AS-90 Harci alkalmazása Ukrajnában - 2026
.
AS-90 Harci alkalmazása Ukrajnában - 2026
Szerkesztette : Borsi Miklós
https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/06/as-90-harci-alkalmazasa-ukrajnaban-2026.html
Az Egyesült Királyság által Ukrajnának adományozott AS–90 (Gun Equipment 155 mm L131) önjáró lövegek harci alkalmazása kiváló példája annak, hogyan teljesít egy klasszikus, 1990-es évekbeli NATO-haditechnika a modern, nagy intenzitású tüzérségi háborúban.
1. Mítosz, PR és a Valóság
A PR-háttér: Az AS–90-eseket a brit és a nyugati média gyakran csodafegyverként („Braveheart”) mutatta be, amely pontosságával és tűzerejével azonnal dominálja a csatateret.
A Valóság: Az AS–90 egy masszív és megbízható igásló, de nem csodafegyver. Nem rendelkezik a német PzH 2000-es digitális automatizációjával (a toronyban a munka nagy része kézi erővel történik), és a csőhossza is rövidebb (L/39-es kaliberhossz a modernebb L/52-esekkel szemben), ami korlátozza a lőtávolságát. Ugyanakkor a kezelők imádják, mert a szovjet elavult rendszerekhez (2S1, 2S3) képest fényévekkel pontosabb és biztonságosabb.
2. Hol és hogyan alkalmazták?
A lövegek 2023 júniusában mutatkoztak be élesben az ukrán fronton. Főként a Donbászban (Doneck régió) és a Harkivi területen vívott leghevesebb harcokban vetették be őket, valamint az ukrán egységek a Kurszki betörés során is alkalmazták a tüzérségi támogatásra.
Alkalmazási taktika: Elsősorban tüzérségi párbajokra (counter-battery) és gyors csapásmérésre használják. A „shoot-and-scoot” (lőfutsz) taktikát alkalmazzák: a digitális navigációs egység (DRU) segítségével megállás után szinte azonnal tüzet nyitnak, majd az orosz drónok és ellencsapások miatt 3-4 lövés után azonnal pozíciót váltanak.
3. Pro és Kontra: A rendszer értékelése
Pozitívumok (Miért vált be?)
Pusztító tűzerő (L15 repeszromboló gránát): A brit L15-ös tüzérségi lőszer jelentősen több robbanóanyagot tartalmaz, mint sok más NATO 155 mm-es lőszer, így sokkal nagyobb a rombolóereje.
Karbantarthatóság: Mivel hiányoznak belőle a túlbonyolított elektronikai és automatizálási rendszerek, az ukrán tüzérek a terepen, harctéri körülmények között is képesek javítani.
Páncélzat: A 17 mm-es hegesztett acélpáncélzat kiválóan megvédi a 5 fős legénységet a repeszektől és a közelben becsapódó tüzérségi lövedékektől.
Negatívumok (Mik a gyengeségei?)
Rövidebb lőtávolság: A standard lőszerrel elérhető ~24,7 km-es lőtávolság elmarad az orosz modernizált rendszerek és a modernebb nyugati lövegek (Krabor, PzH 2000) teljesítményétől.
Alkatrészhiány: Az AS–90 gyártása már a '90-es évek közepén leállt. A britek a saját aktív állományuk rovására adtak át gépeket, így az utánpótlás kritikus pont.
4. Statisztikai összefoglaló (Táblázat)
| Jellemző / Hatás | Konkrét adatok és részletek |
| Konkrét harci eredmény | Kiváló pontosságú csapások; sikeresen semmisítettek meg orosz tüzérségi állásokat és páncélozott járműveket Donyeckben és Harkivban. |
| Alkalmazó szervezet | Elsősorban a 116. és a 117. Különleges Gépesített Dandár tüzérségi osztályai kapták meg. |
| Változtatások / Módosítások | A frontvonalon az ukránok kiegészítő drónellenes rácsokat (ketreceket) hegesztettek a tornyokra a Lancet kamikaze drónok ellen. |
| Kezdeti állomány | Összesen 30 darab működőképes járművet és 12 darab alkatrésznek szánt, üzemképtelen donort adott át az Egyesült Királyság. |
| Állomány fogyása (Veszteségek) | Az Oryx vizuálisan megerősített adatai szerint az ukránok legalább 13 darabot teljesen elveszítettek (megsemmisült), és 6 darab sérült meg súlyosan a harcokban. |
| Pótlás lehetőségei | Rendkívül korlátozott. A britek 2024 júliusában bejelentettek egy újabb 10 darabos csomagot, de mivel a típust kivonják, a hosszú távú pótlásuk nem megoldott; helyüket fokozatosan más 155 mm-es rendszerek veszik át. |
5. Hatása és következményei
Az AS–90-esek kulcsfontosságú szakaszon segítettek áthidalni az ukrán tüzérség lőszer- és eszközhiányát a kritikus 2023–2024-es időszakban. Megmutatták, hogy a robusztus, analógabb dizájn jobban bírja a sáros, poros, folyamatos terhelést, mint a túlérzékeny, csúcstechnológiás rendszerek. Ugyanakkor a háború rávágott arra a valóságra is, hogy az intenzív dróntevékenység és a tüzérségi radarok korában a 25 km alatti lőtávolság már komoly kockázatot jelent, és a javíthatóság ellenére a gyártókapacitás hiánya (alkatrészek) miatt ez a konfliktus valószínűleg az AS–90-es típus hattyúdala.
Az AS–90-esek alkalmazását – a front többi tüzérségi eszközéhez hasonlóan – súlyosan korlátozta és a mai napig korlátozza a globális 155 mm-es lőszerhiány.
A lőszerellátás helyzetét a következő fő tényezők határozták meg:
A "lőszer-diéta" (2023 vége – 2024 eleje): Ebben az időszakban, az amerikai segélyek elakadása és a európai gyártókapacitások lassú felfutása miatt, az ukrán tüzérség kritikus hiánnyal küzdött. Az AS–90-esek sokszor napi 5-10 lövésre voltak korlátozva a szükséges 50-100 helyett.
A brit készletek végessége: Az Egyesült Királyság ugyan nagy mennyiségű tüzérségi lőszert (több százezer darabot) adott át, a saját hadseregének raktárai is gyorsan kiürültek. A brit védelmi ipar (BAE Systems) kapacitásai nem voltak felkészülve egy ilyen intenzitású anyagháború fenntartására.
Logisztikai és kompatibilitási problémák: Bár a 155 mm-es NATO-szabvány elvileg egységes, a gyakorlatban a különböző gyártók (amerikai, brit, német, olasz) lövedékei és kivetőtöltetei eltérő kopást és nyomást eredményeznek a csőben. Az AS–90-eseknél a brit gyártmányú L15 repeszromboló gránátok biztosították a legjobb lőpontosságot és hatást, de ebből folyamatosan hiány volt. Amikor más forrásból származó (pl. régebbi amerikai vagy dél-koreai) lőszert kellett használniuk, az némileg rontotta a lőtávolságot és a pontosságot.
Helyettesítés drónokkal: A lőszerhiány miatt az ukrán parancsnokság rákényszerült arra, hogy a tüzérségi tűztámogatás egy részét FPV és kamikaze drónokkal váltsa ki. Bár a drónok precízek, a nehéztüzérség rombolóerejét (például a megerősített betonfedezékek ellen) nem tudták pótolni.
Összességében az AS–90-es egy kiváló, robusztus harceszköznek bizonyult, de a nyugati ipar lőszergyártási elmaradásai miatt az ukránok szinte soha nem tudták kihasználni a fegyverben rejlő maximális tűzgyorsaságot és intenzitást.
Az AS–90 (brit elnevezésén Braveheart) harci alkalmazása az ukrán hadseregben nem egy központi, egységes dandárba tömörítve történt, hanem az ukrán tüzérségi doktrína szerint szétosztva, hogy a leghatékonyabban támogassák a gépesített gyalogságot.
Mivel az AS–90 egy nehéz, önjáró lánctalpas rendszer, a leginkább megfelelő környezet számára a nyíltabb, síkabb terep, ahol a mozgékonysága (főleg a sáros terepen) és a páncélvédettsége érvényesülni tud.
Íme a főbb alkalmazói kötelékek és a bevetés módja:
1. Főbb alkalmazó kötelékek
Az eszközöket elsősorban az ukrán Szárazföldi Erők (ZSU) és bizonyos esetekben a Deszant-rohamcsapatok (DSHV) alegységei kapták meg:
116. Különleges Gépesített Dandár: Ez az egyik fő üzemeltető. A dandár tüzérosztálya az AS–90-eseket a donyecki szakaszokon alkalmazta, ahol a frontvonal rendkívül statikus volt. Itt a lövegek elsősorban a védelmi vonalak mögötti ellenséges gyülekezési körletek és tüzérségi állások elhárítására szolgáltak.
117. Különleges Gépesített Dandár: Szintén az AS–90-esek egyik fő alkalmazója. A dandár tüzérségi tűztámogatását a Harkiv környéki védekező és később ellentámadó műveletek során erősítették meg a brit lövegekkel.
Egyéb tüzérségi dandárok: Több eszköz elszórtan került az ukrán tüzérségi dandárokhoz (pl. a 43. vagy 40. tüzérdandár alegységeihez), ahol az AS–90-eseket a nagyobb hatótávolságú, de vontatott lövegek (pl. M777) kiegészítéseként használták.
2. Alkalmazási módszerek (taktika)
Az ukránok szigorúan betartják a „Shoot-and-Scoot” (Lőj és menekülj) szabályt, amit az AS–90 lassabb, kézi töltésű tornya még inkább kikényszerít:
Rejtett állások: A dandárok az eszközöket ritkán tartották nyílt terepen. Különleges terepszínű hálókkal és drónok ellen védő rácsokkal („ketrecekkel”) felszerelt, előre kiválasztott tüzelőállásokban (gyakran erdősávok szélén) rejtették el őket.
Közvetett irányzás: A célmegjelölést szinte kivétel nélkül drónok (pl. Leleka-100, Furia vagy akár kisebb DJI Mavic-ek) végzik. A drón kezelője valós időben küldi a koordinátákat a tüzérségi tűzvezető központnak, amely az adatokat az AS–90 navigációs rendszerébe táplálja.
Tűzcsapás: Egy-egy AS–90 általában 3-4 lövést ad le (ez a kézi töltés mellett kb. 1-1,5 perc), majd a jármű azonnal elhagyja az állást. A drón közben figyeli a becsapódást, és korrigálja a következő sortüzet, ha szükséges.
Több típusú támogatás: Az AS–90-eseket gyakran vegyesen alkalmazzák más lövegekkel. Mivel az AS–90 páncélozott, gyakran küldik őket „veszélyesebb” szakaszokra, ahol az orosz tüzérségi ellencsapások (counter-battery fire) valószínűsége magasabb, mert a páncélzat nagyobb esélyt ad a legénységnek a túlélésre, mint a nyitott vontatott lövegeknél.
3. Szervezeti integráció
Az ukrán tüzérségi vezetés (a dandár szinten) egy „hibrid” rendszert alkalmaz:
Az AS–90-eseket tüzérségi ütegekbe (battery) szervezik (általában 4-6 löveg egy üteg).
Az ütegek az "Artillery Reconnaissance Groups"-hoz kapcsolódnak, amelyek a drónos megfigyelést és az ellenséges tüzérség lokalizálását végzik (counter-battery radarok).
Ez a struktúra teszi lehetővé, hogy az AS–90 – bár papíron egy „elavultabb” rendszer a PzH 2000-hez képest – a modern digitális adatátviteli láncba kapcsolva hatékonyan működjön együtt a modern orosz-ukrán harctér megfigyelőrendszereivel.
Összegzés: A kötelékek nem „főfegyverként”, hanem a „tűzerejükkel stabilitást adó” eszközként tekintenek rájuk. A legnagyobb értéke az AS–90-nek az ukrán dandárok számára a mobilitás és a védettség kombinációja, ami lehetővé teszi, hogy olyan szakaszokon is tűztámogatást nyújtsanak, ahol egy vontatott ágyú az ellenséges tüzérség áldozata lenne.
Megjegyzés: Az állomány fogyásának pótlása (ahogy említettük) nem új gyártással, hanem a nyugati készletek szigorú „kannibalizálásával” (alkatrészek átmentése az egyikből a másikba) történik az ukrán műszaki alakulatoknál.
Az Ukrajnában harcoló AS–90 önjáró lövegek alkalmazásával, veszteségeivel és harctéri tapasztalataival kapcsolatos információk az alábbi főbb, nyílt forrású hírszerzési (OSINT) és katonai szakértői forrásokból származnak:
1. Vizuálisan megerősített veszteségek (Veszteségstatisztikák)
Oryx (Spioenkop): Az ukrajnai háború nehéztechnikai veszteségeit fotók és videók alapján dokumentáló független OSINT projekt. Az AS–90-esek megsemmisülését vagy sérülését (beleértve a Lancet drónok és tüzérségi ellencsapások okozta károkat) szinte kivétel nélkül az itt regisztrált, egyedileg azonosított vizuális bizonyítékok igazolják.
2. Hivatalos kormányzati források és katonai jelentések
Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (UK Ministry of Defence / MoD): A brit kormány hivatalos bejelentései a fegyvercsomagokról. Innen származnak a pontos darabszámok (a kezdeti 30 működőképes + 12 donor jármű, valamint a későbbi, 2024 nyarán bejelentett 10 darabos pótlás), valamint a brit tüzérségi lőszerek (L15) szállítási adatai.
Ukrán Fegyveres Erők (ZSU) és a Védelmi Minisztérium hivatalos csatornái: Az ukrán hadsereg sajtóosztálya több alkalommal közölt interjúkat és harctéri felvételeket a 116. és 117. különleges gépesített dandárok tüzéreivel. Ezek a közvetlen beszámolók mutatják be a „shoot-and-scoot” taktika mindennapjait és a lövegek kiegészítő drónellenes páncélzatát.
3. Nemzetközi hadtudományi és biztonságpolitikai intézetek
IISS (The International Institute for Strategic Studies) – The Military Balance: Az intézet éves jelentései és elemzései nyújtanak pontos képet a brit haderő megmaradt készleteiről, az AS–90-esek fokozatos kivonásáról (helyettesítésük Archer és RCH 155 rendszerekkel), valamint a globális 155 mm-es lőszerhiány strukturális okairól.
RUSI (Royal United Services Institute): A londoni székhelyű katonai agytröszt mélyreható elemzései az ukrajnai tüzérségi háború tapasztalatairól, különös tekintettel a nyugati technológiák karbantarthatóságára, az alkatrész-utánpótlás nehézségeire és a logisztikai kihívásokra.
4. Szakmai haditechnikai média
Jane's Defence Weekly / Defence Procurement International: A nemzetközi hadiipar vezető szaklapjai, amelyek részletesen elemzik az AS–90 technikai paramétereit (L/39 kaliberhossz) a modernebb L/52-es rendszerekhez képest, valamint a fegyverzet kopását és a különböző típusú 155 mm-es lőszerek kompatibilitási problémáit.
Jelen elemzés és értékelés nyílt forrású adatok (OSINT) feldolgozásával, Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával és szintézisével készült.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése