Tűzkiváltási Idő (Felderítéstől a Lövésig Ciklus). Orosz - Ukrán háború

 

Tűzkiváltási Idő (Felderítéstől a Lövésig Ciklus). Orosz - Ukrán háború

Készítette : Borsi Miklós

https://borsifeletuzer.blogspot.com/2025/11/felderites-tuzkivaltas.html

Összefoglalót és elemzést mesterséges intelligenciaval interaktívan  készítettem

Forrás :

1. Hivatalos Jelentések és Hírszerzési Dokumentumok: Elemzések a tüzérségi lőszerfogyasztásról, -gyártásról és -ellátási láncokról, amelyeket a hírszerző ügynökségek vagy védelmi minisztériumok készítettek.

2. Haditechnikai Szaklapok és Elemző Központok (Think Tank-ek): Publikációk a tűzérségi rendszerek (pl. M777, CAESAR, Krab vs. 2S19 Msta-S) teljesítményéről, hatótávolságáról és a lőszerpontosságról szóló elemzések.

3. Nyílt Forráskódú Felderítés (OSINT) Adatok: Vizsgálatok a valós tüzérségi veszteségekről, a tüzérségi ütegek helyzetéről, valamint a drónok szerepéről a tűzvezetésben.

Tűzkiváltás ideje (vagy felderítéstől a lövésig tartó ciklus) és a célfelderítés terén tapasztalt különbségek a legmeghatározóbb tényezők az ukrán és orosz tüzérségi harcban. Ukrajna a nyugati rendszerek és a digitális hálózat révén töredékére csökkentette ezt az időt.

---

⏱️ Tűzkiváltási Idő (Felderítéstől a Lövésig Ciklus)

Ez az az idő, ami eltelik a cél észlelése és az első lövés leadása között. Ez kritikus a túlélés (Shoot-and-Scoot taktika) és a pontosság szempontjából.

Fél	2022 Kezdet (Analóg)	2024 Jelen (Digitális)	Cél
🇺🇦 Ukrajna	Néhány perc	30 másodperc – 1 perc (precíziós rendszerekkel)	Az ukránok célja a túlélés (a gyors elvonulás miatt) és a precíziós csapás (a kevés lőszer kompenzálására).
🇷🇺 Oroszország	5 – 10 perc	3 – 5 perc (az automatizált rendszerekkel)	Az orosz cél a tömeges tűz gyors beindítása, de a lassú kommunikáció hátráltatja őket.

Ukrán Gyorsaság Okai

1. Hálózatközpontú Tűzvezetés: Olyan rendszerek, mint a Delta és a Kropyva valós időben osztják meg a célkoordinátákat. Egy drónpilóta (a felderítő) másodperceken belül elküldi az adatokat a tüzérségi parancsnokságnak, amely azonnal beprogramozza azokat a lövegbe.

2. Automatizált Nyugati Lövegek: A modern nyugati önjáró lövegek (pl. PzH 2000, CAESAR, Archer) automatizált töltő- és célzórendszerrel rendelkeznek, ami drasztikusan lerövidíti a parancs beérkezésétől a lövésig tartó időt.

Orosz Lassúság Okai

1. Hierarchikus és Manuális Célzás: A parancsnoki lánc túl hosszú. A célfelderítő egység jelenti a koordinátákat a magasabb parancsnokságnak (centralizáció), ahol az adatokat feldolgozzák, és ezután adják ki a tüzelési parancsot az akkumulátoroknak. Ez a manuális és rétegelt folyamat súlyos időveszteséget jelent.

2. Kommunikációs Gondok: Bár az oroszok rendelkeznek digitális rendszerekkel (Strelets, Asztroszt), ezek nem értek el olyan teljes hálózati integrációt, mint az ukrán oldalon. A kommunikáció gyakran titkosítatlan rádiókapcsolatokon keresztül történik, amelyeket az ukránok könnyen lehallgatnak és bemérnek.

---

🔎 Célfelderítés (Érzékelők)

A célfelderítés képessége az ukrán tüzérség minőségi előnyét eredményezi, míg az orosz tüzérség mennyiségben erősebb.

🇺🇦 Ukrajna: Széles Spektrumú, Hálózati Felderítés

A siker kulcsa a sensorok hálózatba kapcsolása:

• Drónok (Drone Swarm): Kereskedelmi és katonai drónok (Mavic, Matrice, FPV-drónok) biztosítják a precíz, valós idejű célazonosítást és a tűzkorrekciót. Ezzel elérték, hogy az orosz erők szinte sehol sem érezhetik magukat biztonságban a front mögött.

• AN/TPQ Radarok: A Nyugattól kapott ellentüzérségi radarok (pl. AN/TPQ-36, -48) segítségével az ukránok képesek észlelni az orosz lövedékek pályáját és szinte azonnal bemérni a tüzelő orosz üteg helyzetét. Ez a képesség teszi lehetővé a gyors ellencsapást.

• Műholdas Felderítés és ELINT: Nyugati hírszerzési adatok (műholdak és elektronikus felderítés – ELINT) biztosítják a nagy stratégiai célpontok (raktárak, hidak, parancsnoki központok) koordinátáit, amelyet a HIMARS és az ATACMS támadásokhoz használnak.

🇷🇺 Oroszország: Hagyományos és Kamikaze

Oroszország főként hagyományos felderítő eszközökre támaszkodik, bár fejleszti a drónkapacitást:

• Orlan-10 Drónok: Az orosz hadsereg fő felderítő drónja, amely hatékony, de kevésbé hálózatba kapcsolt, mint az ukrán rendszerek.

• SZoosztav/Zoo Park Radarok: Orosz ellentüzérségi radarok (pl. Zoopark-1M), amelyek a HIMARS bevezetése óta intenzívebb használatban vannak. Bár hatékonyak, sokan közülük maguk is az ukrán HIMARS célpontjaivá váltak.

• Lancet Kamikaze Drónok: Ezek a drónok nem a célzást segítik, hanem maguk a lövés (vagy rakéta) szerepét töltik be, célkeresővel vannak felszerelve, és nagy veszélyt jelentenek a nyugati önjáró lövegekre és a vontatott tarackokra.

---

Következtetés:

Az ukrán tűzvezetés gyorsasága (perc helyett másodperc) és a többféle felderítő eszköz hálózati integrációja (drónok, radarok, digitális C2) ellensúlyozza az orosz tüzérség mennyiségi fölényét. Ez a gyorsaság tette lehetővé a sikeres ellencsapásokat és a nyugati precíziós fegyverek halálos hatékonyságát.