2S43 Malva: Mítosz és Valóság – Az Orosz Tüzérségi Doktrína Keréken
2S43 Malva: Mítosz és Valóság – Az Orosz Tüzérségi Doktrína Keréken
Készítette : Borsi Miklós
Forrás : Nyílt forrású (OSINT) adatokon alapuló szakértői elemzés
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/02/2s43-malva-mitosz-es-valosag-az-orosz.html
Vezetői Összefoglaló
A 2S43 "Malva" (oroszul: Мальва, mályva virág) hadrendbe állítása az orosz tüzérségi doktrína jelentős, ám ellentmondásos fordulatát jelzi. Az Orosz Szárazföldi Erők tüzérségi képességeit hagyományosan a lánctalpas, erősen páncélozott önjáró tarackok (mint például a 2S19 Mszta-Sz és a 2S3 Akácija) dominálták, amelyek a terepjáró képességet és a legénység védelmét helyezték előtérbe a stratégiai mozgékonysággal szemben. A 8x8-as kerékképletű alvázat használó Malvát a Rostec és az orosz állami média a nyugati rendszerek – mint a francia CAESAR, a svéd Archer és az ukrán 2S22 Bohdana – modern, nagy mozgékonyságú válaszaként harangozta be.
Bár a Malva logisztikai előnyöket és jobb közúti mobilitást kínál, nem az a következő generációs csodafegyver, amilyennek gyakran ábrázolják. Sokkal inkább egy pragmatikus, költségkímélő kompromisszumként értékelhető – egyfajta "átmeneti megoldásként", amely az 1980-as évekből származó, elavulóban lévő 2A64 lövegeket integrálja teherautó-alvázra, hogy enyhítse a mobil tüzérség akut hiányát, semmint technológiai ugrást jelentsen. A 2S44 "Giatsint-K" változat 2S43-at követő, gyors megjelenése 2024 végén és 2025-ben tovább erősíti azt a következtetést, hogy a Malva alapvető hiányossággal küzd: képtelen felvenni a versenyt a NATO 155mm/52-es kaliberű rendszereinek lőtávolságával.
Jelen jelentés kimerítő technikai és műveleti értékelést nyújt a 2S43 Malváról, elemezve a "Nabrosok" K+F program keretében történt fejlesztését, harci tapasztalatait a harkivi és kurszki műveleti irányokban, valamint az orosz tüzérségi platformok kerekes járművekre való átállásának stratégiai következményeit.
1. Eredet és Doktrína: A "Nabrosok" Program és a Koncepcionális Váltás
1.1 A Kerekes Tüzérség Doktrinális Háttere
A szovjet és orosz haditechnikai gondolkodás évtizedeken át elutasította a kerekes önjáró lövegeket (SPG) a hadosztály- és hadsereg-szintű tüzérség esetében. A prioritás a lánctalpas alvázakon volt, amelyek képesek voltak megbirkózni a kelet-európai sártengerrel (raszputyica) és lépést tartani a harckocsihadosztályokkal a nehéz terepen. Ezzel szemben a NATO-országok, különösen Franciaország a CAESAR rendszerrel, felismerték a kerekes rendszerek előnyeit: az alacsonyabb életciklus-költségeket, a csökkentett üzemanyag-fogyasztást, a nagyobb stratégiai mobilitást (vasúti vagy nehézszállító trélerek nélküli átcsoportosítás nagy távolságokra), valamint a modern tüzérségi radarok elleni túléléshez elengedhetetlen "shoot-and-scoot" (lőj és fuss) képességeket.
Az ukrajnai háború előtti időszakban az orosz katonai elemzők is felismerték, hogy a modern hadviselés dinamikája megváltozott. A szíriai expedíciós tapasztalatok és a nyugati rendszerek sikere rávilágított arra, hogy a lánctalpas rendszerek logisztikai lábnyoma túl nagy, stratégiai átcsoportosításuk pedig lassú. A "Nabrosok" (Vázlat) kutatás-fejlesztési programot a Nyizsnyij Novgorod-i "Burevesztnyik" Központi Kutatóintézet indította el azzal a céllal, hogy modernizálja Oroszország tüzérségi portfólióját egy nagy mozgékonyságú, kerekes tüzérségi és aknavető-család bevezetésével.
1.2 A "Virágoskertek" Új Generációja
A Nabrosok program keretében négy elsődleges járművet fejlesztettek ki, amelyek mindegyike egy-egy virágról kapta a nevét, és különböző harcászati szinteken hivatottak tűzerőt biztosítani. Ez a diverzifikált megközelítés azt célozta, hogy a zászlóalj szinttől a hadosztály szintig egységesítsék a kerekes platformok használatát:
A táblázatból is látható, hogy a Malva nem elszigetelt fejlesztés, hanem egy szélesebb körű doktrinális elmozdulás zászlóshajója, amely a mobilitást helyezi a védelem elé.
1.3 Fejlesztési Ütemterv és Sorozatgyártás
A Malva projekt a 2010-es évek közepén indult, az első vázlatok 2019 környékén jelentek meg, a prototípust pedig zárt ajtók mögött mutatták be az Army-2020 fórumon.
A sorozatgyártás beindítása szinte azonnal követte a tesztek lezárását. Az első tételt 2023 októberében adták át az Orosz Hadseregnek, majd 2024-ben további tételek követték, ami a prototípus fázisból a frontszolgálatba való gyors átmenetet jelzi.
2. Technikai Anatómia: A Mítosz és a Valóság Ütközése
A Malva körüli narratíva gyakran összemossa képességeit a fejlettebb 2S35 Koalitsiya-SV-vel, vagy kedvezően hasonlítja össze a nyugati ekvivalensekkel. A technikai részletek alapos vizsgálata azonban egy jóval árnyaltabb képet fest.
2.1 Fegyverzet: A 2A64 Korlátai és a "Mítosz"
A Mítosz: A fejlesztés korai szakaszában és a propagandában felmerült spekulációk szerint a Malvát a Koalitsiya-SV 2A88-as lövegével szerelhetik fel, amely képes 70 km feletti lőtávolságra, vagy hogy ballisztikai tulajdonságai jelentősen meghaladják a régebbi szovjet rendszerekét.
A Valóság: A sorozatgyártott 2S43 Malva a 2A64 152mm L/47 vontagú tarackot használja. Ez pontosan ugyanaz a löveg, amely a lánctalpas 2S19 Mszta-Sz önjáró tarackon és a vontatott 2A65 Mszta-B lövegen is megtalálható.
Maximális lőtávolság (Hagyományos HE lövedék): ~24,5 km.
Maximális lőtávolság (Rakéta-póthajtású/Gázgenerátoros): ~29 km.
Összehasonlítás: Ez a teljesítmény jelentősen elmarad a NATO szabványos 155mm/52-es kaliberű rendszereitől (pl. CAESAR, AHS Krab, PzH 2000), amelyek gázgenerátoros (Base Bleed) lőszerrel elérik a 40-42 km-t, speciális irányított lövedékekkel (pl. Excalibur, Vulcano) pedig az 50-70 km-t.
A 2A64 alkalmazása azt jelenti, hogy a Malva képtelen hatótávolságban felülmúlni az Ukrajnának szállított nyugati rendszereket. Ez arra kényszeríti az orosz tüzéreket, hogy az ellenséges ellentüzérségi tűz hatósugarán belül operáljanak, ami drasztikusan csökkenti a túlélési esélyeiket. Ez a "lőtávolság-szakadék" (range gap) a rendszer kritikus sebezhetősége, amelyet a "modern" kerekes alváz önmagában nem képes ellensúlyozni.
2.2 Mobilitás és Alváz: BAZ-6010-027
A Mítosz: A Malvát úgy hirdetik, mint amelynek mobilitása felülmúlja a lánctalpas rendszereket, és egyenértékű a Tatra alvázas CAESAR 8x8-cal.
A Valóság: A BAZ-6010-027 "Voshchina" nagy mozgékonyságú teherautó-alváz kiválasztása a rendszer kevés valódi erősségének egyike. A Brjanszki Autógyár által gyártott alváz a következő előnyöket kínálja:
Közúti sebesség: 80 km/h, ami lehetővé teszi a gyors átcsoportosítást aszfaltozott utakon, csökkentve a reakcióidőt.
Műveleti hatótáv: 1000–1100 km belső üzemanyaggal, ami messze meghaladja a lánctalpas SPH-k ~500 km-es hatótávját.
Stratégiai mobilitás: Elvileg légi úton szállítható Il-76-os repülőgépekkel, bár ennek relevanciája az ukrajnai hadszíntéren korlátozott.
Ugyanakkor a harctéri jelentések korlátokra is rámutatnak. A platform stabilitása tüzeléskor kritikus, de a Malva nem rendelkezik olyan kifinomult, teljesen automatizált hidraulikus stabilizáló és szintező rendszerekkel, mint az Archer vagy az RCH 155. Jelentések szerint a jármű "sík terepet igényel" a tüzelési pozícióban, mivel a platform nem képes önállóan, széles tartományban korrigálni a terep egyenetlenségeit.
2.3 Tűzvezetés és Automatizálás: A "Kabrió" Probléma
A Mítosz: A Rostec tisztviselői azt állítják, hogy a Malva "modern automatizált tűzvezető rendszerrel" rendelkezik, amely képes a "Multiple Round Simultaneous Impact" (MRSI - Több lövedék egyidejű becsapódása) üzemmódra és gyors tűzcsapásokra.
A Valóság: A 2S43-at a katonai szlengben gyakran gúnyosan "kabriónak" nevezik, mivel a löveg egy nyitott platón helyezkedik el, és a lövegkezelők számára semmilyen toronyvédelem nem áll rendelkezésre a művelet során.
Automatizálási szint: Ellentétben a svéd Archerrel, amely teljesen automatizált és páncélozott kabinból vezérelhető, vagy a 2S35 Koalitsiyával, a Malva esetében a legénységnek ki kell szállnia a páncélozott vezetőfülkéből a löveg kezeléséhez.
Töltőmechanizmus: A rendszer félautomata töltőberendezéssel rendelkezik (pneumatikus betoló), de a lövedék és a töltet mozgatása a tárból a lövegzárig manuális beavatkozást igényel.
MRSI képesség: Bár a gyártó állítja az MRSI képességet, nincs hitelesített harci bizonyíték arra, hogy a Malva Ukrajnában sikeresen hajtott volna végre ilyen manővert.
Legénység kitettsége: Tűzfeladat végrehajtása közben a kezelőszemélyzet teljesen védtelen a repeszekkel és az ellentüzérségi tűzzel szemben. Ez jelentős visszalépés a túlélőképesség terén a toronnyal rendelkező Mszta-Sz-hez vagy a távirányítású Archerhez képest.
2.4 Az ASUNO-M Tűzvezető Rendszer Integrációja
A rendszer egyik legfontosabb, de gyakran vitatott eleme az ASUNO-M (Automated System for Guidance and Fire Control) tűzvezető rendszer integrációja. A jelentések szerint a Malva digitális tűzvezetéssel és műholdas kommunikációval rendelkezik, amely lehetővé teszi a "gyors célbefogást" és a koordinációt más egységekkel.
3. Összehasonlító Elemzés: Malva a Világ Ellen
Hogy megértsük a 2S43 Malva műveleti realitását, össze kell hasonlítanunk azokkal a rendszerekkel, amelyekkel Ukrajnában szembenéz (CAESAR, Bohdana, Archer), valamint azzal a rendszerrel, amelyet kiegészíteni hivatott (Mszta-Sz).
3.1 Műszaki Specifikációk Összehasonlítása
Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a Malva helyét a modern tüzérségi spektrumban:
Források:.
3.2 A Lőtávolság-Deficit
Az adatok rávilágítanak a Malva legégetőbb gyengeségére: a lőtávolságra. A 2S22 Bohdana és a CAESAR mintegy 11–13 km-rel múlja felül a Malvát szabványos gázgenerátoros lőszer használata esetén.
3.3 Az Automatizációs Szakadék és a "Shoot-and-Scoot"
A "shoot-and-scoot" (tüzelés és azonnali pozícióváltás) képesség kulcsfontosságú. A svéd Archer képes megállni, leadni 3 lövést, és elhagyni a pozíciót kevesebb mint 2 perc alatt, anélkül, hogy a legénység elhagyná a védett kabint. A Malva esetében a legénységnek le kell szállnia, stabilizálnia kell az alvázat (talpalás), előkészíteni a löveget, tüzelni, majd a folyamatot visszafelé végrehajtani.
4. Műveleti Valóság: Harci Teljesítmény Ukrajnában
A 2S43 Malva 2023 végi bevetése óta aktív szolgálatot teljesít, elsősorban a 9. Tüzérdandár és a 238. Önálló Tüzérdandár kötelékében.
4.1 Bevetési Területek és Taktika
A Malvát stratégiailag úgy telepítették, hogy kihasználják mobilitását a frontvonal mentén történő gyors átcsoportosításra:
Belgorod Régió: Innen lőtték a Harkiv régió célpontjait, kihasználva a határ menti utak adta sebességelőnyt, hogy elkerüljék az ukrán válaszcsapásokat.
Kurszk Régió: A rendszer részt vett az ukrán betörések elleni védekezésben és a védelmi vonalak támogatásában.
A taktika lényege a folyamatos mozgás lenne, de a lőtávolság hiánya miatt a Malvának viszonylag közel kell merészkednie a fronthoz, ami növeli a felderítés kockázatát.
4.2 Sebezhetőségek a Drónok Korában
A Malva rendkívül érzékenynek bizonyult a First Person View (FPV) drónokkal szemben.
Páncélzat hiánya: A nyitott lövegfedélzet és a könnyen páncélozott kabin kevés védelmet nyújt a precíziós dróncsapások ellen. Több dokumentált eset is bizonyítja, hogy az FPV drónok a lőszerraktárat vagy a motorblokkot célozták meg, mozgásképtelenné téve vagy teljesen megsemmisítve a járművet.
Észlelhetőség: A jármű nagy mérete (13 méter hosszú) és jelentős hőkibocsátása megnehezíti az álcázást a kelet-ukrajnai ritkás erdősávokban. Egy esetben egy Malvát nagy hatótávolságú felderítő drón követett, majd HIMARS vagy irányított tüzérségi lövedék semmisítette meg, miközben egy erdőben próbált elrejtőzni.
Veszteségek: Az Oryx és más nyílt forrású hírszerzési (OSINT) elemzők több megerősített veszteséget (megsemmisült vagy sérült) regisztráltak nem sokkal a frontra érkezés után.
4.3 Precíziós Lőszerek Alkalmazása: Krasznopol-M2
Orosz források kiemelik, hogy a Malva rendszeresen használ Krasznopol-M2 lézerirányítású lövedékeket a lőtávolság és pontosság hiányának kompenzálására.
Lézeres megjelölés: A célpontot külső forrásból (általában Orlan-10 vagy Supercam drón) lézerrel kell megjelölni a becsapódásig. Ez a "kill chain" (megsemmisítési lánc) megszakítható elektronikus hadviseléssel (EW) vagy a megjelölő drón lelövésével.
Függőség: A Malva önmagában nem rendelkezik olyan autonóm precíziós képességgel, mint a GPS/INS vezérlésű nyugati lőszerek (pl. Excalibur), amelyek "tüzelj és felejtsd el" módon működnek, és nem igénylik a folyamatos lézeres rávezetést.
5. A 2S44 "Giatsint-K": A Malva Kudarcának Beismerése?
Talán a legbeszédesebb bizonyíték a 2S43 Malva elégtelenségére a 2S44 Giatsint-K (oroszul: Гиацинт-К) hirtelen és gyors megjelenése.
5.1 A "Lőtávolság-Válság" Megoldása
2024 végén és 2025 elején jelentések érkeztek a Malva egy "új" változatáról, amely a 2A64 helyett a 2A36 Giatsint-B 152mm-es löveget használja.
A Löveg: A 2A36 egy régebbi tábori löveg (1975-ben állt hadrendbe), de kiváló ballisztikai tulajdonságokkal rendelkezik a 2A64-hez képest. Hosszabb csővel (L/49 vs L/47) és nagyobb kamratérfogattal bír, ami nagyobb torkolati sebességet tesz lehetővé.
Teljesítmény: A 2S44 jelentések szerint eléri a 30,5 km-es lőtávolságot hagyományos lövedékekkel, és akár a 40 km-t rakéta-póthajtású (RAP) lőszerrel.
Következtetés: A 2S44 egyfajta "Frankenstein" megoldás – egy 1970-es évekbeli vontatott lövegcsövet házasítottak a modern BAZ alvázzal, hogy kétségbeesetten bezárják a lőtávolság-szakadékot.
5.2 Logisztikai Rémálom
A 2S44 bevezetése súlyos logisztikai komplikációkat okoz. A 2A36 Giatsint-B osztott lőszert használ fém hüvellyel (cased charge), míg a 2A64 (Malva/Mszta) osztott lőszert használ vászonzsákkal (bagged charge). A két lőszertípus nem csereszabatos. Ez azt jelenti, hogy egy olyan tüzérségi dandárnak, amely vegyesen használ 2S43 és 2S44 járműveket, két teljesen inkompatibilis lőszerellátási láncot kell fenntartania ugyanahhoz a 152mm-es kaliberhez.
5.3 Műszaki Különbségek Összegzése: 2S43 vs. 2S44
6. Ipari és Stratégiai Elemzés
6.1 Termelési Realitások
A Rostec és az Uralvagonzavod (Uraltransmash) "tömeggyártásról" beszél, de a valóság valószínűleg alacsony ütemű kezdeti gyártás (LRIP).
Csőhiány: Oroszország szűk keresztmetszettel küzd a kiváló minőségű tüzérségi csövek gyártásában. A 2S44 esetében a 2A36 csövek használata valószínűleg a mélyraktárakból előbányászott vontatott lövegek kannibalizálását jelenti, mivel a 2A36 gyártása már évekkel ezelőtt leállt.
Alvázellátás: A Brjanszki Autógyár (BAZ) kapacitásai végesek, és a gyár maga is célpontja volt ukrán dróntámadásoknak, ami potenciálisan akadályozza az alvázellátást.
Kibocsátás: A szállításokat "tételekben" írják le (valószínűleg 6–12 egység tételenként), ami arra utal, hogy a teljes flotta mérete 2025 elején inkább az alacsony tucatokban (20–40 egység) mérhető, nem pedig százakban.
6.2 Költség vs. Képesség: A Gazdasági Kényszer
A Malva elsődleges mozgatórugója a költséghatékonyság és a gyárthatóság.
Gazdasági Realitás: Egy kerekes SPH előállítása és karbantartása lényegesen olcsóbb, mint egy lánctalpas Mszta-Sz-é (becslések szerint 32 tonna acél és gumi vs. 42 tonna acél és komplex lánctalp-mechanika).
Erőforrás-allokáció: Mivel a szankciók korlátozzák a hozzáférést a 2S35 Koalitsiya-SV-hez szükséges csúcstechnológiás alkatrészekhez, a Malva egy "elég jó" megoldást képvisel, amely hazai autóipari alkatrészekből és meglévő tüzérségi készletekből építhető. Ez a felőrlő háború fegyvere: olcsó, tömegesíthető (elvileg), és nem fáj annyira az elvesztése, mint egy Koalitsiya-SV-é.
7. Következtetések: A "Mályva" Valós Arca
A 2S43 Malva sem nem mítosz, sem nem csodafegyver; sokkal inkább a szükségszerűség tünete.
Technológiai Stagnálás: A Malva "Valósága" az, hogy nem kínál ballisztikai előrelépést a szovjet éra Mszta-Sz rendszeréhez képest. Lényegében egy Mszta-Sz kerekeken, amelyből hiányzik a lőtávolság a CAESAR, a Krab vagy az Archer elleni harchoz.
Taktikai Sebezhetőség: Az automatizáció és a legénység védelmének hiánya rendkívül sebezhetővé teszi az Ukrajna felett uralkodó drónokkal teli harctéren. A kerekek nyújtotta "shoot-and-scoot" előny elveszik, ha a legénységnek túl sok időt kell töltenie a manuális töltéssel és a fedezék nélküli operációval.
Stratégiai Átmenet: A 2S44 Giatsint-K gyors megjelenése megerősíti, hogy a 2S43 nem felelt meg a modern ellentüzérségi harc lőtávolság-követelményeinek. A Malva program egy innovációs nehézségekkel küzdő orosz hadiipart tükröz, amely a hidegháborús ballisztikát új teherautókra szereli, hogy fenntartsa a tűzerő volumenét.
Szerepkör: A rendszer valószínűleg hátsóbb lépcsők támogató lövegeként fog szolgálni, felszabadítva a lánctalpas Mszta-Sz és 2S3 egységeket a frontvonalbeli támadásokhoz. Nem áttörő fegyver, hanem logisztikai racionalizálás.
Összefoglalva: a 2S43 Malva egy modern alváz, amely egy elavult löveget hordoz. Megoldja a stratégiai mobilitás problémáját, de kudarcot vall a lőtávolság-dominancia kritikus kérdésében – ezt a hiányosságot Oroszország most a logisztikailag problémás 2S44-gyel próbálja befoltozni.
A Függelék: Részletes Műszaki Összehasonlító Táblázat
Források:.
B Függelék: Megerősített Veszteségek és Incidensek (Kivonat)
Megjegyzés: Az adatok nyílt forrású hírszerzési (OSINT) és videós megerősítéseken alapulnak 2026 elejéig.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése