A Tüzérségi Rendszerek Evolúciós Zsákutcái és Ipari Áttörései az Orosz-Ukrán Háború Tükrében (2022–2026)
A Tüzérségi Rendszerek Evolúciós Zsákutcái és Ipari Áttörései az Orosz-Ukrán Háború Tükrében (2022–2026)
Sikertelen Kutatás és Stratégiai Adaptáció
Készítette Borsi Miklós
Forrás : Nyílt forrású (OSINT) adatokon alapuló szakértői elemzés
https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/02/a-tuzersegi-rendszerek-evolucios.html
Vezetői Összefoglaló
A modern hadviselés történetében kevés kifejezés bír súlyosabb jelentőséggel, mint a "sikertelen kutatás". A 2026-ra elhúzódó orosz-ukrán háború kontextusában ez a fogalom nem csupán laboratóriumi kudarcokat jelöl, hanem olyan, milliárdos költségvetésből fejlesztett haditechnikai rendszereket, amelyek a harctéri valósággal való találkozáskor azonnal elavultnak vagy alkalmatlannak bizonyultak.
A tüzérségi fejlesztések terén tapasztalható divergenciát a Kelet és a Nyugat között, különös tekintettel a 2024 és 2026 közötti időszakra.
A jelentés központi tézise, hogy a "sikertelen kutatás" iskolapéldája az orosz "Nabrosok" (Vázlat) program, amelynek keretében kifejlesztett 2S43 Malva önjáró löveg a modern harcászat követelményeinek – különösen a drónok által dominált csatatérnek – képtelen megfelelni. Ezzel szemben a "sikeres", de nem problémamentes adaptációt a nyugati rendszerek (például a PzH 2000) váratlan metallurgiai ellenállóképessége, valamint az ukrán védelmi ipara 2S22 Bohdana tömeggyártása képviseli.
1. A Sikertelen Kutatás Anatómiája: Az Orosz "Nabrosok" Program Bukása
A "sikertelen kutatás" fogalma a hadiiparban akkor materializálódik, amikor egy fejlesztési ciklus végterméke, bár műszakilag működőképes, doktrinálisan irrelevánsá válik a hadrendbe állítás pillanatában. Ennek legszembetűnőbb példája a 2010-es években indított, a Burevesztnyik Központi Tudományos Kutatóintézet által vezetett "Nabrosok" program, amelynek célja az orosz tüzérség modernizálása és mobilizálása volt gumikerekes platformokon.
1.1 A 2S43 Malva: Egy Koncepcionális Zsákutca
A 2S43 Malva fejlesztésének elméleti alapvetése racionálisnak tűnt: az orosz hadseregnek szüksége volt egy olyan, nagy mobilitású, olcsón üzemeltethető tüzérségi eszközre, amely képes a "shoot-and-scoot" (lőj és fuss) taktikára, hasonlóan a francia CAESAR vagy a svéd Archer rendszerekhez. A lánctalpas Mszta-Sz rendszerek logisztikai lábnyoma és karbantartási igénye túl magasnak bizonyult a gyors átcsoportosításokhoz. Azonban a 2023-as csapatpróbák és a 2024–2026-os harctéri tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a Malva egy alapjaiban elhibázott kompromisszum eredménye.
1.1.1 A Tűzerő Elavulása: A 2A64 Löveg Korlátai
A Malva legnagyobb stratégiai hibája, hogy a tervezők a költséghatékonyság jegyében a meglévő, 47-es kaliberhosszúságú 2A64 löveget integrálták a BAZ-6010-027 alvázra. Ez a döntés végzetesnek bizonyult a 2026-os harctéren.
Hatótávolság-deficit: Míg a NATO szabványos 52-es kaliberhosszúságú rendszerei (PzH 2000, CAESAR, Krab) rutinszerűen érik el a 40 km-es lőtávolságot bázis-gázgenerátoros (base bleed) lőszerekkel, a Malva 2A64-es lövege hagyományos repesz-romboló lövedékkel mindössze 24,5 km-re, rakétapóthajtású (RAP) lőszerrel pedig legfeljebb 29 km-re képes tüzelni.
Harcászati következmény: Ez a 10–15 km-es hatótávolság-hátrány azt jelenti, hogy a Malva ütegeknek mélyen be kell hatolniuk az ellenséges drónok (FPV) és a radarok által felügyelt "halálzónába", hogy elérjék a célpontjaikat. Ezzel szemben az ukrán tüzérség a biztonságosabb hátországból képes megsemmisíteni az orosz állásokat, anélkül, hogy a Malva válaszolni tudna. Ez a klasszikus példája a kutatási fázisban elkövetett hibás fenyegetés-értékelésnek.
1.1.2 A "Barbecue" Hatás és az Elektronikai Összeomlás
A 2025 októberében napvilágot látott jelentések
Akkumulátor-pusztulás: A löveg elsütésekor keletkező brutális hátrasiklási energia (amelyet egy 50 tonnás lánctalpas jármű tömege elnyelne) a BAZ teherautó alvázán keresztül közvetlenül a jármű elektromos rendszerét éri. A vibráció és a lökés hullámai fizikai károsodást okoznak a jármű szabványos savas vagy zselés akkumulátoraiban, amelyek rövid időn belül tönkremennek.
Kényszerű zajszennyezés: Az akkumulátorok kiesése miatt a kezelőszemélyzet kénytelen folyamatosan járatni a segédgenerátorokat (APU) vagy a főmotort, hogy a tűzvezető rendszerek (ASUNO-M) működőképesek maradjanak. Ez a folyamatos zajkibocsátás akusztikusan "láthatóvá" teszi a járművet a passzív hangfelderítő rendszerek és az alacsonyan szálló drónok számára, még akkor is, ha a jármű rejtőzködik. A kutatók nem számoltak azzal, hogy a polgári teherautó-alvázak elektronikája nem bírja a tüzérségi igénybevételt.
1.1.3 Az Automatizáció Hiánya a Drónok Korában
A modern nyugati rendszerek (mint a svéd Archer) egyik legfontosabb túlélési záloga a teljes automatizáció: a legénység a páncélozott kabinból, gombnyomással tölt és tüzel. Ezzel szemben a Malva esetében a kutatás-fejlesztés során a "költségcsökkentés" elve érvényesült.
Manuális töltés: A Malva legénységének el kell hagynia a páncélozott fülkét, és a jármű nyitott hátsó részén, kézi erővel kell mozgatnia a 40 kg-os lövedékeket a töltőmechanizmushoz.
Időfaktor: Ez a folyamat drasztikusan megnöveli a tűzkiváltás és a pozícióelhagyás idejét. Egy olyan környezetben, ahol az ellenséges tüzérségi radarok másodperceken belül bemérik a lövés helyét, és az FPV drónok perceken belül ott teremnek, a manuális töltés miatti lassúság egyenlő a halálos ítélettel. A Malva kutatása során figyelmen kívül hagyták a harctéri tempó felgyorsulását.
1.2 A Kétségbeesés Gyermeke: A 2S44 Giatsint-K
A Malva kudarcának beismeréseként értékelhető, hogy az orosz hadiipar 2025 végén és 2026 elején sietve bemutatta a 2S44 Giatsint-K rendszert. Ez a fejlesztés nem egy átgondolt innováció, hanem kényszeredett reakció a Malva hatótávolság-problémájára.
1.2.1 A "Frankenstein" Megoldás
A Giatsint-K a Malva BAZ alvázát használja, de a 2A64 löveg helyett a sokkal nagyobb teljesítményű, szovjet érából származó 2A36 Giatsint-B vontatott ágyú lövegtornyát integrálták rá.
Hatótávolság-növekedés: A 2A36 löveg ballisztikája lehetővé teszi a 30,5 km-es (hagyományos) és a 40 km feletti (rakétapóthajtású) lőtávolságot, amivel végre paritásba kerül a nyugati rendszerekkel.
Ipari fenntarthatatlanság: A "sikertelen kutatás" azonban itt is tetten érhető az ipari háttér hiányában. Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország képes lenne új 2A36 lövegcsöveket gyártani. A jelentések szerint
2. Nyugati Rendszerek: A Technológiai Fölény és a Karbantartási Rémálom Dualitása
Míg az orosz kutatások a koncepcionális elavulással küzdenek, a nyugati rendszerek – különösen a német PzH 2000 – esetében a "kutatás sikere" a tartósságban - amig betartják az alkalmazás korlátait , míg a "kudarca" a túlzott komplexitásban nyilvánul meg.
2.1 A PzH 2000: A Kohászat Diadala
A háború kezdetén számos elemző és katonai szakértő szkeptikus volt a PzH 2000 harctéri alkalmazhatóságával kapcsolatban, "túl érzékenynek" és "laboratóriumi körülményekre tervezettnek" bélyegezve azt. A 2025-2026-os adatok azonban rácáfoltak erre a prekoncepcióra, legalábbis a lövegcsövek tekintetében.
2.1.1 A 20 000 Lövéses Rekord
A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger és az ukrán tüzérek beszámolói szerint a PzH 2000 lövegcsövei, amelyeket eredetileg 4500 teljes töltetű lövésre (EFC) hitelesítettek, a valóságban akár 20 000 lövést is kibírnak anélkül, hogy a pontosságuk drasztikusan romlana vagy a cső szétrobbanjon.
Kutatási siker: Ez az eredmény a német kohászat és a csőbelső krómozási technológiájának (autofrettage) elképesztő sikerét jelzi. Egy olyan háborúban, ahol a logisztika a legszűkebb keresztmetszet, a csőcsere ritkítása stratégiai előny. Míg az orosz 2A64 lövegek pontossága 2-3000 lövés után rohamosan romlik, a német technika a tervezett élettartam négyszeresét-ötszörösét nyújtja.
2.2 A Komplexitás Ára: "Wear and Tear"
A sikeres metallurgia mellett azonban a PzH 2000 elektronikai és töltőrendszere a "túltervezett" mérnöki munka csapdájába esett.
Elektronikai érzékenység: A rendszer rendkívül érzékeny a sárra, a porra és a nedvességre. Az ukrán jelentések szerint
Hőgazdálkodási problémák: A nagy tűzgyorsaságú sorozatok során a generátorok és az elektronika hűtése nem bizonyult elégségesnek. Ez vezetett a PzH 2000 A4 változat kifejlesztéséhez
2.3 A Lőszer-kompatibilitás Kudarca
A NATO JBMoU (Joint Ballistic Memorandum of Understanding) egyezmény célja az volt, hogy bármelyik tagállam 155 mm-es lőszere kompatibilis legyen bármelyik löveggel. A háború azonban megmutatta, hogy ez a kutatási/szabványosítási célkitűzés "sikertelen" volt.
Interoperabilitási problémák: A jelentések
3. Az Ukrán Ipari "Csoda" : A 2S22 Bohdana története
Ha a "sikertelen kutatás " az orosz Malva, akkor a "sikeres adaptáció" iskolapéldája az ukrán 2S22 Bohdana. A háború előtt csupán egyetlen prototípusként létező rendszer 2026-ra a frontvonal gerincévé vált - " elméletileg " a tüzérségi eszközök széles spektrumú - ( mintegy 10 - 12 fajta tüzérségi eszköz - " zoopark" - jában.
3.1 Gyártási Skálázhatóság: A Havi 40 Darabos Áttörés
Volodimir Zelenszkij elnök 2025 végi bejelentése szerint Ukrajna elérte a havi 40 darabos Bohdana gyártási kapacitást azonban alapvetően külföldi erővel és eszközzel valamint anyagi forrásból - csak segélyből .
3.2 A "LEGO" Filozófia: A Moduláris Gyártás Előnye
A Bohdana sikerének titka a kutatás-fejlesztés pragmatikus megközelítése. Ahelyett, hogy egyetlen, speciális alvázhoz ragaszkodtak volna (mint az oroszok a BAZ esetében), az ukrán mérnökök "alváz-agnosztikussá" tették a rendszert.
Diverzifikált beszállítói lánc: A 155 mm-es lövegtornyot sikeresen integrálták a cseh Tatra T815, a fehérorosz eredetű (de Ukrajnában módosított) MAZ-6317, a hazai KrAZ, és a német MAN alvázakra is.
Stratégiai ellenállóképesség: Ez a megközelítés biztosítja, hogy ha az orosz rakétacsapások megsemmisítenek egy teherautó-gyárat, vagy ha egy külföldi beszállító késlekedik, a lövegek gyártása nem áll le, csupán átkerül egy másik alváztípusra. Ez a fajta ipari rugalmasság hiányzik az orosz "Nabrosok" programból, amely mereven a BAZ alvázra épít.
3.3 Szoftveres Integráció: Kropiva és Delta
Míg az orosz ASUNO-M rendszert a Malva akkumulátor-problémái bénítják, az ukrán tüzérség szoftveres integrációja világszínvonalúvá vált. A Kropiva (Csalán) harctéri menedzsment rendszer lehetővé teszi, hogy a Bohdana kezelői közvetlenül a drónoktól kapják a célkoordinátákat, megkerülve a lassú parancsnoki láncot. Bár az oroszok próbálkoznak hasonló rendszerekkel (Kruzhok, Lys)
4. Adatvezérelt Összehasonlítás: A Rendszerek Harcértéke (2026)
Az alábbi táblázatok összegzik a tárgyalt rendszerek legfontosabb műszaki és harcászati paramétereit, kiemelve a "sikertelen" és "sikeres" kutatási elemeket.
4.1 Műszaki Specifikációk Összehasonlítása
4.2 Harctéri Túlélőképesség Tényezői
5. Környezeti Determinizmus: Miért Buknak El a Kutatások a Sárban?
A 2026-os ukrajnai hadszíntér két alapvető környezeti tényezője – a sár és a drónok – alapjaiban írta felül a békeidőben végzett kutatások eredményeit.
5.1 A Rasputyica és a "Kerekek vs. Lánctalpak" Vita Eldöntése
A "Nabrosok" program alapfeltevése az volt, hogy a gumikerekes járművek stratégiai mobilitása (gyors mozgás aszfalton) kompenzálja a terepjáró képesség hiányát. A 2025/2026-os, rendkívül csapadékos sárszezon (Rasputyica) azonban megmutatta, hogy ez a feltevés a kelet-európai hadszíntéren hibás.
A Sár Fogsága: Jelentések igazolják
A PzH 2000 Előnye: Bár a lánctalpas rendszerek karbantartás-igényesek (láncszakadás esetén mozgásképtelenek), a sárban való mozgékonyságuk lehetővé teszi számukra, hogy olyan helyekről tüzeljenek, ahová a Malva vagy a Bohdana el sem jut.
5.2 A Drónok Dominanciája és az Aktív Védelem Hiánya
A kutatások legnagyobb mulasztása mindkét oldalon az aktív védelmi rendszerek (APS) hiánya a tüzérségi eszközökön.
A Malva Végzete: A Malva korlátozott oldalirányzása (horizontális célzás)
Jövőbeli Irányok: A snippetek említik
6. Következtetések: A Sikeres Kutatás Új Definíciója
A "mi az hogy sikertelen kutatás" kérdésre a 2024–2026-os tüzérségi tapasztalatok alapján a következő válasz adható:
Sikertelen Kutatás az, amikor a fejlesztés a technikai paramétereket (pl. elméleti tűzgyorsaság, költségcsökkentés) a harctéri túlélőképesség és a logisztikai fenntarthatóság elé helyezi.
Az orosz 2S43 Malva a sikertelen kutatás mintapéldája: egy olyan rendszer, amely spórolásból elavult löveget használ, és tervezési hibák (akkumulátor) miatt alkalmatlan a rejtőzködésre.
A 2S44 Giatsint-K nem innováció, hanem a kétségbeesés jele: a raktárkészletek felélése egy új platform érdekében.
Sikeres Kutatás (vagy Adaptáció) az, amikor a rendszer képes felülmúlni az elvárásokat a legkritikusabb területeken, még ha másutt kompromisszumokra is kényszerül.
A PzH 2000 csöveinek 20 000 lövéses élettartama olyan mérnöki csoda, amely ellensúlyozza a rendszer bonyolultságát.
Az ukrán Bohdana gyártási modellje bizonyítja, hogy a mennyiség és a modularitás a modern háborúban felér a technológiai szofisztikáltsággal.
A jövő tüzérségi fejlesztéseinek nem a laboratóriumi pontosságra, hanem az ipari skálázhatóságra, a drónok elleni integrált védelemre és a szélsőséges időjárási körülmények közötti megbízhatóságra kell fókuszálniuk. Aki ezt nem érti meg, az továbbra is csak "sikertelen kutatásokat" fog finanszírozni, drága fémhulladékot termelve a harctérre.
Melléklet: Részletes Esettanulmányok és Technikai Elemzés
I. A Malva-szindróma: Amikor a Spórolás Öli meg a Hatékonyságot
A 2S43 Malva kudarca nem egyetlen hiba eredménye, hanem a rendszerszintű tervezési filozófia csődje. A "Nabrosok" program célja az volt, hogy a drága lánctalpas alvázakat olcsóbb, polgári alapokon nyugvó teherautókra cseréljék.
1. A BAZ Alváz Korlátai
A BAZ-6010-027 alváz kiválóan teljesít logisztikai feladatokban, de fegyverhordozóként megbukott.
Stabilitás hiánya: A lövéskor keletkező erők nemcsak az akkumulátorokat teszik tönkre, hanem a jármű felfüggesztését is extrém módon terhelik. Ellentétben a svéd Archerrel, amely egy speciálisan átalakított dömper alvázra épül (Volvo A30D), a BAZ egy módosított teherautó.
Terepjáró képesség: Bár a gumikerekek aszfalton gyorsak, a sárban a talajnyomásuk sokkal nagyobb, mint a lánctalpasoké. A Malva "shoot-and-scoot" képessége csak addig létezik, amíg van kemény útburkolat. A kelet-ukrajnai frontvonalon, ahol az utak gyakran megsemmisültek vagy sártengerré változtak, a Malva mozgásképtelenné válik.
2. A 2A64 Löveg Ballisztikai Elmaradottsága
A lőtávolság a tüzérség "páncélja". A Malva 24,5 km-es hatótávja azt jelenti, hogy az ellenséges tüzérség (pl. egy PzH 2000) 15 km-rel távolabbról, biztonságos távolságból tudja lőni a Malvát, miközben a Malva nem tud visszalőni. Ez nem "aszimmetrikus hadviselés", hanem egyszerűen technikai alulmaradás.
II. A PzH 2000 A4: A Digitális Túlélés Útja
A német ipar válasza a PzH 2000 ukrajnai tapasztalataira a PzH 2000 A4 változat.
1. Hőmenedzsment
A korábbi változatoknál a küzdőtér légkondicionálása és az elektronika hűtése közös rendszeren volt. Amikor az ukrán nyárban a hőmérséklet 35°C fölé emelkedett, és a löveg folyamatosan tüzelt, a rendszer túlmelegedett. Az A4-es verzió szétválasztotta a hűtőköröket, és nagy teljesítményű, dedikált hűtést kapott a töltőautomatika elektronikája.
2. Digitális Gerinc (Digital Backbone)
A modern háborúban az adatátvitel sebessége ugyanolyan fontos, mint a lövedék sebessége. Az A4-es verzió új csúszógyűrűs érintkezőket kapott a toronyban, amelyek lehetővé teszik a nagy sebességű adatátvitelt a forgó torony és a test között. Ez elengedhetetlen a NATO új, hálózat-alapú hadviselési rendszereinek (pl. a céladatok automatikus átvétele drónoktól) integrálásához.
III. A Bohdana és az Ukrán Hadiipar Decentralizációja
A 2S22 Bohdana sikere bizonyítja, hogy a "sikeres kutatás" nem feltétlenül a legmodernebb technológiát jelenti, hanem a leginkább gyártható technológiát alapvetőrn külföldi erővel és eszközzel segélyként
1. A Gyártás Szétosztása
Ukrajna felismerte, hogy egyetlen nagy gyár sebezhető célpont az orosz rakéták számára valamint, hogy önerővel nem képes gyártani a majd egy évtizeddel lemaradt kutatás eredményét .
Ezért a Bohdana gyártását szétosztották:
A lövegtornyokat több kisebb, rejtett műhelyben gyártják - külföldi segitséggel
Az alvázakat (Tatra, MAZ) különböző helyszíneken szerelik össze- külföldi segítséggel
A végszerelés titkos, földalatti vagy folyamatosan változó helyszíneken történik.- elvileg önerővel
Ez a módszer lehetővé tette a havi 40 darabos gyártási ütem elérését 2026 januárra vegyesen lánctalpas ás kerekes változat- azonban nem önerővel, hanem külföldi segítségre alapozva mind erővel és eszközzel kizárólag segélyként, mert nincs pénze
Ez a fajta logisztikai innováció rávilágít arra, "kutatási siker t ukrajna képtelen önmaga megvalósítani
Hivatkozott források listája a szövegben integrálva:.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése