2026. Február : Az Orosz-Ukrán Háború Tüzérsége Helye, Szerepe, Átalakulása és Fejlődése
2026. Február : Az Orosz-Ukrán Háború Tüzérségének Helye, Szerepe, Átalakulása és Fejlődése Készítette : Borsi Miklós https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/02/2026-februar-az-orosz-ukran-haboru.html
1. Bevezetés: A Háború Állapota a Negyedik Év Fordulóján
A 2026-os év kezdetével az orosz-ukrán háború egy új, komplexitásában és technológiai összetettségében minden korábbit meghaladó fázisba lépett. Míg a konfliktus első éveit a mozgóháború kísérletei, majd a statikus lövészárok-hadviselés dominálta, addig a 2026. év januárjára kialakult helyzetet a „technológiai anyagcsata” fogalmával írhatjuk le legpontosabban. A politikai diskurzusban ugyan gyakran hivatkoznak 2026-ra a „béke éveként” vagy a „diplomácia éveként”, a harctéri valóság azonban egy brutális, folyamatosan eszkalálódó tűzpárbajt mutat, ahol a diplomáciai pozíciókat a tüzérségi lőtávolságok határozzák meg.
A tüzérség, amelyet évszázadok óta a „háború isteneként” tisztelnek a katonai doktrínákban, nem veszítette el központi szerepét, sőt, jelentősége kritikusabbá vált, mint valaha. Ugyanakkor alkalmazásának módja, az eszközpark összetétele és a tűzvezetés mechanizmusa radikális átalakuláson ment keresztül.
A klasszikus, tömegtűzre építő szovjet doktrína és a nyugati precíziós megközelítés kényszerű szintézise figyelhető meg mindkét oldalon, amelyet a drónhadviselés teljes körű integrációja tesz teljessé.
A frontvonalakon a tüzérségi rendszerek túlélőképessége vált az elsődleges tervezési szemponttá, mivel a felderítő-csapásmérő komplexumok reakcióideje drasztikusan lecsökkent.
Jelen jelentés célja, hogy kimerítő részletességgel elemezze a tüzérségi hadviselés helyzetét 2026 januárjában. A dokumentum feltárja az orosz és ukrán haderő tüzérségi képességeinek aktuális állapotát, a technológiai innovációkat – mint a mesterséges intelligencia által vezérelt „Svod” rendszer vagy a menetből tüzelő RCH-155 tarackok –, valamint a logisztikai és ipari hátteret, amely ezt a gigantikus tűzerőt fenntartja. Elemzésünk különös figyelmet szentel a taktikai szintű változásoknak, az egyes dandárok (például az ukrán 55. tüzérdandár vagy az orosz 238. tüzérdandár) tevékenységének, valamint annak a geopolitikai összefüggésrendszernek, amelyben a „pufferzónák” mélységét a tüzérségi lőtávolságok szabják meg.
2. Stratégiai Környezet és Doktrinális Váltások 2026 Elején
2.1. A Harctér Dinamikája: Statikus Frontok, Dinamikus Tűzerő
2026 januárjában a frontvonalak térképe első pillantásra a statikusság látszatát keltheti, ám ez a stabilitás csalóka. A harcok intenzitása a tüzérségi és dróncsapások tekintetében elérte, sőt helyenként meghaladta a 2024-es „anyagháború” szintjét.
Az orosz műveleti tervezés központi eleme a „tüzérségi lőtávolságon belüli” pozíciók elérése kulcsfontosságú ukrán nagyvárosok és logisztikai csomópontok esetében. Kiemelt stratégiai célpont Zaporizzsja városa, amelynek ipari kapacitása nélkülözhetetlen Ukrajna számára. Az orosz Déli Haderőcsoport műveletei a Zaporizzsja megyei frontszakaszon, különösen Hulyaipole és Orikhiv térségében, arra irányulnak, hogy csapataikat olyan közelségbe juttassák a megyeszékhelyhez, ahonnan a hagyományos csöves tüzérség (20-30 km) is képes azt folyamatos tűz alatt tartani.
Hasonló dinamika figyelhető meg az északi, Harkiv környéki frontszakaszon is. Itt az orosz cél egy „biztonsági pufferzóna” (buffer zone) kialakítása, amely eltolná az ukrán tüzérségi eszközöket az orosz határtól (Belgorod védelmében), ugyanakkor lehetővé tenné Harkiv városának közvetlen fenyegetését.
2.2. A „Béke Éve” és a Harctéri Realitás
Miközben a nemzetközi sajtóban és a diplomáciai folyosókon a 2026-os évet a potenciális békekötés éveként emlegetik, a harctéri események ennek ellentmondanak. A felek arra készülnek, hogy a tárgyalóasztalnál a lehető legelőnyösebb pozícióból induljanak, amit kizárólag a tűzerővel megszerzett területi ellenőrzés biztosíthat.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása és az általa belengetett tűzszüneti javaslatok paradox módon fokozták a harci cselekményeket, mivel mindkét fél igyekszik maximalizálni a birtokolt területet a befagyasztás előtt.
Az ukrán fél számára a 2026-os év a túlélés és a technológiai adaptáció éve. A nyugati támogatások bizonytalansága és a lőszerellátás akadozása miatt Kijev a precíziós csapásmérésre és a drónok tömeges alkalmazására helyezte a hangsúlyt. Zelenszkij elnök és a katonai vezetés stratégiája a „költségkímélő”, de nagy hatásfokú aszimmetrikus hadviselés felé tolódott el, ahol a drága tüzérségi lövedékeket olcsó FPV drónokkal egészítik ki, vagy váltják ki.
2.3. Az Éghajlati és Energetikai Tényezők Hatása a Tüzérségre
A 2026. januári műveleteket alapvetően befolyásolta a rendkívül kemény tél. A hőmérséklet tartósan -15 és -20 Celsius fok között alakult, ami befagyasztotta a talajt, elvileg lehetővé téve a nehéztechnika mozgását.
Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni szisztematikus orosz támadások következtében az ország áramtermelő kapacitása 2026 elejére a háború előtti szint töredékére, mintegy 14 GW-ra zuhant.
3. Az Orosz Tüzérség Modernizációja: A Mennyiségtől az Automatizált Tömegig
Az orosz tüzérség, amely hagyományosan a nyers tűzerőre és a területi lefedésre épített, a háború negyedik évére kényszerű evolúción ment keresztül. A nyugati ellencsapás-mérő rendszerek (counter-battery fire) hatékonysága és a tapasztalt tiszti állomány veszteségei kikényszerítették a technológiai újításokat.
3.1. A „Svod” Rendszer: Mesterséges Intelligencia a Parancsnoki Láncban
A 2026-os év egyik legjelentősebb orosz haditechnikai fejlesztése a „Svod” harcászati vezetési és döntéstámogató rendszer széles körű bevezetése. Ez a rendszer választ ad az orosz hadsereg egyik legégetőbb problémájára: a gyors és pontos döntéshozatalra képes alacsonyabb szintű parancsnokok hiányára.
A „Svod” nem csupán egy kommunikációs eszköz, hanem egy mesterséges intelligenciával (AI) támogatott elemző platform. Működése a következő pilléreken nyugszik:
Adatfúzió: A rendszer valós időben integrálja a különböző forrásokból származó adatokat: műholdképeket, a felderítő drónok (Orlan-10, Supercam) videójeleit, az elektronikai harcászati egységek (EW) irányméréseit és a frontvonalon lévő egységek jelentéseit.
Automatizált Célkiválasztás: Az AI algoritmusok elemzik a beérkező adatokat, azonosítják a potenciális célpontokat (pl. ukrán tüzérségi ütegek, gyülekezési körletek), és rangsorolják őket fontosság szerint.
Tűzparancs Generálás: A rendszer automatikusan kiszámítja a lőelemeket, javaslatot tesz a tűzcsapás módjára (lőszer típusa, mennyisége) és a legalkalmasabb tüzelőállás kiválasztására. Ezzel a „szenzor-lövész” (sensor-to-shooter) ciklus percekre, sőt másodpercekre rövidül.
Ez a technológia lehetővé teszi, hogy kevésbé képzett tisztek is hatékonyan irányítsák a tüzet, mivel a rendszer „sablonizált” megoldásokat kínál, csökkentve az emberi hiba lehetőségét és a reakcióidőt. A 2026 januárjában tapasztalt orosz tüzérségi pontosság növekedése nagyban ennek a rendszernek tulajdonítható.
3.2. Új Eszközök a Harctéren: Koalitsiya és Malva
Az eszközpark modernizációja két fő irányban zajlik: a lánctalpas nehéztüzérség csúcstechnológiás fejlesztése és a költséghatékonyabb, mozgékony kerekes platformok bevezetése.
3.2.1. 2S35 Koalitsiya-SV: A Technológiai Csúcsragadozó
A 2S35 Koalitsiya-SV önjáró tarack 2026-ra kezdett érdemi mennyiségben megjelenni a frontvonalakon, felváltva a régebbi Msta-S típusokat az elit egységeknél. Ez a rendszer képviseli az orosz tüzérség technológiai csúcsát.
Tűzgyorsaság: A pneumatikus töltőautomata révén a Koalitsiya elméleti tűzgyorsasága eléri a 16 lövés/perc értéket, ami drasztikusan felülmúlja a NATO szabvány M109 Paladin (4 lövés/perc) teljesítményét. Ez lehetővé teszi a „Time on Target” (TOT) csapások végrehajtását, amikor több lövedék egyidejűleg csapódik be a célon.
Hatótávolság és Automatizáció: Precíziós lőszerekkel 70-80 km-es lőtávolsága biztosítja, hogy az ukrán ellencsapás-mérő tűz hatókörén kívül maradjon.
3.2.2. 2S43 Malva: A Kényszer Szülte Kerekes Megoldás
Ezzel szemben a 2S43 Malva kerekes önjáró löveg története a doktrinális útkeresés és a korrekció példája. Eredetileg a 2S19 Msta-S lövegcsövével (2A64) szerelték, de a harctéri tapasztalatok hamar megmutatták ennek korlátait. A rövidebb csőhossz és a kisebb lőtávolság miatt a rendszer alulmaradt a nyugati 52-es kaliberhosszúságú rendszerekkel (pl. CAESAR, Bohdana) szemben.
Adaptáció: 2026-ra az orosz ipar kénytelen volt módosítani a konstrukciót, és a 2A36 Giatsint-B vontatott löveg ballisztikáját (hosszabb cső, nagyobb lőtávolság) integrálták a BAZ-6910 alvázra, hogy növeljék a hatótávolságot 30-35 km fölé.
Sérülékenység: A kerekes alváz mobilitást biztosít, de a védettsége alacsony. Ukrán FPV drónok számos esetben semmisítettek meg Malva egységeket, kihasználva a jármű gyenge páncélzatát. Ez rávilágított arra, hogy a mozgékonyság önmagában nem elegendő védelem a drónokkal telített légtérben.
3.3. A Sarma MLRS és a Túlélés Doktrínája
A Sarma rakéta-sorozatvető rendszer (MLRS) fejlesztése és bemutatása (a 2026-os rijádi World Defense Show-ra időzítve) jelzi az elmozdulást a nehézkes rendszerektől a mozgékonyabb, „túlélés-orientált” eszközök felé. A rendszer tervezését egyértelműen az ukrán HIMARS sikere inspirálta.
A Sarma a korábbi Smerch rendszerekkel ellentétben egy 8x8-as kamaz alvázra épül, csökkentett indítókapacitással (6 cső), de sokkal nagyobb stratégiai és taktikai mobilitással.
A rendszer képes a 300 mm-es irányított rakéták indítása után percek alatt elhagyni a tüzelőállást, minimalizálva az ellencsapás kockázatát. Ez a „shoot-and-scoot” képesség vált az orosz tüzérségi fejlesztések központi elemévé 2026-ra.
4. Az Ukrán Tüzérség Evolúciója: Innováció a Kényszer Szorításában
Ukrajna tüzérsége 2026-ra a világ egyik legheterogénebb, mégis leginnovatívabb erejévé vált. A nyugati támogatások sokszínűsége logisztikai rémálmot, ugyanakkor taktikai rugalmasságot is jelent. A 2026. év elejére jellemző az a törekvés, hogy a mennyiségi hátrányt technológiai fölénnyel és a drónok integrációjával kompenzálják.
4.1. Nyugati Csúcstechnológia: Az RCH-155 Debütálása
2026 januárjában Ukrajna történelmet írt azzal, hogy a világon elsőként állította hadrendbe és alkalmazta éles harci körülmények között a német RCH-155 (Remote Controlled Howitzer) rendszert.
Mozgásból Tüzelés: Az RCH-155 egyedülálló képessége, hogy képes menet közben tüzet nyitni. A Boxer harcjármű alvázára épített, teljesen automatizált torony lehetővé teszi, hogy a jármű folyamatosan mozgásban legyen, miközben a célpontot lövi. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hagyományos tüzérségi radarok általi bemérést és az ellencsapást.
Automatizáció: A rendszer mindössze kétfős személyzetet igényel (parancsnok és járművezető), akik a páncélozott kabin biztonságából irányítják a tüzet. Ez az emberi erőforrás kímélése szempontjából kritikus Ukrajna számára.
Kihívások: Bár a rendszer technológiailag lenyűgöző, a 2026-os téli viszonyok közötti alkalmazása rávilágított a karbantartási igényekre és a komplex elektronika sérülékenységére a sáros, fagyott terepen.
4.2. Hazai Ipar és Önrendelkezés: A Bohdana Program
A nyugati szállítások bizonytalansága miatt Ukrajna stratégiai prioritássá tette a hazai tüzérségi gyártás felfuttatását. A 2S22 Bohdana önjáró löveg 2026-ra érett, szériagyártott rendszerré vált.
Standardizáció: A Bohdana 155 mm-es NATO kalibert használ, ami lehetővé teszi a nyugati lőszerek felhasználását, de a platform gyártása több helyen és külföldön is történik - míg a javítás Ukrajnán belül történik.
Csapategység Integráció: Az új Bohdana lövegekkel szerelték fel többek között a 44. és az 55. Tüzérdandárt, amelyek a keleti és déli frontszakaszok legkritikusabb pontjain harcolnak.
4.3. A Cseh Kapcsolat és a DITA
Ukrajna tüzérségi arzenálját csendben, de hatékonyan egészítik ki a cseh gyártmányú DITA önjáró lövegek.
4.4. A Lőszerhelyzet: A „Shell Hunger” Átalakulása
A „lőszeréhség” (shell hunger) 2026-ra sem szűnt meg, de jellege megváltozott. Míg 2024-ben az abszolút hiány volt jellemző, 2026-ban a rendelkezésre álló készletek menedzselése a kulcs.
Orosz Fölény: Oroszország éves lőszergyártása (Észak-Koreai importtal együtt) eléri a 4,2 millió darabot, ami körülbelül 5:1 arányú tűzfölényt biztosít számukra.
NATO Válasz: A NATO országok termelése lassan növekszik, cél a havi 356 000 lövedék biztosítása Ukrajna számára.
Minőség a Mennyiség Ellen: Ukrajna kénytelen a pontossággal kompenzálni a mennyiségi hátrányt. A nyugati GPS-vezérelt lőszerek (Excalibur) és a drónok általi pontos tűzhelyesbítés lehetővé teszi, hogy kevesebb lövedékkel érjenek el hasonló hatást.
5. A Drónok és a Tüzérség Szimbiózisa: A „Felderítő-Csapásmérő Komplexum”
2026-ra a tüzérség és a pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) közötti határvonal teljesen elmosódott. Már nem beszélhetünk tüzérségről drónok nélkül; a két fegyvernem integrációja a modern hadviselés alapkövévé vált.
5.1. FPV Drónok mint a „Zsebtüzérség”
Az FPV (First Person View) drónok szerepe alapvetően átértékelődött. Míg a háború elején improvizált megoldásként tekintettek rájuk, 2026-ra a tüzérségi dandárok szerves részévé, mintegy „zsebtüzérséggé” váltak.
Helyettesítő Szerep: Az 5-20 km-es mélységben az FPV drónok átvették a precíziós csapásmérés feladatait a hagyományos tüzérségtől. Egy pár száz dolláros drón képes kiváltani egy több tízezer dolláros irányított tüzérségi lövedéket (pl. SMArt 155 vagy Excalibur), hasonló vagy jobb találati pontossággal.
Taktikai Alkalmazás: Az orosz és ukrán erők is drónokat használnak a „szürke zónákban” történő beszivárgás fedezésére. Pokrovszk térségében például az orosz 80. „Sparta” Felderítő Zászlóalj drónoperátorai szisztematikusan támadják az ukrán utánpótlási vonalakat, kiegészítve a tüzérségi zárótüzet.
5.2. Szervezeti Reform: Az Orosz 50. Pilóta Nélküli Rendszerek Dandárja
Oroszország felismerte a drónhadviselés központosításának szükségességét, és megkezdte az 50. Pilóta Nélküli Rendszerek Dandárjának (50th Unmanned Systems Brigade) felállítását.
Struktúra és Cél: Ez az elit egység, mintegy 7000 fővel, központosítja a különböző dróntípusok alkalmazását. Az arzenáljában megtalálhatók a felderítő (Orlan, Supercam), a cirkáló lőszer (Lancet, Geran) és a speciális száloptikás drónok.
Műveleti Hatás: A dandár létrehozása azt jelzi, hogy a drónokat már önálló fegyvernemként kezelik, amely képes hadműveleti szintű hatást kiváltani. Ez az egység közvetlen összeköttetésben áll a tüzérségi parancsnokságokkal, biztosítva a „Svod” rendszer adatellátását.
5.3. Az „Ölési Lánc” (Kill Chain) Felgyorsulása
A modern tüzérségi párbajban a legkritikusabb tényező az idő. A cél felderítése és a tűzcsapás kiváltása közötti időablak (kill chain) mindkét oldalon percekre zsugorodott.
Orosz Megoldás: A drónok valós idejű videókapcsolata (stream) a Svod rendszeren keresztül közvetlenül eljut a tüzérségi ütegek tűzvezetőihez, akik az AI segítségével azonnal tüzelési parancsot adnak.
Ukrán Megoldás: Ukrajna a decentralizált irányításra és a Starlink-alapú, titkosított kommunikációra (pl. Kropyva szoftver) támaszkodik. A drónoperátorok gyakran közvetlenül a tüzérségi alegységekkel kommunikálnak, kihagyva a felsőbb parancsnoki szinteket, ami rendkívüli rugalmasságot biztosít.
6. Műveleti Elemzés: A Tüzérség Szerepe a Kiemelt Frontszakaszokon
A tüzérségi tevékenység nem egyenletesen oszlik el a frontvonalon. 2026 februárjában három fő műveleti irány emelkedik ki, ahol a tüzérség és a drónok integrációja döntő szerepet játszik.
6.1. A Déli Tengely: Zaporizzsja és a Hulyaipole-i Csata
Ez a szektor a legaktívabb orosz tüzérségi offenzíva színtere. A stratégiai cél, mint említettük, Zaporizzsja városának tüzérségi lőtávolságon belüli megközelítése.
Taktikai Helyzet: Orosz erők (köztük a 305. tüzérdandár elemei) intenzív támadásokat indítanak Hulyaipole környékén, északnyugati és nyugati irányból.
Ukrán Ellentevékenység: A térség védelmének gerincét az 55. „Zaporozhian Sich” Tüzérdandár adja. Ez az egység, amelyet az új Bohdana lövegekkel szereltek fel, dinamikus védelmet folytat. Kihasználva a hazai rendszer mobilitását, folyamatosan pozíciót váltanak (shoot-and-scoot), miközben pontos csapásokat mérnek az orosz gyülekezési körletekre.
Eredmények: 2026. január végéig az orosz erőknek nem sikerült áttörniük a védelmet, bár a folyamatos nyomás alatt tartják az ukrán vonalakat. A tüzérségi párbaj itt a legintenzívebb, mivel a terep (nyílt sztyeppe) kedvez a nagy hatótávolságú rendszereknek.
6.2. A Keleti Front: Pokrovszk és a Városi Harcok Előszobája
Pokrovszk térsége a „húsdaráló” funkcióját tölti be. Itt az orosz Központi Haderőcsoport folytat offenzívát, nagymértékben támaszkodva a beszivárgó gyalogságra és a tüzérségi támogatásra.
Beszivárgó Taktika: Az orosz erők, felismerve a páncélos oszlopok sérülékenységét, kis csoportos, könnyű járművekkel (motorkerékpárok, buggy-k) végrehajtott beszivárgásra váltottak. Ezeket a csoportokat a 238. Tüzérdandár és a 80. „Sparta” Zászlóalj drónjai támogatják.
Ukrán Védelem: A védekezésben kulcsszerepet kap a 43. Tüzérdandár (Pion nehéztüzérséggel) és a 44. Tüzérdandár (Bohdana és nyugati eszközök). Az ukrán tüzérek feladata a beszivárgó útvonalak lezárása és az orosz logisztikai utánpótlás (lőszerraktárak) pusztítása a közeli hátországban.
6.3. Északi Irány: A Harkivi „Pufferzóna” és a Logisztikai Háború
Harkivtól északra a harcok tétje a „biztonsági zóna” mélysége. Az orosz tüzérség célja a határ menti ukrán állások folyamatos pusztítása, hogy megakadályozza a Belgorod elleni csapásokat, és előkészítse a terepet egy esetleges újabb offenzívához.
Logisztikai Célpontok: Mindkét fél intenzíven támadja a másik logisztikai vonalait. Oroszország a Szumi és Harkiv környéki vasúti és közúti csomópontokat lövi, míg Ukrajna a határon túli orosz gyülekezési körleteket és lőszerraktárakat támadja drónokkal és nagy hatótávolságú tüzérséggel (pl. HIMARS, bár ennek használata orosz területre korlátozott lehet a politikai engedélyektől függően).
Veszteségek: A harcok itt kevésbé a területszerzésről, mintsem a felőrlésről szólnak. Az orosz tüzérségi fölény ezen a szakaszon érvényesül leginkább, mivel a rövid utánpótlási vonalak (Oroszország közelsége) lehetővé teszik a lőszer folyamatos áramlását.
6.4. Herszon és a Tengerparti Sáv
A déli, Herszon megyei szakaszon a Dnyeper folyó képez természetes akadályt, így itt a tüzérségi és drón-párbaj dominál.
A 406. Tüzérdandár Szerepe: Az ukrán haditengerészet 406. tüzérdandárja kulcsszerepet játszik a Krím-félsziget felé irányuló csapásokban és a Dnyeper bal partján lévő orosz állások rombolásában.
7. Ipari Háttér és Logisztikai Kihívások
A tüzérségi háború fenntarthatósága közvetlenül függ az ipari kapacitásoktól és a logisztikai láncok sértetlenségétől.
7.1. Oroszország: A Hadiipari Gépezet és Korlátai
Oroszország sikeresen állította át gazdaságát hadiipari üzemmódra. A lőszergyártás 22-szeresére nőtt a háború előtti szinthez képest, a Rosztech vállalatai három műszakban dolgoznak.
Import: A hazai gyártást jelentős mértékben egészíti ki az Észak-Koreából származó lőszerimport, amely bár minőségileg kifogásolható (pontatlanság, selejt), mennyiségileg biztosítja a tűzhengerek fenntartását.
Szankciók Hatása: A nyugati technológiai szankciók hatása elsősorban a precíziós eszközök (irányító chipek, modern szerszámgépek) hiányában jelentkezik. Ezt Oroszország kerülőutakon (Kína, Közép-Ázsia) és egyszerűbb, „butább” technológiák alkalmazásával próbálja ellensúlyozni.
7.2. Ukrajna és a Nyugat: A Késleltetett Felfutás
A nyugati hadiipar 2026-ra kezdett érdemi válaszokat adni az orosz kihívásra.
Gyártásbővítés: A Rheinmetall, a KNDS és a Nammo új gyárai (köztük magyarországi üzemek is) növelik a termelést, de a teljes kapacitás elérése még éveket vehet igénybe.
Ukrán Energiaválság: Az ukrán hazai gyártást súlyosan érinti az energiarendszer összeomlása. A DTEK erőműveit ért csapások és a napi 16-20 órás áramkimaradások miatt a gyárak kénytelenek generátorokkal üzemelni, ami növeli a költségeket és csökkenti a hatékonyságot.
8. Geopolitikai Implikációk: A Tüzérség mint a Béke Mértékegysége
2026 januárjában a tüzérség már nem csupán katonai eszköz, hanem a diplomáciai tárgyalások alapvető mértékegysége is.
A formálódó béketervek és tűzszüneti javaslatok középpontjában a „pufferzónák” állnak, amelyek mélységét a modern fegyverrendszerek hatótávolsága határozza meg.
A Zónák Mélysége: Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a pufferzóna olyan mély legyen, hogy az ukrán nagy hatótávolságú tüzérség (HIMARS, ATACMS) ne érhesse el az orosz területeket. Ez a gyakorlatban több tíz, sőt száz kilométeres demilitarizált övezetet jelentene ukrán területen.
Városok Túszejtése: Azzal, hogy Oroszország célja Zaporizzsja és Harkiv tüzérségi lőtávolságon belüli megközelítése, Moszkva gyakorlatilag túszul ejti ezeket a városokat.
Még egy esetleges tűzszünet esetén is, ha az orosz tüzérség lőtávolságon belül marad, bármikor képesek terrorizálni a lakosságot és megbénítani a gazdasági életet, ezzel fenntartva a politikai nyomást Kijeven.
9. Következtetések és Jövőkép
A 2026. januári helyzetkép alapján az orosz-ukrán háború tüzérségi vonatkozásai a következő fő pontokban összegezhetők:
Technológiai Paradigmaváltás: A tüzérség nem avult el, sőt, a háború legfontosabb fegyvernemévé vált, de túlélése ma már kizárólag a radikális mobilitástól (RCH-155, Sarma) és a mesterséges intelligenciával támogatott automatizációtól (Svod, Koalitsiya-SV) függ. A statikus tüzérség halott tüzérség.
Hibrid Megoldások: A jövő tüzérségi egysége valójában egy drón-dandár, amely rendelkezik ágyúkkal is. A felderítés, a tűzvezetés és a közvetlen csapásmérés (FPV) integrációja visszafordíthatatlan folyamat, amely mindkét oldalon átírta a szervezeti struktúrákat (pl. orosz 50. dandár).
Ipari Verseny: A háború kimenetelét nem egy-egy „csodafegyver” dönti el, hanem az ipari kapacitások versenye. Oroszország a mennyiségben, a Nyugat és Ukrajna a minőségben és az innovációban (automatizáció, drónok) próbál fölénybe kerülni. A „lőszeréhség” krónikus állapottá vált, amelyet a precizitással próbálnak kezelni.
Stratégiai Patthelyzet: A technológiai fejlődés ellenére egyik fél sem képes döntő áttörést elérni a tüzérséggel, mivel a védekező fél (drónokkal támogatott) tüzérsége hatékonyan képes megállítani bármilyen nagyobb páncélos koncentrációt. Ez a pozícióharc elhúzódását és a veszteségek további növekedését vetíti előre a 2026-os évben is.
Az előttünk álló hónapokban a háború menete attól függ majd, hogy melyik fél tudja gyorsabban adaptálni iparát és doktrínáját ehhez az új, technológiailag telített, ugyanakkor brutálisan anyagi jellegű hadviseléshez.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése