A legfontosabb gondok a nyugati tüzérségi eszközzel kapcsolatban: Orosz - Ukrán háború

A  legfontosabb gondok a nyugati tüzérségi eszközzel kapcsolatban: Orosz - Ukrán háború

---

Készítette : Borsi Miklós

https://borsifeletuzer.blogspot.com/2025/11/tapasztalatok-osszes-eszkoz.html

Összefoglalót és elemzést mesterséges intelligenciaval kinteraktívan készítettem  interaktívan 

Forrás :

1. Hivatalos Jelentések és Hírszerzési Dokumentumok: Elemzések a tüzérségi lőszerfogyasztásról, -gyártásról és -ellátási láncokról, amelyeket a hírszerző ügynökségek vagy védelmi minisztériumok készítettek.

2. Haditechnikai Szaklapok és Elemző Központok (Think Tank-ek): Publikációk a tűzérségi rendszerek (pl. M777, CAESAR, Krab vs. 2S19 Msta-S) teljesítményéről, hatótávolságáról és a lőszerpontosságról szóló elemzések.

3. Nyílt Forráskódú Felderítés (OSINT) Adatok: Vizsgálatok a valós tüzérségi veszteségekről, a tüzérségi ütegek helyzetéről, valamint a drónok szerepéről a tűzvezetésben.

. M777 Vontatott Tarackok (USA)

Az M777-esek kulcsszerepet játszottak, de a fegyver típusa komoly hátrányt jelent:

• Magas Sebezhetőség: Az M777-esek vontatott lövegek, ami azt jelenti, hogy lényegesen több időt vesz igénybe a telepítésük és az elhagyásuk (az úgynevezett shoot-and-scoot manőver), mint az önjáró lövegeknél. Emiatt sokkal könnyebb célponttá válnak az orosz Lancet drónok és az ellentüzérségi tűz számára. A bizonyított veszteségek aránya ezért az egyik legmagasabb a modern nyugati tüzérségi eszközök között.

• Karbantartási Igény: A folyamatos, nagy intenzitású tűz miatt a rendszerek elkopnak, karbantartásra és alkatrészekre szorulnak, amihez állandó támogatásra van szükség a szállító országok részéről.

2. AHS Krab és CAESAR Önjáró Lövegek (Lengyelország/Franciaország)

Ezek a modern, kerekes (CAESAR) vagy lánctalpas (Krab) önjáró lövegek sokkal mobilabbak, mint az M777-esek, de náluk is jelentkeznek a karbantartási gondok:

• Nagy Elhasználódás: Akárcsak a PzH 2000 esetében, a folyamatos és intenzív tűzgyorsaság miatt ezeknek a lövegeknek a csövei és mechanikai részei is gyorsan elhasználódnak, és gyakori cserét, javítást igényelnek.

• Alkatrész-ellátás: A javításokhoz speciális alkatrészekre van szükség, amelyeket a gyártó országoknak kell szállítaniuk. A logisztikai láncok fenntartása a háború körülményei között rendkívül nehézkes.

• Képzés: Bár a kezelőszemélyzetet kiképezték, a mélyebb szintű, komplex karbantartási munkálatokhoz szükséges mérnökök és technikusok képzése és a helyszínen tartása folyamatos kihívást jelent.

Összefoglaló Problémák a Nyugati Tüzérséggel

A problémák gyökere szinte minden nyugati tüzérségi rendszer esetében megegyezik:

1. Gyors Kopás: A rendszereket nem ilyen szintű, folyamatos tűzharcra tervezték. A lövegcsövek elhasználódása gyorsabb, mint békeidőben vagy kisebb konfliktusokban, ami megnöveli a karbantartási igényt.

2. Logisztikai Rémálom: A különböző országokból származó rendszerek (német, francia, lengyel, amerikai, stb.) mindegyike saját egyedi alkatrészeket, műszaki dokumentációt és szerszámokat igényel. Ez a "sokféleség átka" rendkívül bonyolulttá teszi a javítást és a pótalkatrész-utánpótlást a front közelében.

3. Javítási Infrastruktúra: A súlyosabb károk javítására alkalmas műhelyek túlnyomó többsége külföldön (Lengyelországban, Litvániában vagy Németországban) található, ami heteket vagy hónapokat vehet igénybe, kivonva az eszközöket a harcból.

4. Tűzpárbaj (Range): Bár a nyugati 155 mm-es tüzérség általában nagyobb hatótávolságú, mint az orosz 152 mm-es rendszerek, ez az előny arra kényszeríti az ukránokat, hogy állandó mozgásban legyenek, ami tovább terheli a rendszerek futóművét és hajtásláncát.