A Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) Rendszer Korlátok Kihívások és a Magyar Konfiguráció
A Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) Rendszer Korlátok Kihívások és a Magyar Konfiguráció Készítette : Borsi Miklós https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/02/a-panzerhaubitze-2000-pzh-2000-rendszer.html
Vezetői Összefoglaló
A Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000), amelyet a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) és a Rheinmetall fejlesztett ki, évtizedek óta a modern önjáró tüzérség etalonjának számít. A rendszer 1998-as németországi rendszeresítése óta a technológiai fölény szimbólumává vált, egyesítve a harckocsik mobilitását a teljesen automatizált, nagy hatótávolságú tűzcsapás képességével. A rendszer elméleti specifikációi – köztük a 10 lövés/perc tűzgyorsaság, az MRSI (Multiple Round Simultaneous Impact) képesség, valamint a 40 kilométert meghaladó lőtávolság – a NATO egyik legpotensebb tüzérségi eszközévé emelték. Ugyanakkor a rendszer harctéri alkalmazása, kezdve az afganisztáni ISAF misszió aszimmetrikus hadviselésétől az ukrajnai háború nagy intenzitású, konvencionális tüzérségi párbajaiig, rávilágított a tervezőasztalon született elméleti teljesítmény és a fizikai valóság közötti diszkrepanciákra.
Jelen jelentés célja egy kimerítő, szakértői szintű kritikai elemzés nyújtása a PzH 2000 rendszerről, kifejezetten a felhasználói megkeresésben rögzített technikai és fizikai korlátokra fókuszálva. A dokumentum részletesen elemzi a lövegcső termikus terhelhetőségéből adódó tűzgyorsaság-csökkenést („leszabályozás”), az afganisztáni hadszíntéren tapasztalt pontossági anomáliákat és a „hideg cső” effektust, valamint a lánctalpas alváz sáros terepen mutatott mobilitási hiányosságait. Ezenfelül a jelentés külön fejezetben tárgyalja a Magyar Honvédség számára gyártott PzH 2000HU változat specifikumait, szembeállítva azokat a német A1/A2 sztenderdekkel és a jövőbeni fejlesztési irányokkal. Az elemzés rávilágít arra, hogy bár a PzH 2000 ballisztikai teljesítménye kimagasló, a rendszer fenntarthatósága és megbízhatósága szélsőséges körülmények között szigorú üzemeltetési fegyelmet és logisztikai hátteret követel meg.
1. Bevezetés: A PzH 2000 Fejlesztési Kontextusa és Doktrinális Háttere
A Panzerhaubitze 2000 fejlesztésének megértéséhez vissza kell nyúlnunk a hidegháború utolsó évtizedének harcászati követelményeihez. A rendszer közvetlen előzménye a háromnemzeti (brit-német-olasz) SP70 program kudarca volt, amely rávilágított arra, hogy a meglévő technológiai alapokon nem lehetséges a kívánt automatizáltsági szint elérése.
A Bundeswehr követelményrendszere egy olyan rendszert vizionált, amely képes rövid idő alatt nagy mennyiségű robbanóanyagot célba juttatni, majd még az ellenséges gránátok becsapódása előtt elhagyni a helyszínt. Ez hívta életre a PzH 2000 komplex automatizáltságát: az 57 tonnás harcjárművet, amely egy 155 mm-es L52-es löveggel, automata töltőrendszerrel és a Leopard 2 harckocsi komponenseire épülő alvázzal rendelkezik.
Azonban a rendszer tervezésekor feltételezett hadszíntér – a közép-európai síkságok, mérsékelt éghajlat, fejlett infrastruktúra – alapvetően eltért azoktól a környezetektől, ahol a PzH 2000 végül bevetésre került. Afganisztán finom pora és szélsőséges hőingadozása, valamint Ukrajna mély sara és a tüzérségi kopóháború brutális intenzitása olyan kihívások elé állította a konstrukciót, amelyekre a tervezők nem, vagy csak részben készültek fel. Jelen elemzés ezeket a „tervezési feltételezések” és a „harctéri valóság” közötti súrlódási pontokat vizsgálja.
2. Műszaki Architektúra és Elméleti Képességek
Mielőtt rátérnénk a korlátok elemzésére, elengedhetetlen a rendszer műszaki alapjainak tisztázása, mivel a hibajelenségek (túlhevülés, elakadás) közvetlenül a konstrukciós megoldásokból eredeztethetők.
2.1 A Fegyverzet: Rheinmetall 155 mm L52
A PzH 2000 tűzerejének alapja a Rheinmetall által fejlesztett 155 mm-es, 52-es kaliberhosszúságú lövegcső. Ez a JBMOU (Joint Ballistics Memorandum of Understanding) szabványnak megfelelő fegyverzet jelentős előrelépést jelentett a korábbi 39-es kaliberű rendszerekhez (pl. M109) képest.
Csőgeometria és Anyag: A mintegy 8 méter hosszú cső teljes hosszában krómozott belső felülettel rendelkezik.
A krómozás célja a kopásállóság növelése és a súrlódás csökkentése, ami elengedhetetlen a nagy kezdősebesség eléréséhez. A cső élettartamát elméletileg 2500 teljes töltetű (EFC – Equivalent Full Charge) lövésre tervezték.Töltényűr: A 23 literes töltényűr lehetővé teszi a modern moduláris töltetek (MCS – Modular Charge System) alkalmazását, amelyekkel a rendszer képes elérni a 30 km-es (szabvány HE), 40 km-es (Base Bleed) és az 54+ km-es (V-LAP) lőtávolságot.
2.2 Az Automatizált Töltőrendszer
A rendszer nagy tűzgyorsaságának kulcsa a pneumatikus működtetésű automata töltőberendezés.
Tárkapacitás: A jármű közepén elhelyezett függőleges tár 60 darab 155 mm-es gránátot tárol.
Működési Mechanizmus: Egy robotkar választja ki a megfelelő gránátot, továbbítja az induktív gyújtóállítóhoz (ahol a számítógép beprogramozza a robbanás idejét/módját), majd a töltőkar a csőfarhoz emeli a lövedéket. A betöltést egy pneumatikus lökőrúd végzi, amely nagy sebességgel „belövi” a gránátot a csőbe, biztosítva annak megfelelő megvezetését a huzagolásban, függetlenül a cső emelkedési szögétől.
Hibrid Töltés: Fontos megjegyezni, hogy míg a gránátok kezelése teljesen automatikus, a lőportöltetek (moduláris vagy zsákos) betöltése manuálisan, két töltőkezelő által történik. Ez a „félautomata” jelleg kritikus pontja a tartós tűzgyorsaságnak, mivel az emberi tényező (fáradtság) és a töltetek fizikai kezelése szűk keresztmetszetet jelenthet.
2.3 Elméleti Teljesítményadatok
A gyártói specifikációk az alábbi tűzgyorsasági adatokat rögzítik
Sorozatlövés (Burst): 3 lövés 9,0–10,0 másodperc alatt.
Gyorsított tűz: 8–10 lövés 60 másodperc alatt.
MRSI képesség: Akár 5 lövés egyidejű becsapódása.
Ezek az adatok azonban ideális körülmények között, „hideg” csővel indított tűzcsapásokra vonatkoznak. A következőkben részletesen elemezzük, miért és hogyan degradálódnak ezek az értékek valós harci körülmények között.
3. Kritikai Elemzés: Tűzgyorsaság és Termikus Korlátok
A felhasználói kérdés egyik legfontosabb eleme a „csőtúlhevülés miatti leszabályozás” és a „3 perces” limit vizsgálata. Ez a jelenség nem szoftveres hiba, hanem a fizikai törvényeiből fakadó kényszer, amely alapvetően határozza meg a PzH 2000 harcászati alkalmazhatóságát.
3.1 A 155 mm-es Cső Termodinamikája
Minden egyes tüzérségi lövés hatalmas hőenergiát szabadít fel. A lőpor égése során keletkező gázok hőmérséklete elérheti a 2000-3000 °C-ot, és a lövedék súrlódása a huzagoláson további hőt generál. A PzH 2000 passzív léghűtéses rendszert alkalmaz, ellentétben például a törölt amerikai XM2001 Crusader programmal, amely aktív folyadékhűtéses csőköpennyel rendelkezett volna.
3.1.1 A Hőakkumuláció Veszélyei
A nagy tűzgyorsaságú (10 lövés/perc) tüzelés során a csőfal acélanyaga gyorsabban veszi fel a hőt, mint ahogy azt a környezeti levegő felé le tudná adni. Ennek két kritikus következménye van:
"Cook-off" (Öngyulladás) Kockázata: A legveszélyesebb jelenség. A tüzérségi lőportöltetek (jellemzően nitrocellulóz alapúak) öngyulladási hőmérséklete kb. 170-200 °C körül van. Ha a töltényűr fala eléri ezt a hőmérsékletet, a betöltött lőpor a zár lezárása előtt vagy közvetlenül utána, a kezelőszemélyzet beavatkozása nélkül berobbanhat. Ez katasztrofális esemény, amely a löveg megsemmisüléséhez és a személyzet halálához vezet.
Metallurgiai Degradáció: Az acél folyáshatára a hőmérséklet emelkedésével csökken. A túlhevült cső hajlamosabb a deformációra („csőlekonyulás”), ami drasztikusan rontja a pontosságot, és felgyorsítja a huzagolás erózióját.
3.2 A "3 Perces" Automatikus Leszabályozás
A PzH 2000 tűzvezető számítógépe (FCC) folyamatosan monitorozza a cső és a töltényűr hőmérsékletét beépített szenzorok segítségével. A kutatási anyagok és a harctéri beszámolók alapján a rendszer az alábbi védelmi protokollt alkalmazza
Maximális Tűzgyorsaság Ablaka: A rendszer képes a maximális, 10 lövés/perces tűzgyorsaságot fenntartani, de csak korlátozott ideig. Ez az időablak jellemzően körülbelül 3 perc (vagy kb. 30 lövés leadása), függően a külső hőmérséklettől és az alkalmazott töltetnagyságtól.
Automatikus Beavatkozás: Amint a szenzorok kritikus hőmérsékleti értéket érzékelnek, a szoftver automatikusan beavatkozik. A rendszer letiltja a gyors töltési ciklust, és kényszerített módon lecsökkenti a tűzgyorsaságot a fenntartható szintre, ami jellemzően 3 lövés/perc.
Kényszerpihenő: Szélsőséges túlhevülés esetén a zár nyitása/zárása is letiltásra kerülhet, amíg a rendszer vissza nem hűl a biztonságos tartományba.
Ukrajnai Tapasztalatok:
Az orosz-ukrán háborúból származó jelentések
A biztonsági protokollok „megkerülése” vagy a rendszer határainak folyamatos tesztelése hibaüzenetekhez vezet. A német Der Spiegel beszámolója szerint a PzH 2000 töltőmechanizmusa „hatalmas stressznek” van kitéve ilyen használat mellett.
A pneumatikus tömítések és a precíziós mechanikai alkatrészek hőtágulása miatt az autoloader elakadhat, vagy nem képes a gránátot teljesen a helyére tolni, ami a löveg harcképtelenségét okozza a kritikus pillanatokban.
3.3 Az MRSI (Multiple Round Simultaneous Impact) Korlátai
Az MRSI képesség, amely lehetővé teszi, hogy egy löveg 5 lövedéket juttasson célba egy időben, a PzH 2000 egyik legfontosabb marketingeleme. A valóságban azonban ennek alkalmazása szigorú fizikai korlátokba ütközik.
3.3.1 A Fizikai Mechanizmus
Az MRSI végrehajtása során a löveg az első lövedéket nagy csőemelkedési szöggel (meredek röppálya, hosszú repülési idő) és maximális töltettel indítja. A következő lövedékeket fokozatosan csökkenő csőemelkedéssel és csökkentett töltettel lövi ki, így a rövidebb repülési idők miatt a gránátok egyszerre csapódnak be.
3.3.2 Operatív Korlátok
Lőtávolság-Függőség: Az MRSI csak egy meghatározott távolságtartományban, az ún. „Sweet Spot”-ban működik hatékonyan (jellemzően 17-25 km között).
Túl nagy távolság (>30 km): Ekkora távolságra csak a laposabb röppályájú, maximális töltetű lövések érnek el. Nincs elegendő „magassági tartalék” a meredek röppályákhoz, így a repülési idők nem variálhatók eléggé.
Túl kis távolság (<10 km): A repülési idő túl rövid ahhoz, hogy a töltőrendszer és a csőmozgató mechanizmus végrehajtsa a ciklust a következő lövés előtt.
Logisztikai és Emberi Teher: Az MRSI végrehajtása a töltőkezelőktől rendkívül gyors munkát követel. Míg az autoloader adagolja a gránátokat, az embereknek 9 másodpercenként kell módosítaniuk a lőportölteteket (pl. 6-os modulról 4-esre, majd 2-esre váltani). Ez a stresszhelyzetben könnyen hibázáshoz vezethet, ami tönkreteszi az egyidejűséget.
Termikus Terhelés: Az MRSI sorozat kezdő lövései (maximális töltet) extrém hőterhelést jelentenek a csőnek, így egyetlen MRSI küldetés is jelentősen közelebb viszi a rendszert a 3 perces termikus limithez.
4. Pontossági Problémák: Az Afganisztáni Tanulságok
A PzH 2000-et gyakran a világ legpontosabb tüzérségi eszközeként emlegetik, 30 km-en 50 méter alatti szórással (CEP). Azonban az afganisztáni hadszíntéren (ISAF) szerzett holland és német tapasztalatok árnyalják ezt a képet. A felhasználói kérdésben szereplő „szórás” és pontossági problémák hátterében komplex környezeti és technikai tényezők állnak.
4.1 A "Hideg Cső" Effektus (Cold Gun Effect)
A holland hadsereg Uruzgan tartományban szerzett tapasztalatai
A Jelenség: A tűzfeladat első lövése, amelyet a környezeti hőmérsékletre hűlt csőből adtak le, gyakran jelentősen eltért a számított becsapódási ponttól (rövidülés vagy túllövés), míg a későbbi, meleg csőből leadott lövések pontosak voltak.
Fizikai Háttér: Afganisztánban a napi hőingadozás extrém mértékű. A hideg acélcső belső átmérője és súrlódási együtthatója minimálisan, de ballisztikailag szignifikánsan eltér a meleg csőétől. Ezenfelül a hideg csőfal több hőt von el a lőporgázoktól az égés első pillanataiban, ami csökkenti a gáznyomást és ezzel a kezdősebességet. 30-40 km-es lőtávolságnál már 1-2%-os kezdősebesség-ingadozás is több száz méteres eltérést eredményezhet.
Megoldás: A személyzet kénytelen volt úgynevezett „warmers” (melegítő) lövéseket alkalmazni – biztonságos területre leadott lövéseket a cső üzemi hőmérsékletre melegítésére. Ez azonban taktikai hátrányt jelent, mivel felfedi a löveg pozícióját és megszünteti a meglepetés erejét.
4.2 Az "1000 méteres" Szórás mítosza és valósága
A kutatási anyagok és szakértői elemzések alapján az „1000 méteres pontatlanság” nem a löveg mechanikus szórásából (CEP) ered, hanem rendszerszintű hibákra vezethető vissza.
Meteorológiai Adatok Hiánya: Afganisztán hegyvidéki terepén a szélviszonyok és a légnyomás drasztikusan változnak a tengerszint feletti magassággal. A tüzérségi lövedékek röppályájának csúcspontja (apogeum) elérheti a 10-15 km-es magasságot. Ha a tűzvezető számítógép nem kap pontos meteorológiai adatokat a felső légrétegekből (pl. jet stream hatás), a lövedék könnyen elsodródhat akár 1000 méterrel is oldalirányban vagy távolságban.
GPS/INS Drift: A korai A1 változatok inerciális navigációs rendszere (INS) hosszú menetek során, GPS-árnyékolt völgyekben hajlamos volt a „driftelésre” (kúszásra). Ha a löveg saját pozíciójának meghatározása pontatlan, a tűzvezető rendszer hibás lőelemeket számol.
Doktrinális Félreértés: Egyes források
említik a „1000m x 1000m-es” területen történő szétbontakozást, mint védelmi doktrínát. Elképzelhető, hogy a sajtóhírekben ez a taktikai szórás keveredett össze a lövedékek találati pontosságával.
Összegzés: A PzH 2000 mechanikailag pontos, de extrém érzékeny a bemeneti adatok (lőporhőmérséklet, meteorológia, saját pozíció) minőségére. Míg egy régebbi szovjet löveg „elég jó” pontosságot ad durva adatokkal is, a PzH 2000 precíziós műszerként viselkedik: rossz adatokkal nagyot téved.
4.3 Por és az NBC Rendszer Kudarca
Az afganisztáni por finomsága (talkum-szerű állag) eltért az európai hadszíntéren megszokottól. A PzH 2000 vegyivédelmi (NBC) és elektronikai hűtőrendszerének szűrői gyorsan eltömődtek.
Ez a tűzvezető számítógépek túlmelegedéséhez vezetett.
A holland kezelők kénytelenek voltak a járműveket álcaháló alatt, árnyékban tartani, amikor nem tüzeltek, ami korlátozta a mobilitást és a reakcióidőt.
5. Mobilitási Korlátok: A Sár és a Lánctalp Tervezési Hibája
A felhasználói kérdésben szereplő „lánctalp eltömődés sárban” probléma az ukrajnai háború egyik legkellemetlenebb meglepetése volt a nyugati technika számára.
5.1 A Raszputyica és a Tervezési Hiányosság
A PzH 2000 alváza bár a Leopard 2 komponenseire épül, egyedi tervezésű. A legnagyobb probléma a lánctalp és a sárvédő/köténylemez közötti szűk hely.
A "Sárszivattyú" Effektus: A kelet-európai feketeföld (csernozjom) sár formájában rendkívül tapadós és viszkózus. Amikor a PzH 2000 mély sárban halad, a lánctalp felhordja a sarat a futómű felső részére.
Tömörödés: A szűk kialakítás miatt a sár nem tud kiesni, hanem a lánctalp és a járműtest (szponzon) közé préselődik.
Következmények:
Sárvédők Leszakadása: A felgyülemlő sár nyomása letépi a gumi oldalkötényeket és a sárvédő lemezeket.
Mozgásképtelenség: A tömörödött sár „fékként” funkcionál. A motor (1000 LE MTU) erőlködik, a hajtáslánc túlterhelődik.
Lánclevetés: A sár bepréselődik a láncvezető görgők és a lánckerekek közé, megfeszítve a láncot addig a pontig, amíg az le nem ugrik a vezetőfogakról.
Ezzel szemben a szovjet tervezésű önjáró lövegek (pl. 2S1 Gvozgyika, 2S19 Mszta-Sz) jellemzően nagyobb hézagokkal és egyszerűbb futómű-geometriával rendelkeznek, amelyek jobban tolerálják a sár felhalmozódását ("öntisztuló" kialakítás). A PzH 2000-et alapvetően szilárd talajra és kiépített úthálózatra tervezték, ami Ukrajnában, a tavaszi és őszi olvadás idején komoly taktikai hátrányt jelent: a járművek az utakra kényszerülnek, ahol kiszolgáltatottabbak a drónoknak.
6. A Magyar Konfiguráció: PzH 2000HU
Magyarország a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében 24 darab PzH 2000 önjáró löveget szerzett be. Fontos leszögezni, hogy a Magyar Honvédség nem a német raktárkészletből származó használt eszközöket (mint pl. Horvátország vagy Litvánia), hanem újonnan gyártott, egyedi konfigurációjú rendszereket kapott, amelyeket a szakirodalom PzH 2000HU néven említ.
6.1 Egyedi Külső Jellemzők ("Hungarikumok")
A vizuális elemzések és a szakmai beszámolók alapján a PzH 2000HU az alábbi specifikus módosításokkal rendelkezik:
Megerősített Tetőpáncélzat (IGEL/Sün): A torony tetején jól látható, tüskés gumiburkolatra emlékeztető kiegészítő páncélelemek találhatók. Ezek célja a felülről érkező támadások (pl. aknavető gránátok repeszei, drónokról ledobott kisméretű bombák) elleni védelem. Ez közvetlen válasz az ukrajnai és afganisztáni tapasztalatokra, ahol a tüzérség fő ellenségeivé a drónok és a szórt lőszerek váltak.
Bővített Tárolókapacitás:
Hátsó Tárolódoboz: A torony hátuljára szerelt nagyméretű doboz lehetővé teszi a személyzet felszerelésének és az álcahálóknak a külső tárolását, így nem foglalják a helyet a küzdőtérben, javítva az autoloader karbantarthatóságát és a személyzet ergonómiáját.
Speciális Tartók: Külső rögzítési pontokat alakítottak ki a csőtisztító kefe (csőkefe) és az alakmásító álcázó rudak számára.
Továbbfejlesztett APU és Hűtés: A segédhajtómű (APU) rekeszének burkolata módosult (új rácsok és fedelek), ami egy nagyobb teljesítményű vagy hatékonyabb hűtésű APU beépítésére utal. Ez kritikus a „csendes üzemmód” (silent watch) fenntartásához, amikor a főmotor áll, de a rendszereknek működniük kell – elkerülve az afganisztáni túlmelegedési problémákat.
6.2 Az iC2 Tűzvezető Rendszer Integrációja
A PzH 2000HU „lelke” a modernizált elektronika. A régi MICMOS számítógépek helyett a magyar változat már az iC2 Artillery rendszerrel van felszerelve.
Hálózati Alapú Hadviselés: Az iC2 lehetővé teszi a lövegek digitális integrációját a Magyar Honvédség C4I rendszerébe. A céladatok közvetlenül a szenzoroktól (pl. a szintén beszerzett Sentinel radaroktól vagy drónoktól) érkezhetnek a löveghez, drasztikusan csökkentve a „szenzortól a lövésig” (sensor-to-shooter) eltelő időt.
Vezetői Kamerarendszer: A PzH 2000HU vezetője egy komplex kamerarendszer (Harcjárművezető kamerarendszere) segítségével tájékozódik, amely valószínűleg hőkamerás képet is biztosít, javítva a manőverező képességet éjszaka és rossz látási viszonyok között.
6.3 Összehasonlító Táblázat: PzH 2000 Változatok
7. Karbantartás és Fenntarthatóság a Modern Háborúban
Az ukrajnai háború talán legfontosabb tanulsága a PzH 2000 számára a logisztikai teher. A rendszer „békeidős” karbantartási ciklusokra lett tervezve, nem a totális háború igénybevételére.
7.1 A Csőélettartam és a Kopás
A tervezett élettartam kb. 2500 lövés. Ukrajnában a lövegek gyakran 4500 lövés felett teljesítenek csőcsere előtt.
Következmény: A huzagolás kopása miatt a gázok "kifújnak" a lövedék mellett, csökken a kezdősebesség és nő a szórás. A PzH 2000 radarja képes ezt korrigálni (a lőelemek módosításával), de egy bizonyos kopásszint felett a pontosság drasztikusan romlik, és a lövedék instabillá válhat.
Alkatrészhiány: A Rheinmetall gyártókapacitása nehezen tart lépést az igényekkel (havi 20.000+ kilőtt gránát a flotta szintjén). Ez a „kannibalizációhoz” vezetett: sérült vagy kevésbé használt lövegeket szerelnek szét, hogy a fronton lévőket működésben tartsák.
7.2 Javítási Ciklusok
A PzH 2000 bonyolultsága miatt a komolyabb hibák (autoloader mechanika, elektronika, csőcsere) nem javíthatók a frontvonalon (Level 1-2 javítás). A rendszereket hátországba, sőt külföldre (Litvánia, Szlovákia) kell szállítani javításra. Ez hetekre vagy hónapokra kiveszi az eszközt a harcból. A magyar üzemeltetési koncepcióban ezért kulcsfontosságú lesz a hazai javítóbázis (Level 3-4) kiépítése, hogy elkerülhető legyen a külföldi függőség krízishelyzetben.
8. Következtetések
A PzH 2000 technológiai szempontból továbbra is a világ élvonalába tartozik, de az elmúlt két évtized harci tapasztalatai megmutatták a határait.
A fizika nem hazudik: A 3 perces termikus limit és a tűzgyorsaság leszabályozása nem hiba, hanem a passzív hűtésű csőrendszer elkerülhetetlen velejárója. A rendszer nem alkalmas arra, hogy órákon át "tűzhengerként" működjön maximális sebességgel; precíziós mesterlövész-puskaként kell alkalmazni, nem géppuskaként.
A pontosság feltételekhez kötött: Az „1000 méteres hiba” nem a löveg immanens tulajdonsága, hanem az üzemeltetési környezet (hideg, por) és a támogató adatok (meteo) hiányának eredménye. Megfelelő adatokkal a rendszer halálosan pontos.
A sár az ellenség: A tervezés során nem vették figyelembe a kelet-európai sárviszonyokat, ami a lánctalpak és sárvédők sérülékenységét okozza.
A PzH 2000HU egy érett változat: Magyarország előnye, hogy a beszerzés késői fázisa miatt már egy olyan változatot kapott, amelybe beépítették az afganisztáni és részben az ukrajnai tapasztalatokat (tetőpáncél, hűtés, iC2). Ez a változat a jelenleg elérhető legfejlettebb, sorozatgyártott PzH 2000 konfiguráció.
Összességében a PzH 2000 egy "Formula-1-es autó": lenyűgöző teljesítményre képes, ha professzionális stáb kezeli és karbantartja, de sérülékeny és hisztis, ha nem a megfelelő körülmények között vagy nem a rendeltetésének megfelelően használják.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése