A 2S35 Koalicija-SZV Önjáró Löveg – Mítosz, Technológia és Hadműveleti Realitás 2026 ban
A 2S
A 2S35 Koalicija-SZV Önjáró Löveg – Mítosz, Technológia és Hadműveleti Realitás 2026 ban
Forrás : Nyílt forrású (OSINT) adatokon alapuló szakértői elemzés
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/02/a-2s35-koalicija-szv-onjaro-loveg.html
Vezetői Összefoglaló
A 2S35 Koalicija-SZV (oroszul: 2С35 «Коалиция-СВ») az orosz tüzérségi fejlesztések csúcspontját képviseli, egy olyan rendszert, amelyet nem csupán a szovjet örökség továbbfejlesztésének, hanem a nyugati társak – mint a német PzH 2000 és az amerikai M109A7 Paladin – technológiai meghaladásának szántak. A "tűzfölény" doktrinális követelményéből született, amely a hatótávolság, az automatizálás és a tűzgyorsaság radikális növelését célozta meg. A Koalicija-SZV-t azonban a kezdetektől fogva az állami propaganda által generált mítoszok és a valódi mérnöki ambíciók kettőssége övezte.
2026 februárjára a rendszer komplex helyzetet foglal el az orosz szárazföldi erők állományában. Bár hivatalosan hadrendbe állították és a jelentések szerint sorozatgyártás alatt áll, az ukrajnai hadszíntéren ritka madárnak számít, háttérbe szorulva a mindenütt jelenlévő, de elavuló 2S19 Mszta-SZ változatok mögött.
Jelen jelentés kimerítő vizsgálatot nyújt a 2S35 Koalicija-SZV rendszerről. Részletesen elemzi a fejlesztés történetét, összeveti a hivatalos műszaki specifikációkat a mérnöki realitásokkal, értékeli a gyártási státuszt a 2026-os év elején, és összehasonlító elemzést végez a globális tüzérségi szabványokkal. A propaganda rétegeit lehántva egy olyan fegyverrendszert tárunk fel, amely technológiailag félelmetes, ugyanakkor logisztikailag törékeny; egy "presztízsfegyver", amely küzd a helyéért a felőrlő anyagháborúban.
I. Rész: Genezis és Doktrína (2002–2015)
1.1. A Posztszovjet Tüzérségi Krízis és a "Hadisten" Modernizációja
A Koalicija-SZV megértéséhez először azt a stratégiai szorongást kell megértenünk, amely életre hívta. A szovjet katonai doktrínában a tüzérség a "Hadisten" (God of War) szerepét töltötte be, amely a mennyiségi fölényre és a területi pusztításra épült. Azonban a 2000-es évek elejére az orosz katonai tervezők (GRAU - Fő Rakéta- és Tüzérségi Igazgatóság) felismerték a NATO és Oroszország tüzérségi képességei között nyíló technológiai szakadékot.
Míg az orosz flotta gerincét a 2S3 Akácija és a korai 2S19 Mszta-SZ alkotta, amelyek a tömeges tűzcsapásokra optimalizáltak, a NATO – különösen az 1998-ban bemutatott német Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) és a brit AS90 révén – áttért a "mesterlövész tüzérség" korszakába. Ez a paradigma a nagy pontosságú, nagy hatótávolságú rendszereket részesítette előnyben, amelyek képesek az MRSI (Multiple Rounds Simultaneous Impact – Több Lövedék Egyidejű Becsapódása) feladatok végrehajtására.
Az elemzések rámutattak, hogy egy ellen-tüzérségi (counter-battery) párbajban a hatótávolság és az automatizálás a döntő tényező. Egy orosz üteg tűzkészültségbe helyezése, a tűzcsapás leadása, majd a pozícióváltás (shoot-and-scoot) lassabb folyamat volt, mint nyugati riválisaiké, ami sebezhetővé tette őket. A "Koalicija" program mandátuma egyértelmű volt: olyan rendszert létrehozni, amelynek hatótávolsága és tűzgyorsasága révén képes megsemmisíteni az ellenséges ütegeket, még mielőtt azok válaszolhatnának, miközben immúnis marad az ellencsapásokra.
1.2. A "Kétcsövű" Mítosz és a Név Eredete
A Koalicija körüli legmakacsabb tévhit a nevéhez kapcsolódik. A "Koalicija" (Koalíció) elnevezés nem nemzetek szövetségére utal, hanem az eredeti tervezési koncepcióra: két lövegcső "koalíciójára" egyetlen toronyban.
1.2.1. Az "Egymás Alatti" Prototípus (Objektum 352)
A 2006 körül zárt körben, majd később kiszivárgott felvételeken bemutatott demonstrátor (demonstrator vehicle) egy technológiai szörnyeteg volt, amely két 152 mm-es tarackot tartalmazott egymás fölött ("over-and-under") elrendezésben. A koncepció célja a percenkénti 16 lövéses (RPM) tűzgyorsaság elérése volt oly módon, hogy a két cső felváltva tüzel. Ez elméletileg lehetővé tette volna, hogy egyetlen jármű egy hagyományos szakasz tűzerejét (firepower of a platoon) biztosítsa, mivel amíg az egyik cső a hátrasiklás és ürítés fázisában volt, a másik tölthetett és tüzelhetett.
Azonban a kétcsövű kialakítás áthidalhatatlan mérnöki akadályokat teremtett:
Tömeg és Hátrasiklás: Két 152 mm-es ágyú egyidejű vagy gyors egymásutánban történő elsütése olyan brutális hátrasiklási erőket generált, amelyek a módosított T-90 alvázat és a felfüggesztést a töréspontig terhelték. A jármű stabilitása sorozatlövés közben kérdéses volt.
Komplexitás: A kettős töltőautomata (dual autoloader) mechanizmus rémálomszerű karbantartási igényeket támasztott. Két külön lőszeradagoló szinkronizálása a szűk toronybelsőben gyakori elakadásokhoz vezetett.
Költségek: Az egy egységre jutó gyártási költség csillagászati magasságokba szökött, ami lehetetlenné tette a tömeges beszerzést.
2010-re a kétcsövű koncepciót hivatalosan is elvetették. A "Koalicija" név azonban megmaradt, ami évekig zavart okozott a nyugati megfigyelők körében. A projekt a hagyományosabb, egycsövű kialakítás felé fordult, azt ígérve, hogy a fejlett automatizálás és az új kohászati eljárások lehetővé teszik, hogy egyetlen cső is megközelítse a kétcsövű változat elméleti tűzgyorsaságát.
1.3. Áttérés az Egycsövű 2A88 Rendszerre
A Burevesztnyik Központi Tudományos Kutatóintézet (Burevestnik Central Scientific Research Institute), a rendszer elsődleges tervezőirodája, erőfeszítéseit egyetlen, de radikálisan új tüzérségi eszköz, a 2A88 152 mm-es ágyú optimalizálására összpontosította. Ellentétben az Mszta-SZ-en használt 2A64 löveggel, a 2A88-at az alapoktól kezdve úgy tervezték, hogy kompatibilis legyen egy teljesen személyzet nélküli toronnyal és a moduláris hajtóanyagok új generációjával.
Ez a váltás jelölte az orosz tervezési filozófia átmenetét a "mechanikus nyers erő" (két ágyú) megközelítésétől a "technológiai szofisztikáltság" (egy okos ágyú) felé. A cél változatlan maradt: meghaladni a német PzH 2000 10 RPM-es teljesítményét, és elérni a 16 RPM-et a pneumatikus töltés és a mikrohullámú gyújtás technológiájának integrálásával.
II. Rész: Műszaki Anatómia és Képességek
A 2S35 Koalicija-SZV nem csupán egy újabb önjáró löveg, hanem egy komplex robotikai rendszer. Felépítése radikálisan eltér a korábbi szovjet modellektől, és számos tekintetben a T-14 Armata harckocsi tervezési elveit követi.
2.1. A Személyzet Nélküli Torony és az Automatizálás
A sorozatgyártott 2S35 meghatározó jellemzője a személyzet nélküli torony (uncrewed turret). Ez a megoldás a modern páncélozott járművek elit kategóriájába helyezi a rendszert.
2.1.1. A Páncélozott Legénységi Kapszula
A háromfős személyzet (parancsnok, irányzó, járművezető) a harcjármű elején, a toronytól fizikailag elkülönítve, egy megerősített páncélkapszulában foglal helyet.
Túlélőképesség (Survivability): Az orosz harckocsik és az Mszta-SZ egyik leggyakoribb megsemmisülési oka a lőszerrobbanás (cook-off). A Koalicija esetében a legénységet egy páncélozott válaszfal védi a toronyban tárolt lőszerektől. Ha a tornyot találat éri és a lőszerkészlet felrobban, a kapszula elméletileg megvédi a személyzetet a lökéshullámtól és a hőtől.
Munkakörnyezet: A kapszula lehetővé teszi a koncentrált NBC (nukleáris, biológiai, vegyi) védelmet és a jobb ergonómiát. A szovjet járművekre jellemző szűk, lőporfüstös küzdőteret egy digitális, "üveg pilótafülke" (glass cockpit) környezet váltja fel, ahol a személyzet monitorokon keresztül irányítja a rendszert.
2.1.2. Az Autonóm Töltőmechanizmus
Az automata töltőberendezés a 2S35 szíve. Ellentétben az Mszta-SZ vagy az amerikai M109 félautomata rendszereivel, ahol gyakran emberi beavatkozás szükséges a töltetek kezeléséhez, a Koalicija rendszere teljesen robotizált. Egy pneumatikus tolókar (pneumatic rammer) tölti be a lövedéket és a hajtótöltetet bármely csőemelkedési szögnél.
Hivatalos Teljesítmény: A Rostec állítása szerint ez lehetővé teszi az akár 16 lövés/perc tűzgyorsaságot.
Reális Értékelés: Független elemzések és a fizikai korlátok alapján a fenntartható tűzgyorsaság valószínűleg közelebb áll a 10-12 RPM-hez a cső hőterhelése miatt, bár a "gyorstűz" (burst fire) módban rövid ideig elérhető lehet a magasabb érték.
Még 10 RPM esetén is megegyezik a PzH 2000 gyorstüzelő képességével, és meghaladja a dél-koreai K9 Thunder teljesítményét.
2.2. A 2A88 Ágyú és a Mikrohullámú Gyújtás (Microwave Ignition)
A technológiai koronaékszer – és egyben a legtöbb szkepticizmus tárgya – a löveg gyújtórendszere. Ez a technológia választja el élesen a Koaliciját minden más, jelenleg szolgálatban lévő rendszertől.
2.2.1. A Mikrohullámú Gyújtás Technológia
A hagyományos tüzérség kémiai gyutacsot (mint egy ütőszeg által aktivált kapszula) használ a hajtótöltet begyújtására. Ez a módszer egy pontból indítja el az égést, amely lángfrontként terjed a töltetben. A 2S35 ezzel szemben mikrohullámú gyújtórendszert alkalmaz.
Működési Mechanizmus: A rendszer nem egy ponton, hanem a töltet teljes térfogatában egyszerre, mikrohullámú energia segítségével indítja be az égést.
Ez a plazmagyújtáshoz hasonló elven, de elektromágneses hullámokkal működik.Hadműveleti Előny: Az "egyenletes detonáció" (uniform detonation) biztosítja a hajtóanyag tökéletesen konzisztens égési sebességét. A tüzérségben a torkolati sebesség ingadozása (Delta-V) a pontatlanság elsődleges oka nagy távolságokon. A Delta-V minimalizálásával a 2S35 elméletileg "mesterlövész-szerű" pontosságot érhet el 40 km feletti távolságokon is, irányított lövedékek nélkül.
Megbízhatósági Kérdések: Bár tudományosan megalapozott, egy nagy teljesítményű mikrohullámú sugárzó integrálása egy ágyú zárszerkezetébe, amely hatalmas hőnek és rázkódásnak van kitéve, extrém mérnöki kihívás. A sugárzó meghibásodása esetén a löveg használhatatlanná válhat, hacsak nincs redundáns mechanikus ütőszeg – amelynek létezését a nyílt forrású diagramok nem erősítik meg.
2.2.2. Folyadékhűtéses Lövegcső
A magas tűzgyorsaság (10+ RPM) fenntartása érdekében a 2A88 lövegcső állítólag folyadékhűtéses rendszert tartalmaz.
2.3. Lőszer és Moduláris Töltetek
A 2S35 szakít a szovjet hagyományokkal, amelyek fix hüvelyes vagy vászonzsákos tölteteket használtak. Ehelyett a NATO szabványokhoz (JBMOU) hasonló Moduláris Töltetrendszert (Modular Charge System - MCS) alkalmaz.
Rugalmasság: A tűzvezető számítógép pontosan annyi lőpormodult választ ki és tölt be, amennyi az adott lőtávolsághoz szükséges. Ez optimalizálja a cső élettartamát és a lőszerfelhasználást.
Logisztikai Súrlódás: Ez a technológiai ugrás kettészakítja az orosz logisztikát. A szovjet korszakból megmaradt, hatalmas mennyiségű 152 mm-es töltetkészlet inkompatibilis a 2S35 töltőautomatájával. A Koalicija egységek ellátása dedikált logisztikai láncot igényel, ami háborús időben komoly kockázat.
Lőtávolság Képességek Összehasonlítása:
1. táblázat: A 2S35 Lőszertípusainak Lőtávolság-elemzése.
A 70-80 km-es maximális lőtávolság elérése rakéta-póthajtásos lövedékekkel (RAP) stratégiai előnyt jelentene, lehetővé téve a Koalicija számára, hogy a legtöbb ellenséges tüzérségi eszköz (kivéve a HIMARS-t) hatótávolságán kívülről tevékenykedjen.
2.4. Alváz és Mobilitás: T-90 vs. Armata
Bár a korai marketinganyagok és makettek azt sugallták, hogy a 2S35 a T-14 Armata univerzális harci platformjára (Armata Universal Combat Platform) épül majd, a 2024–2026-ban megfigyelt sorozatgyártott modellek egyértelműen a módosított T-90 alvázat használják.
Motor: A V-92S2 dízelmotor (1000 LE) biztosítja a 48-55 tonnás jármű mozgatását, jó fajlagos teljesítményt nyújtva.
Felfüggesztés: A T-90 standard felfüggesztésétől eltérő, hat futógörgős torziós rugós rendszert alkalmaznak, amelyet megerősítettek, hogy elviselje a masszív torony súlypontját és a tüzeléskor fellépő erőhatásokat.
Stratégiai Pragmatizmus: A döntés, hogy a T-90 alváznál maradnak, a realitásokat tükrözi. A T-14 Armata gyártása és megbízhatósága körüli bizonytalanságok miatt az orosz vezetés a biztosabbat választotta. Ez egyszerűsíti a karbantartást is, mivel a tábori javítóműhelyek már rendelkeznek a T-72/T-90 családhoz szükséges alkatrészekkel és szaktudással.
III. Rész: A Gyártás és Rendszeresítés Valósága (2015–2026)
A műszaki csoda ígérete és az ipari megvalósítás közötti szakadék a Koalicija történetének legmeghatározóbb eleme.
3.1. Az "Állami Tesztek" Végtelen Története
A fejlesztési ütemterv elemzése rávilágít a színfalak mögötti küzdelmekre:
2015: Ünnepélyes bemutatkozás a Győzelem Napi parádén. Ígéretek az azonnali hadrendbe állításról.
2015–2019: Kis szériás (kb. 12 darab) gyártás tesztelési célokra. Jelentések szólnak a tűzvezető rendszer és az alváz-integráció technikai hibáiról.
2020: Az "első tétel" hivatalos átadása, azonban ezek valószínűleg még mindig előszériás, értékelési példányok voltak, nem sorozatgyártott modellek.
2023. Október: A Rostec hivatalosan bejelenti az állami tesztek (State Trials) sikeres lezárását.
A bemutatkozás és a tesztek lezárása közötti nyolc éves időablak súlyos fejlesztési ellenszélre utal. Ezt valószínűleg súlyosbította a nyugati elektronikai alkatrészekhez (pl. francia Thales hőkamerák, német precíziós megmunkálógépek) való hozzáférés elvesztése a 2014-es és 2022-es szankciók következtében.
3.2. Gyártási Korlátok az Uraltransmash-nál
Az egyetlen gyártó, a jekatyerinburgi Uraltransmash (Ural Transport Machinery Plant). 2023-ban és 2024-ben Szergej Sojgu védelmi miniszter nyilvánosan megfeddte az üzem vezetését a lassú gyártási ütem miatt.
Felújítás vs. Új Gyártás: 2026 elején a műholdfelvételek és az OSINT elemzések arra utalnak, hogy az Uraltransmash elsődleges kibocsátását továbbra is a régi 2S19 Mszta-SZ és 2S3 Akácija egységek felújítása teszi ki, amelyeket a mélységi raktárakból hoznak vissza. A 2S35 gyártása teljesen új szerszámozást és gyártósorokat igényel, különösen a személyzet nélküli torony és a 2A88 löveg speciális csöve miatt.
A "Kézműves" Probléma: Szakértők, mint Andrii Tarasenko, rámutatnak, hogy a komplex elektronika automatizált összeszerelő sorai nélkül minden egyes 2S35 gyakorlatilag kézi összeszereléssel készül (artisanal production), ami a havi kibocsátást alacsony, egyjegyű számra korlátozza.
2026-os Státusz: Bár a Rostec sorozatgyártást hirdetett, a teljes flotta mérete 2026 februárjában becslések szerint kevesebb mint 60 opertív egység, szemben a több száz Mszta-SZ változattal.
3.3. A "Hiányzó" Lőszer-utánpótló Jármű (2F66-1)
A Koalicija rendszer egyik legkritikusabb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott eleme a 2F66-1 speciális lőszer-utánpótló jármű. Mivel a 2S35 tűzgyorsasága lehetővé teszi, hogy a 70 töltényes tárat kevesebb mint 10 perc gyorstüzelés alatt kiürítse, az újratöltés sebessége életbevágó.
A Követelmény: A 2F66-1 járművet arra tervezték, hogy a Koalicija tornyának hátuljához dokkoljon, és egy automatizált szállítószalagon keresztül vigye át a lövedékeket és tölteteket, így a személyzet páncélvédelem alatt maradhat, és a művelet mindössze 15 percet vesz igénybe.
A Valóság: Ukrajnában vagy a tömeggyártásról szóló felvételeken gyakorlatilag nincs vizuális bizonyíték a 2F66-1 jelenlétére. E jármű nélkül a személyzetnek kézzel kell újratöltenie a löveget, ami egy lassú, kimerítő folyamat, és ami a legfontosabb: semmissé teszi az automata töltő előnyeit, miközben kiteszi a katonákat az ellenséges tűznek. Ennek a "logisztikai gerincnek" a hiánya arra utal, hogy a Koalicija jelenleg nem tartós tüzérségi bombázásra, hanem rövid ideig tartó "shoot-and-scoot" (lőj és fuss) mesterlövész-akciókra van korlátozva.
IV. Rész: Harci Teljesítmény Ukrajnában (2023–2026)
4.1. A Harctér Szelleme
Annak ellenére, hogy az orosz hivatalos források 2023 vége óta állítják a rendszer ukrajnai bevetését
Warspotting/Oryx Adatok: 2026 februárjáig a megerősített 2S35 veszteségek minimálisak (egyszámjegyű vagy meg nem erősített prototípusok), ami éles ellentétben áll a több száz elvesztett 2S19 Mszta-SZ-szel.
Ez az alacsony veszteségráta két dologra utalhat:Extrém Mélységi Bevetés: A 70 km-es hatótávolság lehetővé teszi, hogy a frontvonaltól (Zero Line) távol, az ukrán FPV drónok és a hagyományos ellentüzérség hatókörén kívül maradjanak.
Elhanyagolható Jelenlét: Az aktív egységek száma olyan alacsony, hogy statisztikailag ritkán találkoznak ellenséges tűzzel.
4.2. Doktrinális Alkalmazás: A "Mesterlövész" Szerepkör
A rendelkezésre álló adatok alapján a 2S35-öt nem általános támogató tarackként alkalmazzák, hanem a "Felderítő-Csapásmérő Komplexum" (Recce-Strike Complex) nagy értékű eszközeként.
Drón-Integráció: A rendszer célkoordinátáit közvetlenül az Orlan-30 vagy ZALA drónoktól kapja az Egységes Taktikai Adatkapcsolaton (Unified Tactical Link) keresztül.
Ez megkerüli a hagyományos ütegparancsnoki láncot, lehetővé téve, hogy egyetlen löveg a felderítést követő másodperceken belül tüzet nyisson ("sensor-to-shooter" hurok).Radarvadászat: Elsődleges célpontjai valószínűleg a nagy értékű ukrán eszközök: HIMARS indítók, PzH 2000-esek és ellentüzérségi radarok. A lézervezérlésű Krasznopol-D lövedékek használatával a tüzérség "mesterlövész puskájaként" funkcionál.
4.3. Megbízhatóság a Sárban
Az orosz "milbloggerek" és lehallgatott kommunikációk beszámolói gyermekbetegségekre utalnak. A személyzet nélküli torony komplex szenzorrendszere érzékeny a sárra és a repeszek okozta sérülésekre. Ellentétben a robusztus, manuálisan is kezelhető Mszta-SZ-szel, a Koalicija egyetlen szenzorának meghibásodása is harcképtelenné teheti a löveget. Mivel a személyzet a kapszulába van zárva, harc közben nem tudnak kiszállni, hogy elhárítsák a hibát (pl. "kalapácsos karbantartás"), és a toronyhoz való belső hozzáférés korlátozott.
V. Rész: Összehasonlító Elemzés (A Globális Aréna)
A 2S35-öt a Nyugat legyőzésére tervezték. Hogyan állja meg a helyét riválisaival szemben 2026-ban?
2. táblázat: A Vezető Önjáró Tüzérségi Rendszerek Műszaki Összehasonlítása.
5.1. Koalicija vs. PzH 2000
A PzH 2000 a mérce. A Koalicija automatizálásban és elméleti hatótávolságban eléri vagy enyhén meghaladja azt. A PzH 2000 azonban több mint egy évtizedes harci tapasztalattal rendelkezik Afganisztántól Ukrajnáig. A német rendszer megbízhatósága ismert; a Koalicija mikrohullámú gyújtása és folyadékhűtése olyan, harcban nem bizonyított újdonságok, amelyek hibalehetőségeket hordoznak, amelyeket a PzH 2000 elkerül.
5.2. Koalicija vs. Archer
A svéd Archer a "shoot and scoot" királya, képes tüzelni és elmozdulni, még mielőtt az első lövedéke becsapódna. A Koalicija egy lánctalpas nehézsúlyú, stratégiailag lassabb a mozgása, de jobb a terepjáró képessége a mély sárban. Az Archer teljesen automata tárkapacitása kisebb (21 lövedék), mint a Koalicija 70 lövedéke, ami eltérő doktrínákat tükröz: az Archer egy portyázó, a Koalicija egy ostromgép.
5.3. Koalicija vs. Nyugati "Rendszerek"
A legnagyobb különbség nem a lövegben, hanem az ökoszisztémában rejlik. A nyugati ágyúk NATO szabvány 155 mm-es lőszert tüzelnek, így Ukrajna Dél-Koreától Kanadáig bárhonnan beszerezheti az utánpótlást. A Koalicija speciális moduláris tölteteket és valószínűleg speciális lövedékeket igényel a mikrohullámú gyújtás maximalizálásához, ami logisztikai szűk keresztmetszetet teremt.
VI. Rész: Mítosz vs. Valóság – Az Ítélet
6.1. A Technikai Ítélet
Mítosz: A 2S35 egy 16 RPM-es szörnyeteg, amely sosem hibázik.
Valóság: A 16 RPM-es adat valószínűleg a sikertelen kétcsövű prototípusból vagy rövid tesztsorozatokból származik. Szolgálatban a hőtechnikai korlátok és a töltőautomata ciklusideje valószínűleg 10-12 RPM-re korlátozza – ami még mindig lenyűgöző, de nem mágikus.
A mikrohullámú gyújtás zseniális innováció, ha működik, de kritikus hibaforrás, ha nem.
6.2. Az Ipari Ítélet
Mítosz: Oroszország százszámra gyártja a 2S35-öket, hogy elárassza Ukrajnát.
Valóság: Az Uraltransmash szűk keresztmetszet. Az a döntés, hogy az Mszta-SZ felújítását priorizálják, hallgatólagos beismerése annak, hogy a Koalicija túl drága és túl nehézkesen gyártható a nagy intenzitású háborúhoz szükséges mennyiségben.
A 2S35 megmarad "parádé-hadsereg" zászlóshajónak – kis számban vetik be propaganda győzelmekért és specifikos csapásokért, ahelyett, hogy átvenné a tüzérség gerincének szerepét.
6.3. A Harctéri Ítélet
A Koalicija-SZV papíron valószínűleg a világ egyik legfejlettebb tüzérségi eszköze. Hatótávolsága, legénységvédelme és automatizáltsága felülmúlja az M109A7-et és vetekszik a PzH 2000-rel. Azonban a "papírforma" nem nyer háborút. A rendszer távolmaradása a 2022-2025-ös harcok sűrűjétől arra utal, hogy az orosz parancsnokság nem bízik a megbízhatóságában, vagy nem tudja biztosítani a logisztikai hátterét a donbászi sártengerben.
Konklúzió
A 2S35 Koalicija-SZV egyszerre technikai diadal és ipari tragédia. Megtestesíti az orosz képességet a briliáns, unortodox mérnöki megoldásokra – ami a mikrohullámú gyújtásban és a legénységi kapszula koncepciójában nyilvánul meg. Ugyanakkor megtestesíti a posztszovjet védelmi szektor rendszerszintű kudarcait is: az elhúzódó fejlesztési ciklusokat, a túlígért képességeket és a gyártás skálázásának képtelenségét gazdasági kényszerhelyzetben.
A 2026-os konfliktust figyelő elemző számára a Koalicija-SZV-t nem az orosz tüzérség új szabványaként, hanem egy speciális mesterlövész-képességként kell értékelni. Extrém hatótávolsága miatt súlyos fenyegetést jelent a kiemelt célpontokra, de a közeljövőben nem fogja leváltani a "Hadisten" vaskalapácsát – a 2S19 és 2S3 tömeges tüzét. A mítosz egy szuperfegyverről szól; a valóság egy potens, de törékeny eszköz, amelyet korlátoz az őt létrehozó ipari bázis.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése