Transzatlanti Kapacitásnövelés
Kanada, az Egyesült Államok után Ukrajna egyik legjelentősebb támogatója, hazai kapacitásnöveléssel és pénzügyi közreműködéssel segíti az ellátást.
Kapacitás és tervek: A kanadai IMT Precision vállalat ambiciózus célt tűzött ki: havi 100 000 komplett 155 mm-es lövedék gyártása 2026-ra, ami évente 1,2 millió komplett lövedéket jelentene. Ezzel a megnövelt észak-amerikai kapacitás csökkenti az európai láncra nehezedő nyomást, és megerősíti a kontinentális védelmi bázist.
Ukrajna Támogatása: Kanada több mint $2 milliárd értékű katonai segélycsomagot jelentett be (drónok, helikopterek, lőszer) , és $30 millió kanadai dollárral (körülbelül $22 millió amerikai dollárral) járult hozzá a Cseh Lőszer Kezdeményezéshez a gyors, Európán kívüli beszerzés támogatására.
IV. KÖZÉP-EURÓPA ÉS A NAGY EURÓPAI PARTNEREK STRATÉGIÁJA
IV.A. Németország: A Rheinmetall Vezető Szerepe és Kapacitásnövelés
Németország a Rheinmetall hadiipari konszernen keresztül az egyik legagresszívebb kapacitásnövelést valósítja meg Európában, globális és regionális telephelyeken keresztül.
A Rheinmetall Unterlüßben (Alsó-Szászország) új, korszerű gyártósort indított, melynek célja, hogy Európa legnagyobb lőszergyáraként működjön, fő profillal a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártásában. A Rheinmetall célja, hogy 2024 végére mintegy 700 000 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket tudjon előállítani különböző telephelyeken (Németország, Spanyolország, Magyarország, Dél-Afrika, Ausztrália) , és ezt a kapacitást 2027-re akár 1,1 millió darabra is növelje.
Németország részt vesz a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezésben , és a Rheinmetall 8,5 milliárd eurós keretszerződést kapott a Bundeswehrtől, amelynek részeként Ukrajna, Hollandia, Észtország és Dánia számára is szállítanak majd 155 mm-es lőszereket, 2025-től kezdődően. Németország a Rheinmetall magyarországi és romániai robbanóanyag- és lőszergyártás bővítését is tervezi a lánc sebezhetőségének csökkentése érdekében.
IV.B. Spanyolország: Az Expal Stratégiai Felvásárlása
Spanyolország egy kulcsfontosságú termelési kapacitással járul hozzá Európa lőszergyártási céljaihoz a Rheinmetall általi stratégiai felvásárláson keresztül.
A német Rheinmetall 2023 augusztusában vásárolta meg a spanyol Expal Systems lőszer- és fegyvergyártó céget. Ezt a felvásárlást kifejezetten a tüzérségi lövedékek gyártásának felpörgetése érdekében hajtották végre. A becslések szerint az Expal önmagában képes lehet évi 250 000–300 000 darab 155 mm-es lőszer gyártására. Ez a kapacitás létfontosságú volt a Rheinmetall számára a rövid és középtávú európai lőszerhiány enyhítésére. A Rheinmetall Expal Munitions (Spanyolország) az EU ASAP program keretében is részesült támogatásban: 19,06 millió eurót allokáltak a lőporgyártási kapacitás növelésére. A spanyol kormány emellett 94 200 darab 155 mm-es tüzérségi lövedékre adott megrendelést a Rheinmetall Expal Munitions számára.
A támogatás terén Spanyolország jelentős hozzájárulást vállalt. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök több mint 1 milliárd euró értékű katonai támogatás biztosításáról írt alá kétoldalú biztonsági megállapodást Ukrajnával 2024 májusában. A támogatás Patriot légvédelmi rakétákat, további Leopard tankokat és lőszereket foglal magában.
IV.C. Lengyelország: A Keleti Szárny Ipari Megerősítése
Lengyelország, mint az ukrán konfliktushoz legközelebb eső NATO tagállam, gyors kapacitásbővítésre törekszik, és erős regionális gyártóvá válna.
A Lengyel Fegyverkezési Csoport (PGZ) és a brit BAE Systems stratégiai partnerséget kötött, amely lehetővé teszi a 155 mm-es lövedékek gyártásának radikális növelését. A cél az, hogy a jelenlegi évi 5000 darab 155 mm-es lövedék termelését 2025 végére 30 000 darabra, majd a következő két évben (2026-2027) közel 200 000 darabra növeljék. A Northrop Grumman amerikai védelmi óriással is együttműködési megállapodást (MoU) írtak alá a 155 mm-es lőszerek gyártásának vizsgálatára, ami NATO-ellátási lánc rezilienciájának növelését célozza.
Lengyelország elkötelezettsége Ukrajna iránt a nyújtott segély mértéke is tükrözi: a háború kezdete óta Lengyelország 3,5 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
IV.D. Magyarország: Önellátás és Exportorientált Fejlesztés
Magyarország a védelmi ipar jelentős újjáépítésén dolgozik, fókuszban a hazai lőszergyártási kapacitások kiépítésével. A Rheinmetall konszernnel való stratégiai partnerség központi eleme ennek az iparfejlesztésnek.
A Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és az állami N7 Holding vegyesvállalata. A gyártás 2024 utolsó negyedévében indul el a 30 mm-es közepes kaliberű lőszerekkel (Lynx harcjárművekhez) , és a cél a hazai önellátás és a jelentős exporttermékként való megjelenés. A nagy kaliberű – 155 mm-es tüzérségi lőszerek – gyártása 2025 utolsó negyedévében kezdődhet meg, és a tervek között szerepel évente több mint 240 ezer harckocsi lőszer (120 mm-es) gyártása is.
Magyarország sikeresen pályázott és nyert támogatást az EU ASAP programjából. A Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és az N7 Holding összesen mintegy €22,5 millió támogatást kapott az ASAP keretében , amely az egyik legnagyobb egyedi támogatás volt a lőszergyártás kapacitásnövelésére. Magyarország azonban továbbra sem vesz részt az EU közös lőszerbeszerzési programjában , és nem nyújt direkt katonai segélyt Ukrajnának, hanem a humanitárius támogatásra fókuszál.
IV.E. Horvátország: NATO Költségvetési Célok és Gyártervezés
Horvátország a háború kezdetétől fogva aktívan támogatta Ukrajnát. A korai szakaszban jelentős katonai készleteket szállított, többek között 15 darab M-46 tábori ágyút és húszezernyi M70-es gépkarabélyt, mintegy €16,5 millió értékben.
Jelenleg Horvátország már teljesítette a NATO által előírt védelmi kiadási célt, amely a GDP 2%-át éri el. A horvát kormány, Andrej Plenković miniszterelnök nyilatkozata szerint, tervezi egy belföldi lőszergyár felépítését is , de a megvalósítás részleteiről és az ASAP programban való részvételről nincs közvetlen adat.
IV.F. Szlovákia: A Kettős Kaliber Előnye és Ipari Képesség (MSM Group/ZVS)
Ipari Kapacitás és ASAP Részvétel: Szlovákia rendelkezik jelentős hadiipari örökséggel. Az MSM Group, a CSG Group szlovák leányvállalata, célul tűzte ki, hogy Európa vezető gyártója legyen a nagy kaliberű tüzérségi lőszerek terén. A kapacitásnövelés konkrét lépéseként a ZVS Holding 2024 elején új 155 mm-es tüzérségi lövedéktest gyártósorát avatta fel Sninában. Ez a beruházás a tervek szerint a következő években évi 360 000 egységre növeli a 155 mm-es nagy kaliberű lövedéktestek termelését. Szlovákia stratégiai előnnyel rendelkezik, mivel az egyik azon kevés ország közül, amely még mindig gyárt 152 milliméteres lőszert, amely elengedhetetlen az ukrán hadsereg régebbi tüzérségi rendszereihez.
Kormányzati Politika és Civil Válasz: A Robert Fico vezette jelenlegi szlovák kormány megtagadta a Cseh Lőszer Kezdeményezéshez való csatlakozást és a katonai segélyeket, kizárólag humanitárius és nem halált okozó segítségnyújtásra fókuszálva (pl. aknakereső drónok). Válaszul erre, a szlovák civil társadalom elindította a „Lőszer Ukrajnának” elnevezésű gyűjtést, amely rövid idő alatt több mint €4 millió eurót gyűjtött össze lőszer vásárlására, ezzel kompenzálva a hivatalos állami vétót a katonai támogatás terén.
V. DÉL-EURÓPA KISEBB PARTNEREI
V.A. Portugália: Pénzügyi Szolidaritás
Portugália szerepe elsősorban a pénzügyi szolidaritáson és a kollektív európai beszerzések támogatásán keresztül valósul meg. Portugália 2024-ben 126 millió eurónyi katonai segélyt nyújtott Ukrajnának. A lőszerellátás terén kiemelkedő hozzájárulása a Cseh Lőszerbeszerzési Kezdeményezés pénzügyi támogatása volt, amely a kezdeményezés támogatói között szerepel.
Portugália 2025 júliusában munkacsoportot is létrehozott a SAFE kezdeményezés (European Technological and Industrial Defence Base) keretében a védelmi iparba történő beruházások ösztönzésére, bár modern 155 mm-es gyártási kapacitásról nincsenek adatok a történelmi Fábrica de Material de Guerra (Lisszabon) bezárása óta, amely korábban 75 mm-es lőszert gyártott.
V.B. Szlovénia: Korábbi Eszközök és Közös Beszerzés
Szlovénia hozzájárulása egyedi módon a régebbi, szovjet/jugoszláv szabványú eszközök átadására összpontosít, valamint pénzügyi hozzájárulást nyújt a közös beszerzésekhez.
Szlovénia 2022 szeptemberében 28 darab modernizált M-55S harckocsit (T-55 variáns) adományozott Ukrajnának. Ezeket a tankokat izraeli Elbit Systems modernizálta, és NATO 105 mm-es huzagolt ágyúval szerelték fel, ami lehetővé teszi NATO lőszerek használatát. Ez a stratégia lehetővé teszi Ukrajna számára a fokozatos áttérést a NATO-szabványokra, miközben régebbi, de felújított eszközöket használ.
A lőszerbeszerzés támogatásának területén Szlovénia 2024 márciusában 1 millió eurót különített el a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezéshez való hozzájárulásra, amelynek célja a lőszerhiány rövid távú áthidalása. Szlovénia ezen felül a korai szakaszban M70-es gépkarabélyokat is szállított.
V.C. Dánia: Befektetés az Ukrán Védelmi Iparba
Dánia a pénzügyi támogatás és az ukrán védelmi iparba történő közvetlen befektetés modelljét választotta, ami stratégiai jelentőséggel bír Ukrajna önellátási képességének növelése szempontjából.
Dánia hosszú távú elkötelezettséget vállalt, 2023 és 2028 között 21,9 milliárd dán koronát (körülbelül 2,94 milliárd eurót) tervez katonai támogatásra szánni. A támogatás egyik legfigyelemreméltóbb formája a Bohdana 155 mm-es önjáró tüzérségi löveg gyártásának közvetlen finanszírozása volt. Dánia összesen 50 millió eurót különített el az ukrán tüzérségi gyártás céljára, amelyből 40,7 millió euró már megérkezett az ukrán védelmi minisztérium számláira, 18 darab Bohdana löveg előállításának fedezésére.
Ez a finanszírozási modell stratégiai szempontból kiemelkedő, mivel egyrészt támogatja Ukrajna azon célját, hogy fokozatosan áttérjen a nagyszabású beszerzésekről a saját termelésre, másrészt növeli Ukrajna önellátási képességét, és csökkenti a hosszú távú nyugati logisztikai terheket és kitettséget.
VII. AZ EURÓPAI UNIÓS IPARPOLITIKA ÉS A KAPACITÁSNÖVEKEDÉSI CÉLOK
VI.A. Az ASAP Program Elemzése (Act in Support of Ammunition Production)
Az ASAP (Act in Support of Ammunition Production) programot az Európai Bizottság hozta létre a lőszergyártás felgyorsítása és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek enyhítése céljából.
Az ASAP teljes allokált EU költségvetése körülbelül 500 millió euró, amely az ipari társfinanszírozással együtt várhatóan meghaladja az 1,4–1,5 milliárd eurós beruházási volument. A program 31 kiválasztott projektet támogat öt kulcsterületen: robbanóanyagok, lőpor, lövedékek, rakéták gyártása, valamint tesztelési és felújítási tanúsítás.
Stratégiailag a pénzügyi prioritások világosan jelzik az ellátási lánc legsúlyosabb korlátait. Az ASAP költségvetésének legnagyobb részét (körülbelül 248 millió eurót) a lőporgyártási kapacitás növelésére fordítják (több mint 10 000 tonna/év kapacitásnövelési céllal) , ami alátámasztja, hogy a lőpor/hajtóanyag hiánya a legkritikusabb tényező.
Az Európai Tanács eredeti célkitűzése, hogy 2023 májusát követő 12 hónapon belül 1 millió lőszert biztosítsanak Ukrajnának, meghiúsult. Ezzel szemben az EU új, ambiciózus célja, hogy 2025 végére az éves lőszergyártási kapacitást 2 millió lövedékre növelje. A tényleges termelés azonban 2024-ben jóval alacsonyabb volt, kevesebb mint félmillió, ami jelentős eltérést mutat a politikai ígéretek és az ipari valóság között.
VI.B. Összehasonlító Lőszergyártási Előrejelzések 2026-ra
| Ország/Fő Gyártó | Éves Kapacitás (Ezer db) | Időkeret | Fő Stratégiai Elem |
| USA (GD-OTS) | 1,200 | Cél 2026 közepe | Alapanyag-termelés (TNT, hajtóanyag) bővítése |
| Németország (Rheinmetall) | 700 | Cél 2025-től | Földrajzi diverzifikáció (Expal, Magyarország, Németország) |
| Németország (Rheinmetall) | 1,100 | Cél 2027-re | Maximális, hosszabb távú kapacitás |
| Egyesült Királyság (BAE Systems) | ~500 | Cél 2026-ra | Technológiai váltás (szintetikus propellánsok) |
| Spanyolország (Expal) | 250–300 | Becsült kapacitás a Rheinmetall akvizíciójakor | Azonnali európai kapacitásnövelés |
| Franciaország (Nexter) | 100+ | Cél 2026-ra | Saját lőporgyártás (Eurenco) autonómiája |
| Lengyelország (PGZ/BAE) | ~200 | Cél 2026-2027 | Technológia transzfer a gyors felfutásért |
| Kanada (IMT Precision) | 1,200 | Cél 2026 | Nagyszabású észak-amerikai kapacitásnövelés |
| Norvégia (Nammo) | 80+ | Cél 2024 (terv) | Tengerentúli bővítés (USA), licenc Ukrajnában |
| Finnország (Patria/Nammo) | > Kétszeres | Cél 2027-re | Nitrocellulóz gyártás, hosszú távú támogatás |
VII. STRATÉGIAI ÖSSZEFOGLALÁS ÉS AJÁNLÁSOK
VII.A. A Termelési Célok Keresztmetszeti Összehasonlítása
Az elemzés bemutatja, hogy a nyugati szövetségesek két fő megoldást alkalmaznak az ukrajnai lőszerhiány kezelésére: az ipari újjáépítést és a gyors beszerzési mechanizmusokat.
A Termelési Újjáépítés Strukturális Kockázatai: Az USA (100k/hó cél elhalasztása 2026-ra) és Franciaország/Németország (Rheinmetall/Expal) példája rávilágít, hogy a lőszergyártás nem gyorsan skálázható folyamat. A kritikus pontokat az energetikai alapanyagok (lőpor, robbanóanyagok) hiánya jelenti, amelyek termelése komplex, veszélyes és tőkeigényes.
A Kétsebességes Megoldások Értéke: A kisebb partnerek (Dánia, Portugália, Szlovénia) rugalmasabb, de azonnali hatást célzó mechanizmusokat alkalmaznak. Míg a nagyhatalmak az ipari alapok hosszú távú lerakásával foglalkoznak, Dánia és Portugália a pénzügyi injekciókat (Cseh Kezdeményezéshez való hozzájárulás , közvetlen Bohdana finanszírozás ) alkalmazzák az azonnali hiányok áthidalására. Szlovénia pedig készleteket szabadít fel (28 M-55S tank) , lehetővé téve a német modernizációs folyamatot.
VII.B. Katonai Támogatások Összefoglalása és Érték
A vizsgált országok támogatási modelljei diverzifikáltak, ami a katonai segély logisztikai hatékonyságának maximalizálására irányuló tudatos stratégiai törekvést tükrözi.
Összefoglaló táblázat: Kiemelt Országok Katonai Segélynyújtása Ukrajnának
| Ország | Fő Kategória | Összeg/Mennyiség | Stratégiai Fókusz |
| USA | Kumulált Katonai/Humanitárius | ~$172 Milliárd+ (összesített) | Ipari újjáépítés és készletfeltöltés (155mm lőszer) |
| Németország | Költségvetési/Gyártási | €8.5 Milliárd keretszerződés (résztvevő) | Rheinmetall globális kapacitás (Expal, Magyarország) |
| Franciaország | Új Katonai Csomag | €2 Milliárd (kiegészítő, 2025. márc.) | Lőpor autonómia (Eurenco), fejlett rendszerek (MICA, Milan) |
| Egyesült Királyság | Katonai Készletek/Ipari | (USA után második legnagyobb fegyverszállító) | Technológiai váltás (szintetikus propellánsok), ukrán javítás/karbantartás |
| Spanyolország | Bilaterális Megállapodás | >€1 Milliárd | Légvédelem, Leopard tankok, Expal lőszerkapacitása |
| Lengyelország | Katonai Segély | €3.5 Milliárd (összesített) | PGZ/BAE partnerség a gyors 155mm kapacitásnövelésért |
| Magyarország | ASAP/Ipari Finanszírozás | €22.5 Millió ASAP támogatás | Exportorientált NATO lőszer (30mm, 120mm, jövőbeni 155mm) gyártás Várpalotán |
| Dánia | Támogatási Alap + Gyártás | 21.9 Milliárd DKK (2023-2028) | Ukrán védelmi iparba való közvetlen befektetés, önellátás |
| Portugália | Pénzügyi Segély (2024) | €126 Millió | Pénzügyi hozzájárulás kooperatív beszerzéshez (Cseh kezdeményezés) |
| Szlovénia | Eszközcsere/Pénzügy | 28 M-55S Tank (átadás) | Korábbi szovjet eszközök NATO lőszerre konvertálva |
| Horvátország | Készlet | €16.5 Millió (korai fegyverek/lőszerek) | NATO GDP 2%-os céljának elérése, belföldi lőszergyár tervezése |
| Finnország | Ipari/Pénzügyi | €120M beruházási terv 2027-re | Kapacitás > kétszeresére; nitrocellulóz gyártás (ASAP) |
| Svédország | Pénzügyi/Ipari | $275M közös vásárlásra | Nammo termelés megháromszorozása (ASAP); BONUS lövedék |
| Norvégia | Ipari/Pénzügyi | $146M közös vásárlásra | Nammo 155mm termelés növelése; licencelt gyártás Ukrajnában |
| Kanada | Katonai/Pénzügyi | >$2 Milliárd katonai segély | Cseh kezdeményezés támogatása; 1.2M lövedék/év cél 2026-ra |
| Szlovákia | Készlet (korábbi) / Civil | 12 ezer 120mm-es lőszer (korai); >€4M civil gyűjtés lőszerre | Kettős kaliberű gyártás (152/155mm) növelése |
Az ipari kapacitásnövelési erőfeszítések számos strukturális kockázattal küzdenek, amelyek akadályozzák a hosszú távú fenntarthatóságot és a célok határidőre történő elérését.
Hosszú Távú Szerződések Kérdése: A védelmi ipari szereplők, élükön a Rheinmetall vezérigazgatójával, folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy a nagyszabású magánbefektetések (1,4 milliárd euró az ASAP révén) csak akkor valósulnak meg és válnak fenntarthatóvá, ha a kormányok hosszú távú, kiszámítható szerződéseket biztosítanak, amelyek megtérítik a zöldmezős beruházások költségeit. A rövid távú politikai célokhoz igazodó megrendelések nem elegendőek a kapacitások tartós növeléséhez.
Bürokratikus Késedelmek: A Rheinmetall vezérigazgatója nyilvánosan bírálta az ukrán közigazgatás lassúságát az új gyár építése során, ami a termelés tervezett 2026-os kezdetét is veszélyezteti. Ez rávilágít a lőszergyártás decentralizálására irányuló kezdeményezések végrehajtási kockázataira.
Politikai Kiszámíthatatlanság: Az Egyesült Királyságban a BAE Systems azon döntése, hogy új, szintetikus propelláns-gyártási technológiákba fektet, tükrözi azt a széles körű európai aggodalmat, hogy az USA politikája bizonytalanná válhat, ami az amerikai ellátmányoktól való stratégiai függés csökkentését teszi szükségessé.
VII.D. Stratégiai Ajánlások a Támogatási Folyamat Fenntarthatóságának Növelésére
A nyugati szövetségeseknek az elemzés fényében a következő területeken kell a támogatási folyamat fenntarthatóságának növelésére törekedniük:
Fókusz az Ellátási Lánc Felső Szakaszára: Meg kell őrizni az ASAP-hez hasonló programok pénzügyi prioritásait a lőpor- és robbanóanyag-kapacitás növelésén. Mivel ez a lánc valódi szűk keresztmetszete, a Franciaország és az Egyesült Államok által bevezetett beruházásokat (Eurenco, TNT gyár) kiemelten kell kezelni.
Az Ukrán Ipari Partnerségek Elmélyítése: Szükséges Dánia modelljének adaptálása, és növelni kell a közvetlen befektetéseket az ukrán védelmi iparba (pl. a Bohdana gyártásába). Ez a stratégia egyszerre erősíti Ukrajna önvédelmi képességét és csökkenti a partnerországok hosszú távú készletfelhasználását.
Hosszú Távú Keresleti Kiszámíthatóság Biztosítása: A kormányoknak kötelezővé kell tenniük a hosszú távú, 10-15 éves keretszerződéseket (például a Rheinmetall €8.5 milliárdos német megrendeléséhez hasonlóan). Ez az intézkedés elengedhetetlen a magánszektor pénzügyi kockázatának mérsékléséhez és a tartós kapacitásnövekedés biztosításához.
A Kollektív Beszerzések Rugalmasságának Megtartása: Fenn kell tartani és fejleszteni kell a Cseh Kezdeményezéshez hasonló mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a gyors, volumen alapú vásárlásokat Európán kívülről.
Forráslista
| National Defense Magazine, Makronóm Intézet | |
| Reuters, Körkép | |
| Európai Bizottság (ASAP) | |
| Rheinmetall Corporate News, Euro-SD | |
| Finn/Norvég Védelmi Minisztérium | |
| Szlovák Civil Kezdeményezés (Municiapreukrajinu) |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése