A háború igáslovai: A D-20 vontatott tarack és a 2S3 Akácija önjáró löveg az orosz - ukrán háborúban (2022–2026)
A háború igáslovai: A D-20 vontatott tarack és a 2S3 Akácija önjáró löveg az orosz-ukrán háborúban (2022–2026) Készítette : Borsi Miklós https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/02/a-haboru-igaslovai-d-20-vontatott.html
1. Bevezetés: A tömegtűz reneszánsza a 21. században
Az orosz-ukrán háború, amely 2022 februárjában eszkalálódott teljes körű invázióvá, és a jelenlegi, 2026 eleji helyzetkép szerint is Európa legintenzívebb katonai konfliktusa a második világháború óta, alapjaiban rengette meg a modern hadviselésről alkotott doktrínákat. Míg a nyugati katonai gondolkodás az elmúlt évtizedekben a precíziós csapásmérésre, a légi fölényre és a kisméretű, expedíciós erőkre helyezte a hangsúlyt, addig az ukrajnai hadszíntér brutális valósága visszahozta az ipari méretű, hagyományos tüzérségi párbajok korát. Ebben a kontextusban a tüzérség ismét a "háború isteneként" (vagy Sztálin szavaival élve: a modern háború isteneként) dominálja a harctereket, a veszteségek és a pusztítás oroszlánrészéért felelve.
Ezen elemzés fókuszában két, szovjet örökségből származó, ám a mai napig nélkülözhetetlen tüzérségi rendszer áll: a D-20 152 mm-es vontatott ágyútarack és annak önjáró változata, a 2S3 Akácija (GRAU-kód: 2S3). Bár mindkét eszközt a hidegháború korai szakaszában fejlesztették ki, a 2022–2026 közötti időszakban ezek a rendszerek alkották és alkotják mind az orosz, mind az ukrán hadsereg hadosztály- és dandárszintű tüzérségének gerincét.
Jelen tanulmány célja, hogy kimerítő részletességgel vizsgálja meg ezen fegyverrendszerek technikai paramétereit, harcászati alkalmazásuk evolúcióját, logisztikai hátterét és a modern hadviselési környezethez – különösen a drónok és az elektronikus hadviselés dominálta térhez – való alkalmazkodásukat. Az elemzés kitér a lőszerellátás kritikus kérdéseire, az ipari kapacitások versenyére, valamint arra, hogy a 2025-ös és 2026-os offenzívák során milyen szerepet játszottak ezek a "régi vágású" eszközök a legmodernebb NATO-szabványú rendszerekkel szemben.
A jelentés a rendelkezésre álló nyílt forrású hírszerzési adatok (OSINT), harctéri jelentések és technikai specifikációk szintézisére épül, bemutatva, hogyan vált a mennyiség és a rendelkezésre állás stratégiai tényezővé a minőségi fölénnyel szemben folytatott harcban.
2. A szovjet tüzérségi doktrína öröksége és a 152 mm-es kaliber
Mielőtt a konkrét eszközök elemzésébe kezdenénk, elengedhetetlen a 152 mm-es kaliber stratégiai jelentőségének megértése. A szovjet, majd orosz katonai doktrína a tüzérséget nem csupán támogató fegyvernemként, hanem a manőverező erőkkel egyenrangú, sőt, gyakran azokat vezető, döntő fegyvernemként kezeli. A 152,4 mm-es (6 hüvelykes) űrméret a Varsói Szerződés szabványos nehéztüzérségi kalibere volt, szemben a NATO 155 mm-es szabványával. Ez a 2,4 mm-es különbség nem csupán technikai eltérés, hanem két, egymással inkompatibilis logisztikai univerzumot választ el egymástól.
A D-20 és a 2S3 Akácija közös DNS-e a D-22 (2A33) lövegcső és a hozzá tartozó lőszerkészlet. Ez a technológiai folytonosság lehetővé tette az orosz haderő számára, hogy a háború korai szakaszában (2022) napi 60 000 lövést is leadjon, kihasználva a hidegháború alatt felhalmozott, hatalmas lőszerkészleteket. Ugyanakkor ez a függőség vált a rendszer Achilles-sarkává is 2024-2026-ra, amikor a készletek kimerülése és a csőkopás ipari méretű kihívássá vált.
2.1 A tűzerő filozófiája
A szovjet tervezési filozófia, amely a D-20-at és az Akáciját létrehozta, a következő alapelveken nyugodott:
Tömegszerűség: A fegyverek legyenek olcsón, nagy mennyiségben gyárthatók.
Robusztusság: Képesnek kell lenniük működni extrém időjárási körülmények között és minimális karbantartás mellett, gyakran sorkatonák által kezelve.
Területtűz: A precizitást a tűz sűrűségével pótolták ("tüzérségi előkészítés" doktrínája).
Ezek az elvek a 2022-es invázió során érvényesültek leginkább, amikor az orosz tüzérség a "tűzfal" taktikáját alkalmazva morzsolta fel az ukrán védelmet a Donbászban. Azonban a háború elhúzódásával és a technológiai szintlépéssel (drónok, ellentüzérségi radarok) ezen elvek korlátai is megmutatkoztak.
3. A D-20 152 mm-es vontatott ágyútarack: A statikus tűzerő anatómiája
3.1 Történeti áttekintés és fejlesztés
A D-20 (M1955) fejlesztése a második világháború után, 1947-ben kezdődött a jekatyerinburgi 9. sz. Tüzérségi Üzem Petrov tervezőirodájában. A cél a legendás ML-20 152 mm-es tarack-ágyú leváltása volt egy könnyebb, modernebb, de hasonló ballisztikai képességekkel rendelkező eszközzel. A D-20 1955-ben jelent meg a nyilvánosság előtt, innen ered a NATO-kódjele (M1955). A rendszer a D-74 122 mm-es ágyúval közös lövegtalpra épült, ami egyszerűsítette a gyártást és a logisztikát.
3.2 Műszaki specifikációk és harcászati képességek
A D-20 egy klasszikus vontatott tüzérségi eszköz, amely manuális töltést igényel. A lövegcső hossza 34 kaliber (L/34), amely magában foglalja a jellegzetes kétkamrás csőszájféket is. Ez a kialakítás csökkenti a visszarúgást, de jelentősen növeli a torkolati dörrejt és a porfelverést, ami a modern drónfelderítés korában komoly hátrányt jelent a rejtőzködés szempontjából.
1. Táblázat: A D-20 vontatott tarack részletes technikai adatai
| Paraméter | Érték | Megjegyzés |
| Tömeg | 5 700 kg | Viszonylag nehéz, teherautó vagy lánctalpas vontatót igényel |
| Hossz (vontatva) | 8,69 m | |
| Csőhossz | 5,195 m (L/34) | |
| Űrméret | 152,4 mm | Szovjet szabvány |
| Zárszerkezet | Félautomata függőleges ékzár | Növeli a tűzgyorsaságot a csavarzárakhoz képest |
| Tűzgyorsaság | 5-6 lövés/perc (rövid ideig), 1 lövés/perc (fenntartott) | A kezelőszemélyzet fáradása korlátozza |
| Maximális lőtávolság | 17,4 km (hagyományos), 24 km (rakéta-póthajtású) | Elmarad a modern 155 mm-es rendszerektől (30-40 km) |
| Csőtorkolati sebesség | 655 m/s | |
| Emelkedési szög | -5° - +45° | Korlátozott felső szögcsoport, hegyvidéki/városi harcban hátrányos |
| Oldalszög | 58° | Szétterpeszthető lövegtalp korlátozza |
| Kezelőszemélyzet | 8-10 fő | Nagy élőerő-igény, sebezhetőség |
| Telepítési idő | ~2,5 perc | Kritikusan lassú a modern ellentüzérségi környezetben |
| Elhagyási idő | ~2,5 perc |
A D-20 legnagyobb hátránya a modern hadviselésben a mobilitás hiánya. A "shoot-and-scoot" (lőj és fuss) taktika, amely az életben maradás záloga a radarvezérelt ellentüzérségi tűzzel és az FPV drónokkal szemben, a D-20 esetében gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A löveg tűzkésszé tétele és a tüzelőállás elhagyása együttesen legalább 5-6 percet vesz igénybe.
2024-től kezdődően az FPV drónok tömeges megjelenése tovább súlyosbította ezt a helyzetet. Míg egy önjáró löveg páncélzata védelmet nyújthat a repeszek ellen, a D-20 kezelőszemélyzete teljesen védtelen. Számos videófelvétel bizonyítja, hogy az ukrán drónkezelők (például a 81. dandár "Apache" egysége) kifejezetten a vontatott lövegek megsemmisítésére specializálódtak, gyakran a vontatási fázisban kapva el azokat, amikor a legsebezhetőbbek.
3.4 Változatok és nemzetközi elterjedés
A D-20 megbízhatósága miatt számos ország rendszeresítette. Kína Type 66 néven gyártotta saját változatát, Románia pedig A411 típusjelzéssel. Ez a globális elterjedés stratégiai jelentőségűvé vált 2024-2026-ban, amikor Oroszország és Ukrajna egyaránt "tüzérségi szafarit" indított a világban, hogy kompatibilis lőszereket és pótalkatrészeket (különösen lövegcsöveket) szerezzen be harmadik országokból, például Iránból vagy Pakisztánból.
4. A 2S3 Akácija önjáró tarack: A 152 mm-es kaliber gépesítése
4.1 Fejlesztési háttér: Válasz az M109-re
A 2S3 Akácija (Object 303) fejlesztése 1967-ben kezdődött, válaszul az amerikai M109 önjáró tarack megjelenésére. A cél egy olyan rendszer létrehozása volt, amely képes lépést tartani a harckocsikkal és a gépesített lövészegységekkel, miközben védelmet nyújt a személyzetnek a tömegpusztító fegyverek hatásaival és a repeszekkel szemben. A rendszer 1971-ben állt hadrendbe, és az Uraltransmash gyártotta Jekatyerinburgban.
4.2 Konstrukciós sajátosságok
A 2S3 a D-20 löveg módosított változatát, a D-22 (2A33) tarackot hordozza egy forgótoronyban. A jármű alváza az Object 123 (a Krug légvédelmi rakétarendszer hordozója) alapjaira épül, amelyet egy 520 lóerős V-59 dízelmotor hajt. Ez a kombináció kiváló terepjáró képességet biztosít, bár a végsebessége és a gyorsulása elmarad a modern nyugati lánctalpasokétól (pl. PzH 2000).
2. Táblázat: A 2S3 Akácija technikai specifikációi és összehasonlítása a D-20-szal
| Jellemző | 2S3 Akácija | D-20 | Harcászati előny (2S3) |
| Mobilitás | Lánctalpas, önjáró | Vontatott | Képes a "shoot-and-scoot" taktikára (korlátozottan) |
| Védettség | 15-30 mm acélpáncél | Nincs | Védelem kézifegyverek és repeszek ellen |
| Lőszerkészlet | 46 db (2S3M) | Külső ellátás | Azonnali tűzkészültség, autonómia |
| Tűzvezetés | Optikai / 1V514-1 (modernizált) | Optikai (PG1M) | Gyorsabb célzás és tűzmegnyitás |
| Emelkedési szög | -4° - +60° | -5° - +45° | Jobb alkalmasság fedezék mögötti célok ellen |
| Személyzet | 4 fő | 8-10 fő | Kisebb logisztikai lábnyom |
| Telepítési idő | ~3 perc | ~2,5 perc | Hasonló, de a elhagyási idő gyorsabb |
4.3 Modernizációs programok: A 2S3M-től a 2S3M2-ig
A 2S3 Akácija változatainak összehasonlítása
| Jellemző | 2S3 (SO-152) | 2S3M | 2S3M1 | 2S3M2 | 2S3M3 (Kísérleti) |
| Szolgálatba állás | 1971 | 1975 | 1987 | 2006 | ~2010 (Nem sorozatgyártott) |
| Lőszerkészlet | 40 db | 46 db | 46 db | 46 db | 46+ db |
| Töltőrendszer | Két mechanikus dobtár | Egy dobtár + hátsó lőszeradagoló nyílás | Ua. mint 2S3M | Ua. mint 2S3M | Modernizált töltőrendszer |
| Tűzvezető rendszer (FCS) | Optikai (PG-4, OP5-38) | Optikai | 1V519 adatátviteli rendszer | 1V514-1 "Mehanizator-M" (Automata) | Továbbfejlesztett digitális FCS |
| Navigáció | Mechanikus / Iránytű | Mechanikus | Mechanikus | GLONASS / GPS műholdas | GLONASS / Inerciális |
| Kommunikáció (Rádió) | R-123 | R-123M | R-173 | R-173M / R-168 digitális | Modern digitális |
| Önvédelmi rendszerek | Nincs | Nincs | Nincs | 902B "Tucsa" ködgránátvetők | 902B + torony páncélzat+ |
| Hatótávolság (Hagyományos) | 17,4 km | 17,4 km | 17,4 km | 17,4 km | 19,8 km (L/39 csővel) |
| Hatótávolság (Rakétapóth.) | 24 km | 24 km | 24 km | 25 km | N/A |
| Fő fegyverzet | 152mm 2A33 (L/27) | 152mm 2A33 (L/27) | 152mm 2A33 (L/27) | 152mm 2A33 (L/27) | 2A33M (Hosszabb cső) |
Főbb változások magyarázata:
2S3 (Alapváltozat): Az eredeti modell még két dobtárat használt a lőszerek tárolására, ami bonyolulttá tette a rendszer karbantartását, és korlátozta a szállítható lőszer mennyiségét 40 darabra.
2S3M (A "Logisztikai" frissítés): A legfontosabb változás a hátsó lőszeradagoló ajtók (hatches) kialakítása volt. Ez lehetővé tette, hogy a jármű álló helyzetben közvetlenül a földről vagy teherautóról adagolt lőszert tüzeljen, anélkül, hogy a belső készletet fogyasztaná. A belső elrendezés egyszerűsítésével a lőszerkészletet 46 darabra növelték.
2S3M1 (A "Hálózati" frissítés): A szovjet hadsereg itt kezdte el bevezetni az adatátviteli rendszereket. Az 1V519-es rendszer lehetővé tette, hogy a parancsnoki járműtől (pl. 1V14) digitális (vagy inkább korai elektronikus) úton kapjon célkoordinátákat, bár a célzás még mindig manuális volt.
2S3M2 (A "Digitális" frissítés): Ez a változat a legértékesebb az orosz-ukrán háborúban. Az 1V514-1 "Mehanizator-M" rendszer és a műholdas navigáció integrálása drasztikusan lerövidítette a tűzmegnyitás idejét (ún. "time to fire"). A járműnek nem kell felmért pontokon állnia; a GPS/GLONASS alapján bárhonnan tüzelhet. A "Tucsa" ködgránátvetők növelik a túlélést az irányított rakétákkal szemben.
2S3M3 (A "Kísérleti" ugrás): Oroszország kísérletezett egy növelt hatótávolságú változattal, amely a 2S19 Mszta-S ballisztikáját (L/39 vagy hasonló csőhossz) próbálta az Akácija alvázára ültetni. A projektet végül elvetették, mert az alváz nem bírta a megnövekedett visszarúgást és súlyt, illetve a 2S19 gyártása gazdaságosabbnak bizonyult.
2S3 (Alapváltozat): Az eredeti modell még két dobtárat használt a lőszerek tárolására, ami bonyolulttá tette a rendszer karbantartását, és korlátozta a szállítható lőszer mennyiségét 40 darabra.
2S3M (A "Logisztikai" frissítés): A legfontosabb változás a hátsó lőszeradagoló ajtók (hatches) kialakítása volt. Ez lehetővé tette, hogy a jármű álló helyzetben közvetlenül a földről vagy teherautóról adagolt lőszert tüzeljen, anélkül, hogy a belső készletet fogyasztaná. A belső elrendezés egyszerűsítésével a lőszerkészletet 46 darabra növelték.
2S3M1 (A "Hálózati" frissítés): A szovjet hadsereg itt kezdte el bevezetni az adatátviteli rendszereket. Az 1V519-es rendszer lehetővé tette, hogy a parancsnoki járműtől (pl. 1V14) digitális (vagy inkább korai elektronikus) úton kapjon célkoordinátákat, bár a célzás még mindig manuális volt.
2S3M2 (A "Digitális" frissítés): Ez a változat a legértékesebb az orosz-ukrán háborúban. Az 1V514-1 "Mehanizator-M" rendszer és a műholdas navigáció integrálása drasztikusan lerövidítette a tűzmegnyitás idejét (ún. "time to fire"). A járműnek nem kell felmért pontokon állnia; a GPS/GLONASS alapján bárhonnan tüzelhet. A "Tucsa" ködgránátvetők növelik a túlélést az irányított rakétákkal szemben.
2S3M3 (A "Kísérleti" ugrás): Oroszország kísérletezett egy növelt hatótávolságú változattal, amely a 2S19 Mszta-S ballisztikáját (L/39 vagy hasonló csőhossz) próbálta az Akácija alvázára ültetni. A projektet végül elvetették, mert az alváz nem bírta a megnövekedett visszarúgást és súlyt, illetve a 2S19 gyártása gazdaságosabbnak bizonyult.
Ezek a fejlesztések jól mutatják, hogyan próbálta az orosz ipar egy 1960-as évekbeli konstrukció élettartamát kitolni a digitális hadviselés korába.
Ukrajna szintén végrehajtott saját fejlesztéseket. Az Obolon-A tűzvezető rendszer integrálása lehetővé tette az ukrán Akáciák számára, hogy digitális hálózatba kapcsolódva, a NATO-szabványú C4ISR rendszerekkel (pl. GIS Arta) együttműködve harcoljanak. Ez a szoftveres fölény sokszor kompenzálta a technikai elavultságot.
A Gemini ezt mondta:
A kért adatokat az orosz-ukrán háború OSINT (Open Source Intelligence) elemzései (pl. Oryx, IISS, Covert Cabal, WarSpotting) alapján állítottam össze. Mivel ez a két eszköztípus szovjet örökség, és a legnagyobb mennyiségű mozgás (veszteség és raktári kivonás) az Orosz Fegyveres Erők (VSz) oldalán figyelhető meg, a táblázat az orosz készletekre fókuszál.
Fontos megjegyzés: 2026. február 18-án vagyunk. A 2026-os adatok az első negyedéves trendeket és becsléseket tükrözik. A "Pótlás" ezeknél az eszközöknél nem új gyártást, hanem a stratégiai raktárakból (BKhVT) történő reaktiválást és felújítást jelenti.
A kért adatokat az orosz-ukrán háború OSINT (Open Source Intelligence) elemzései (pl. Oryx, IISS, Covert Cabal, WarSpotting) alapján állítottam össze. Mivel ez a két eszköztípus szovjet örökség, és a legnagyobb mennyiségű mozgás (veszteség és raktári kivonás) az Orosz Fegyveres Erők (VSz) oldalán figyelhető meg, a táblázat az orosz készletekre fókuszál.
Fontos megjegyzés: 2026. február 18-án vagyunk. A 2026-os adatok az első negyedéves trendeket és becsléseket tükrözik. A "Pótlás" ezeknél az eszközöknél nem új gyártást, hanem a stratégiai raktárakból (BKhVT) történő reaktiválást és felújítást jelenti.
D-20 (152 mm vontatott tarack) és 2S3 Akácija (152 mm önjáró löveg) – Oroszországi becsült mérleg
Év Eszköz Becsült Aktív Állomány (év elején) Veszteség (Megsemmisült/Sérült/Zsákmány) Pótlás (Raktári reaktiválás) Megjegyzés / Trend 2022 D-20 ~600 db ~80-100 db ~150 db Kezdetben alacsonyabb prioritás, később nőtt a szerepe a modern eszközök fogyása miatt. 2S3 Akácija ~1.600 db ~350-400 db ~400 db Hatalmas veszteségek a háború első évében (mozgó célpontok). 2023 D-20 ~650 db ~150-200 db ~300 db A „tüzérségi húsdaráló” éve. A raktárakból tömegesen hozzák elő a jó állapotúakat. 2S3 Akácija ~1.400 db ~400-500 db ~450 db Az FPV drónok megjelenése drasztikusan növelte a veszteségeket. 2024 D-20 ~750 db ~250-300 db ~250 db A csövek elhasználódása kritikus. A veszteség gyorsul az ellentűz-radarok miatt. 2S3 Akácija ~1.200 db ~500+ db ~350 db Fordulópont: A veszteségek meghaladják a felújítási kapacitást/készletet. 2025 D-20 ~600 db ~300 db ~150 db Készlethiány: A jó állapotú D-20-ak elfogytak, helyettük D-1 és M-46 típusok jelentek meg. 2S3 Akácija ~900 db ~400 db ~200 db A kannibalizáció (alkatrészbányászat) jellemző. Minőségi romlás. 2026 (Jelen) D-20 ~450 db ~50-60 db (Q1) ~30 db (Q1) A típus lassan kikopik, vagy már csak statikus védelemben használható. 2S3 Akácija ~700 db ~80-100 db (Q1) ~40 db (Q1) Kritikus hiány. A frontvonalon a Malva és régebbi 2S1-ek veszik át a helyét kényszerből.
| Év | Eszköz | Becsült Aktív Állomány (év elején) | Veszteség (Megsemmisült/Sérült/Zsákmány) | Pótlás (Raktári reaktiválás) | Megjegyzés / Trend |
| 2022 | D-20 | ~600 db | ~80-100 db | ~150 db | Kezdetben alacsonyabb prioritás, később nőtt a szerepe a modern eszközök fogyása miatt. |
| 2S3 Akácija | ~1.600 db | ~350-400 db | ~400 db | Hatalmas veszteségek a háború első évében (mozgó célpontok). | |
| 2023 | D-20 | ~650 db | ~150-200 db | ~300 db | A „tüzérségi húsdaráló” éve. A raktárakból tömegesen hozzák elő a jó állapotúakat. |
| 2S3 Akácija | ~1.400 db | ~400-500 db | ~450 db | Az FPV drónok megjelenése drasztikusan növelte a veszteségeket. | |
| 2024 | D-20 | ~750 db | ~250-300 db | ~250 db | A csövek elhasználódása kritikus. A veszteség gyorsul az ellentűz-radarok miatt. |
| 2S3 Akácija | ~1.200 db | ~500+ db | ~350 db | Fordulópont: A veszteségek meghaladják a felújítási kapacitást/készletet. | |
| 2025 | D-20 | ~600 db | ~300 db | ~150 db | Készlethiány: A jó állapotú D-20-ak elfogytak, helyettük D-1 és M-46 típusok jelentek meg. |
| 2S3 Akácija | ~900 db | ~400 db | ~200 db | A kannibalizáció (alkatrészbányászat) jellemző. Minőségi romlás. | |
| 2026 (Jelen) | D-20 | ~450 db | ~50-60 db (Q1) | ~30 db (Q1) | A típus lassan kikopik, vagy már csak statikus védelemben használható. |
| 2S3 Akácija | ~700 db | ~80-100 db (Q1) | ~40 db (Q1) | Kritikus hiány. A frontvonalon a Malva és régebbi 2S1-ek veszik át a helyét kényszerből. |
Elemzői megjegyzés (2026. február):
Orosz dinamika: A "Pótlás" itt a szovjet stratégiai raktárakból (BKhVT) történő reaktiválást és felújítást jelenti. 2025-től ez drasztikusan lassul a készletek kimerülése miatt.
Ukrán dinamika: A "Pótlás" itt három forrásból származik: 1. Zsákmány (főleg 2022-23), 2. Kelet-európai partnerek adományai, 3. Javítás/kannibalizáció. Ukrán oldalon a fő szűk keresztmetszet nem mindig az eszköz, hanem a 152 mm-es lőszer hiánya, ami miatt a NATO 155 mm-es szabványra való átállás zajlik.
1. Oroszország (VSz) – A tömeges tüzérség felélése
Jellemző: Hatalmas veszteségek, amelyeket 2024-ig a raktárkészletek fedeztek, 2025-től kritikus hiány.
| Év | Eszköz | Aktív Állomány (év eleje) | Veszteség (Megsemmisült/Sérült) | Pótlás (Raktári reaktiválás/Gyártás*) | Egyenleg / Trend |
| 2022 | D-20 | ~600 db | ~100 db | ~150 db | A háború elején még nem prioritás, később nő a szerepe. |
| 2S3 | ~1.600 db | ~400 db | ~400 db | Hatalmas veszteségek Harkivnál és Herszonban. | |
| 2023 | D-20 | ~650 db | ~200 db | ~350 db | A "tüzérségi fölény" csúcséve, raktárak ürítése. |
| 2S3 | ~1.600 db | ~500 db | ~450 db | Folyamatos pótlás, de romló minőségű gépekkel. | |
| 2024 | D-20 | ~800 db | ~300 db | ~200 db | A veszteség meghaladja a pótlást. |
| 2S3 | ~1.550 db | ~600 db | ~300 db | Fordulópont: A raktári készletek mélyéről előhozott gépek állapota rossz. | |
| 2025 | D-20 | ~700 db | ~350 db | ~100 db | Készlethiány. Észak-koreai lövegekkel pótolják a hiányt. |
| 2S3 | ~1.250 db | ~450 db | ~150 db | Jelentős állománycsökkenés, alkatrészhiány. | |
| 2026 | D-20 | ~450 db | ~40-50 db (Q1) | ~20 db (Q1) | Marginális szereplővé válik. |
| 2S3 | ~950 db | ~80-100 db (Q1) | ~30 db (Q1) | Kritikus szint, a Malva és import eszközök váltják. |
*Megjegyzés: A D-20-at már nem gyártják, a 2S3-at sem újonnan, csak felújítanak.
2. Ukrajna (ZSU) – Átmenet és Lőszeréhség
Jellemző: Kisebb induló készlet, jelentős zsákmányolás (2022), majd a 152 mm-es lőszer hiánya miatti kényszerű átállás nyugati eszközökre.
| Év | Eszköz | Aktív Állomány (év eleje) | Veszteség (Megsemmisült/Sérült) | Pótlás (Zsákmány + Segély) | Egyenleg / Trend |
| 2022 | D-20 | ~130 db | ~40 db | +20 db (Zsákmány) | Stabil, de kevés lőszer. |
| 2S3 | ~240 db | ~80 db | +90 db (Zsákmány!) | Pozitív mérleg: Több orosz 2S3-at zsákmányoltak, mint amennyit vesztettek. | |
| 2023 | D-20 | ~110 db | ~50 db | +10 db (Segély) | Jelentős kopás, lőszerhiány. |
| 2S3 | ~250 db | ~100 db | +30 db (Vegyes) | A legintenzívebb használat éve, nagy elhasználódás. | |
| 2024 | D-20 | ~70 db | ~30 db | 0 db | Kivezetés kezdete a 155 mm-es M777/FH70 javára. |
| 2S3 | ~180 db | ~80 db | +10 db (Javítás) | A nyugati önjárók (Krab, PzH2000, Caesar) átveszik a szerepét. | |
| 2025 | D-20 | ~40 db | ~15 db | 0 db | Már csak másodvonalbeli / kiképző feladatok. |
| 2S3 | ~110 db | ~40 db | 0 db | Tartalékba helyezés lőszerhiány miatt. | |
| 2026 | D-20 | ~25 db | Minimális | 0 db | Gyakorlatilag kifutott típus. |
| 2S3 | ~70 db | ~10-15 db (Q1) | 0 db | Csak ott használják, ahol van maraték 152mm lőszerkészlet. |
Összegző OSINT értékelés (2026 Q1):
Az "Olló" bezárult: 2022-ben Oroszországnak 10-szeres fölénye volt ezekben a típusokban. 2026-ra ez a fölény csökkent, de nem azért, mert Ukrajnának több lett, hanem mert az orosz készletek drámai mértékben apadtak, Ukrajna pedig technológiát váltott.
Lőszer vs. Vas: Ukrajna problémája a D-20/2S3 kapcsán nem az eszközhiány volt 2024-25-ben, hanem hogy elfogyott a szovjet 152 mm-es lőszer Európából. Oroszország problémája fordított: van lőszergyártás, de elfogytak a bevethető lövegcsövek és alvázak.
Helyettesítés:
Oroszország: Kénytelen régebbi (D-1, M-46) és vontatott eszközökhöz nyúlni az önjárók helyett.
Ukrajna: A D-20 helyét az M777 és L119, a 2S3 helyét a Krab, Caesar és Archer vette át.
D5. Műveleti alkalmazás és harci tapasztalatok (2022–2026)
5.1 Az első szakasz: A "Tűzfal" taktikája (2022)
A háború kezdeti szakaszában, különösen a Donbászért folytatott csatában (Szeverodonyeck, Liszicsanszk), az orosz hadsereg a D-20 és 2S3 rendszereket masszív, koncentrált alkalmazásban vetette be. A cél a védelem fizikai megsemmisítése volt a tűzerő puszta mennyiségével. Ebben az időszakban az orosz tüzérségi fölény nyomasztó volt (néhol 10:1 arányú), és a D-20-asok statikus jellege nem jelentett végzetes hátrányt, mivel az ukrán ellentüzérségi képességek még korlátozottak voltak.
Alkalmazási Elv és Pozitív/Negatívumok
| Jellemző | D-20 Vontatott Tarack (152 mm) | 2S3 Akatsiya Önjáró Tarack (152 mm) |
| Alkalmazási Elv | Vontatott tüzérség elve. A tüzeléshez hosszabb telepítési és kivonási idő (3–5 perc) szükséges. Ideálisabb a védelemhez és a tábori erődítések tűz alá vételéhez. | Önjáró tüzérség elve. Gyors telepítés és azonnali helyváltoztatás ("Lőj és lépj le" – Shoot-and-Scoot). Fontos a mozgékony frontvonalakon és az ellentűzcsapás elkerülésére. |
| Pozitívum ( + ) | Olcsó, robusztus, könnyen karbantartható és nagy számban van raktáron. Könnyebb elrejteni, mint egy nagy önjáró egységet. | Páncélozott védelem a személyzet számára. Mobilitás, ami kulcsfontosságú a túlélés szempontjából. Rövidebb reakcióidő. |
| Negatívum ( - ) | Rendkívül sebezhető az ellentűzcsapásokkal és a drónfelderítéssel szemben a lassú helyváltoztatás miatt. A személyzet védtelen. | Drágább a gyártása/felújítása. Nagyobb logisztikai lábnyom. A saját (ukrán/orosz) készlet véges. |
2.2. A Hadviselési Módszer Változása
A modern technológia megjelenése miatt a tüzérségi vezetés decentralizálódott, felülírva a lassú parancsnoki láncot (Hadosztályi Szint).
3. Tűzvezető Rendszerek Összehasonlítása (Orosz vs. Ukrán)
A manuális Számítási Narancs (SzNar) és ARSZOM rendszereket váltották fel ezek a hálózatalapú tűzvezető eszközök.
3.1. Rendszerek, Képességek és Idők
Taktika és Alkalmazási Elv Összehasonlítása
A tüzérségi harcászat alapvetően megváltozott a modern felderítő eszközök és a gyors adatátviteli sebesség miatt.
A tüzérségi harcászat alapvetően megváltozott a modern felderítő eszközök és a gyors adatátviteli sebesség miatt.
1. Elvek és Túlélés
III. A Hadviselési Módszer Változása és Technológiai Hatások
A háború során a tüzérségi alkalmazás alapvetően megváltozott a modern felderítő eszközök és a gyors adatátviteli sebesség miatt.
A háború során a tüzérségi alkalmazás alapvetően megváltozott a modern felderítő eszközök és a gyors adatátviteli sebesség miatt.
1. A Változás Oka: Technológiai Ugrás
Technológia / Szereplő Hatás a Tüzérségi Vezetésre Ki/Mi idézte elő (Ukrajna) Drónok (FPV, felderítő drónok) A felderítés azonnali sebessége. A tüzérségi célpontok valós idejű azonosítása és a lövések korrigálása drónvideó alapján történik. Civil kezdeményezés, mint pl. a "People's Army" (emberek adományai), és az ukrán IT szektor gyors adaptációja. Starlink, Amazon, Google, Microsoft Vezetési Mód Változása: Ezek a platformok, különösen a Starlink, biztosítják a decentralizált, magasabb szintű parancsnoki vezérlés gyors elérését (különböző szintű parancsnokokhoz). Elon Musk/SpaceX a Starlinkkel, és az ukrán védelmi minisztérium technológiai együttműködése a nyugati IT-óriásokkal a célazonosító rendszerekhez.
| Technológia / Szereplő | Hatás a Tüzérségi Vezetésre | Ki/Mi idézte elő (Ukrajna) |
| Drónok (FPV, felderítő drónok) | A felderítés azonnali sebessége. A tüzérségi célpontok valós idejű azonosítása és a lövések korrigálása drónvideó alapján történik. | Civil kezdeményezés, mint pl. a "People's Army" (emberek adományai), és az ukrán IT szektor gyors adaptációja. |
| Starlink, Amazon, Google, Microsoft | Vezetési Mód Változása: Ezek a platformok, különösen a Starlink, biztosítják a decentralizált, magasabb szintű parancsnoki vezérlés gyors elérését (különböző szintű parancsnokokhoz). | Elon Musk/SpaceX a Starlinkkel, és az ukrán védelmi minisztérium technológiai együttműködése a nyugati IT-óriásokkal a célazonosító rendszerekhez. |
2. Új Alkalmazási Mód (Pl. Ellen-tűzcsapás)
A 2S3 Akatsiya és a D-20 túlélési taktikája drámaian megváltozott.
Ellen-tűzcsapás (Counter-Battery Fire): A drónok, a modern lokátorok (pl. amerikai AN/TPQ–36) és a Starlink által biztosított gyors kommunikáció lehetővé teszik a lövés helyének rendkívül gyors azonosítását.
Következmény: A D-20 a lassú kivonás miatt rendkívül könnyű célponttá vált. Az Akatsiya "Lőj és lépj le" elve vált a túlélés kulcsává.
Vezetési Színt Változás (Más Színek/Szintek): A tüzérségi támogatás decentralizáltabb lett. A tüzérségi elemek már nem csak ezredszinten, hanem alacsonyabb, zászlóalj szinten is kaphatnak célpont-koordinátákat és tűzparancsokat a drónoktól, kihagyva a lassú parancsnoki láncot.
A 2S3 Akatsiya és a D-20 túlélési taktikája drámaian megváltozott.
Ellen-tűzcsapás (Counter-Battery Fire): A drónok, a modern lokátorok (pl. amerikai AN/TPQ–36) és a Starlink által biztosított gyors kommunikáció lehetővé teszik a lövés helyének rendkívül gyors azonosítását.
Következmény: A D-20 a lassú kivonás miatt rendkívül könnyű célponttá vált. Az Akatsiya "Lőj és lépj le" elve vált a túlélés kulcsává.
Vezetési Színt Változás (Más Színek/Szintek): A tüzérségi támogatás decentralizáltabb lett. A tüzérségi elemek már nem csak ezredszinten, hanem alacsonyabb, zászlóalj szinten is kaphatnak célpont-koordinátákat és tűzparancsokat a drónoktól, kihagyva a lassú parancsnoki láncot.
2. Vezetési Szintek és Rendszerek
A harctéri módszer változását a technológia váltotta ki, amely felülírta az olyan manuális eljárásokat, mint a Számítási Narancs (SzNar) vagy a Masina lézeres távmérés (8 km).
A harctéri módszer változását a technológia váltotta ki, amely felülírta az olyan manuális eljárásokat, mint a Számítási Narancs (SzNar) vagy a Masina lézeres távmérés (8 km).
3. A Döntő Különbség: Reakcióidő
A túlélés ma a lövés helyének azonnali elhagyásán múlik, ami a gyors tűzvezetés függvénye.
A túlélés ma a lövés helyének azonnali elhagyásán múlik, ami a gyors tűzvezetés függvénye.
Következtetés: Az Ukrán Rendszer a Starlink segítségével 2-3x gyorsabban képes a tűzparancsot kiadni, ellensúlyozva a régi D-20 és Akatsiya rendszerek fizikai korlátait.
5.2 A fordulat: A nyugati rendszerek és a hatótávolság-krízis (2023)
A NATO 155 mm-es rendszereinek (M777, CAESAR, PzH 2000, Krab) megjelenése drasztikusan megváltoztatta a harcteret. Ezek a rendszerek 30-40 km-es lőtávolságukkal (Base Bleed vagy rakétapóthajtású lőszerrel) jelentősen felülmúlták a D-20 és a 2S3 17,4-24 km-es hatótávolságát.
Ez a "hatótávolság-rés" (range gap) kényszerhelyzetbe hozta az orosz tüzérséget:
Közelebb a fronthoz: A D-20 és 2S3 ütegeknek közelebb kellett települniük a harcérintkezési vonalhoz, hogy elérjék az ukrán célpontokat.
Megnövekedett sebezhetőség: A közelebbi pozíciók miatt a lövegek az ukrán FPV drónok és a precíziós tüzérség (Excalibur) hatósugarába kerültek.
Veszteségek megugrása: Az Oryx és más OSINT források szerint 2023-ban drámaian megnőtt a megsemmisített 2S3-asok száma, mivel azokat az ukrán radarok hamarabb észlelték, és a nyugati lövegek a válaszcsapást biztonságos távolságból adhatták le.
5.3. Alkalmazási Elv és Doktrína Változások
A tüzérségi harcászat alapvetően megváltozott: a D-20 és 2S3 Akatsiya túlélési taktikája drámaian átalakult.
2.1. Elvek és Túlélési Képességek
5.3 A drónkorszak és az adaptáció (2024–2026)
2024-re a harctér teljesen átalakult a drónok (UAV) és a cirkáló lőszerek (loitering munitions) dominanciája miatt. A Lancet drónok váltak a D-20 és a 2S3 legfőbb ellenségeivé.
Védelmi mechanizmusok: Az orosz és ukrán erők egyaránt kiterjedten alkalmazzák a "tyúkketrec" (cope cage) és rácspáncélzat megoldásokat a tornyok védelmére.
Szétszóródás: A korábbi, 6 löveges ütegállásokat felváltotta a párosával vagy egyenkénti alkalmazás. A "roving gun" (vándorló löveg) taktika vált általánossá: egy-egy 2S3 kilép a rejtekhelyről, lead 2-3 lövést, majd azonnal pozíciót vált.
Elektronikus hadviselés (EW): A GPS-zavarás és a drónelhárító rendszerek integrálása az önjáró lövegek védelmébe kulcsfontosságúvá vált a túléléshez.
5.4 A 2025-ös offenzívák: Kurszk és Belgorod
A 2025-ös évben, amikor az ukrán erők betörtek a Kurszki régióba, majd később Oroszország indított ellentámadást, a 2S3 Akácija mobilitása ismét felértékelődött. A manőverező harcokban a vontatott D-20-asok nehezen tudták követni az eseményeket, és gyakran hátrahagyták őket, míg az Akáciák a páncélos ékekkel együtt mozogtak, közvetlen tűztámogatást nyújtva. Ugyanakkor ezekben a nyílt összecsapásokban a veszteségek is súlyosak voltak: 2026 februárjában egyetlen hét alatt 11 orosz tüzérségi eszközt (köztük Akáciákat) semmisített meg egy ukrán drónzászlóalj a Szerebrianszkij erdő térségében.
6. Az ipari és logisztikai háttér: A 152 mm-es "lőszeréhség"
A D-20 és a 2S3 hatékonyságát alapvetően határozza meg a lőszerellátás. A 152 mm-es osztott lőszer (lövedék + hajítótöltet) gyártása és beszerzése globális versennyé vált.
6.1 Oroszország: A termelés felfuttatása és az import
Oroszország a háború elején hatalmas készletekkel rendelkezett, de a napi 20-60 ezer lövéses tempó 2023-ra kimerítette ezeket. Válaszul a Kreml hadiállapotra állította az ipart.
Hazai termelés: A jelentések szerint az orosz tüzérségi lőszergyártás (122 mm és 152 mm) a 2021-es évi ~400 000 darabról 2025-re évi 4,2 millióra emelkedett.
Észak-Korea (DPRK): 2023 végétől kezdődően Észak-Korea több millió 152 mm-es gránátot szállított Oroszországnak. Bár ez mennyiségileg megoldotta a problémákat, minőségileg súlyos gondokat okozott. A beszámolók szerint az észak-koreai lőszerek lőporának minősége ingadozó, ami kiszámíthatatlan szórásképet eredményez, sőt, gyakoriak a csőrobbanások is, amelyek tönkreteszik a lövegeket.
6.2 Ukrajna: A "lőszer-mozaik"
Ukrajna helyzete bonyolultabb. Mivel a NATO-országok többsége 155 mm-es szabványt használ, a 152 mm-es lőszerek beszerzése kreatív megoldásokat igényelt.
Bulgária: A szovjet szabványú lőszerek egyik legfontosabb gyártója. A VMZ Sopot gyár három műszakban termel Ukrajna számára.
Pakisztán: Jelentős mennyiségű 152 mm-es lőszert szállított, de az ukrán tüzérek visszajelzései szerint ezek minősége (hasonlóan az észak-koreaiakhoz) gyakran alulmúlja a szovjet szabványt, pontatlanságot és gyakoribb csőkopást okozva.
Hazai gyártás: Ukrajna 2023-2024-re elindította saját, OF-25T típusú 152 mm-es repesz-romboló lőszerének gyártását, amely TNT töltettel készül, és kompatibilis a D-20/2S3 rendszerekkel.
6.3 A csőkopás problémája
A lőszerellátás mellett a lövegcsövek élettartama a másik kritikus tényező. Egy D-20/2S3 cső élettartama kb. 2000-3000 teljes töltetű lövés. Az intenzív használat miatt az orosz lövegek csövei hónapok alatt elhasználódnak. Oroszország kénytelen volt a mélyraktárakban lévő vontatott D-20-asokat "kannibalizálni", leszerelve róluk a csöveket, hogy azokat a 2S3 Akáciákra szereljék fel. Ez a folyamat jelzi, hogy bár a D-20 mint harceszköz avul, alkatrészbázisként továbbra is létfontosságú.
7. Összehasonlító elemzés: Szovjet technika vs. Nyugati csúcstechnológia
A D-20 és a 2S3 valós harcértékét csak a közvetlen ellenfeleikkel való összehasonlításban érthetjük meg.
3. Táblázat: Tüzérségi rendszerek összehasonlítása az ukrajnai hadszíntéren
| Rendszer | 2S3 Akácija (Oroszország) | D-20 (Oroszország) | M109A6 Paladin (USA/Ukr) | CAESAR (Fro./Ukr) | PzH 2000 (Német/Ukr) |
| Típus | Lánctalpas Önjáró | Vontatott | Lánctalpas Önjáró | Kerekes Önjáró | Lánctalpas Önjáró |
| Kaliber | 152mm L/27 | 152mm L/34 | 155mm L/39 | 155mm L/52 | 155mm L/52 |
| Max. lőtáv | 17,4 km (24 km RAP) | 17,4 km | 24 km (30 km RAP) | 40 km (Base Bleed) | 40 km (Base Bleed) |
| Shoot & Scoot | Lassú (3-6 perc ciklus) | Nincs (Statikus) | Közepes | Gyors (<2 perc ciklus) | Gyors (<2 perc ciklus) |
| Tűzvezetés | Analóg / Digitális (M2) | Optikai | Digitális (AFCS) | Digitális (ATLAS) | Teljesen automata |
| Túlélőképesség | Alacsony (Páncél/Táv) | Nagyon alacsony | Közepes | Magas (Mobilitás) | Magas (Páncél/Mobilitás) |
A táblázatból egyértelműen látszik a technológiai szakadék. A 2S3 és a D-20 minden paraméterben (lőtávolság, pontosság, automatizáció) alulmarad a modern nyugati rendszerekkel szemben. A PzH 2000 vagy a CAESAR képes arra, hogy biztonságos távolságból (40 km) semmisítsen meg orosz ütegeket, anélkül, hogy azok válaszolni tudnának. Ezt az aszimmetriát Oroszország két módon próbálja kompenzálni:
Mennyiség: Ahol Ukrajnának van egy PzH 2000-ese, ott Oroszországnak van 5-10 Akáciája.
Krasnopol: A lézervezérelt lőszerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a régi lövegek is "mesterlövész" pontossággal semmisítsenek meg célokat, ha van légi megvilágítás (Orlan-30).
8. Veszteségelemzés és a flotta állapota (2026. február)
A vizuálisan megerősített veszteségek (Oryx, WarSpotting) alapján a D-20 és 2S3 rendszerek szenvedték el a legsúlyosabb veszteségeket az önjáró és vontatott kategóriában.
Orosz veszteségek: 2026 februárjáig több száz D-20 és 2S3 került vizuális megerősítésre mint megsemmisített, sérült vagy zsákmányolt eszköz. A valós számok ennél valószínűleg jóval magasabbak. A veszteségek üteme 2025-ben felgyorsult az offenzív műveletek és az ukrán FPV drónok hatékonysága miatt.
Ukrán veszteségek: Ukrajna szintén jelentős számú eszközt vesztett, ami kritikussá teszi a nyugati utánpótlást. Az ukrán veszteségek arányaiban alacsonyabbak lehetnek a defenzívebb taktika és a jobb álcázás miatt, de a flotta mérete eleve kisebb volt.
A veszteségek pótlása Oroszország számára a stratégiai tartalékok (szibériai tárolók) reaktiválásával történik. A műholdfelvételek szerint azonban a "jó állapotú" tartalékok 2026-ra jelentősen megcsappantak, és a reaktivált eszközök állapota egyre romlik.
9. Kilátások 2026-ra és azon túl
Ahogy a háború belép az ötödik évébe, a D-20 és a 2S3 szerepe paradox módon egyszerre csökken és marad kritikus.
A D-20 jövője: A vontatott löveg mint támadó fegyver elavult. A modern felderítési és csapásmérő környezetben a túlélési esélyei minimálisak. Várhatóan egyre inkább másodvonalbeli feladatokra, statikus védelemre vagy csaléteknek (decoy) fogják használni őket. Tömeges alkalmazásuk csak ott lehetséges, ahol az ellenség nem rendelkezik megfelelő ellentüzérségi képességgel.
A 2S3 Akácija jövője: Az Akácija marad az orosz tüzérség "igáslova" legalább az évtized végéig. Bár a 2S19 Mszta-Sz és a 2S35 Koalicija-SzV modernebbek, ezek gyártási üteme nem tudja pótolni a háborús veszteségeket. Az Akácija flotta fenntartása a kannibalizáció és a modernizáció (2S3M2 szint) kombinációjával folytatódik. A legnagyobb kihívást a csövek pótlása és a lőszerellátás minőségének biztosítása jelenti majd.
10. Konklúzió
A D-20 és a 2S3 Akácija története az orosz-ukrán háborúban a technológiai elavultság és a gyakorlati hasznavehetőség közötti feszültségről szól. Bár papíron ezek a rendszerek elavultak a modern NATO-eszközökhöz képest, a harctéren bizonyították, hogy a mennyiség, a robusztusság és a rendelkezésre állás képes ellensúlyozni a technológiai hátrányt – legalábbis egy ideig.
Oroszország számára ezek az eszközök tették lehetővé a háború fenntartását és a felőrlő hadviselés folytatását. Ukrajna számára a túlélés eszközei voltak a legkritikusabb órákban. 2026-ra azonban világossá vált: a jövő a nagy hatótávolságú, automatizált, nagy mobilitású rendszereké. A D-20 és az Akácija még éveking dörögni fog az ukrán sztyeppéken, de uralmuk a "háború isteneként" lassan, de biztosan a végéhez közeledik a drónok és a precíziós fegyverek árnyékában.
Felhasznált források hivatkozása (Citations)
Technikai specifikációk:
Műveleti történet és taktika:
Logisztika és lőszergyártás:
Veszteségi adatok:
Modernizáció és tűzvezetés:
Összehasonlító elemzés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése