Önjáró tábori tüzérség NÓVUM - Eurosatory - 2026. Párizs Frissítve

 

Önjáró tábori tüzérség nóvum - Eurosatory - 2026. Párizs

Készítette : Borsi Miklós 

https://borsifeletuzer.blogspot.com/2026/06/onjaro-tabori-tuzerseg-novum-eurosatory.html

A 2026-os Eurosatory kiállításon bemutatott önjáró tábori tüzérségi eszközök fejlesztési irányait egyértelműen az ukrajnai háború valós harctéri tapasztalatai formálták. A hangsúly a lőtávolság radikális növelésén, a teljes automatizáláson (személyzet nélküli lövegtornyok) és a „shoot-and-scoot” (tüzelj és fuss) képességen volt, hogy az eszközök túléljék az ellenséges tüzérségi radarok és kamikaze drónok csapásait.

A legfontosabb bemutatott eszközök és technológiai újdonságok részletesen:

A KNDS RCH 155 (Remote Controlled Howitzer) az Eurosatory 2026 kiállításon a kerekes önjáró lövegek abszolút királyaként és technológiai referenciapontjaként szerepelt. Mögötte már nem csupán marketing áll: a típus a PR-fázisból sikeresen átlépett a tömeges sorozatgyártás és a nemzetközi rendszeresítés fázisába.

Íme az eszköz technikai felépítése, harcászati képességei és megrendelési adatai:

1. Az RCH 155A harcászati forradalom: Mozgásból tüzelés (Firing-on-the-move)

Az RCH 155 a világ legelső olyan tüzérségi eszköze, amely szakított a „megáll, talpal, lő, elmenekül” évszázados doktrínájával.

• Hogyan működik? A rendkívül komplex hidraulikus stabilizáló rendszer, az alváz lengéscsillapítása és a fejlett giroszkópos tűzvezetés lehetővé teszi, hogy a jármű akár 30 km/h-s sebességgel történő haladás közben is pontos lövést adjon le.

• Túlélőképesség: Az ellenséges tüzérségi radarok ( counter-battery radarok) és a kamikaze drónok azonnal képesek bemérni egy statikus lőállást. Mivel az RCH 155 megállás nélkül tüzel, a lövedék kilövésének pillanatában a jármű már egészen máshol jár. Az ellenséges válaszcsapás ideje alatt a löveg folyamatos mozgásban van, így gyakorlatilag megsemmisíthetetlen a hagyományos tüzérség által.

2. Szerkezeti felépítés: Az alváz és a moduláris felépítés

A jármű két jól elkülöníthető fő részből áll:

• A hordozóplatform: A jól ismert német Boxer 8×8-as páncélozott harcjármű kerekes alváza. Ez kiváló stratégiai mobilitást biztosít (közúton több mint 100 km/h-s sebesség, 1000 km-es hatótávolság), a hajtásláncot és a páncélzatot pedig már harctéren is tesztelték.

• Az AGM (Artillery Gun Module) torony: Ez egy teljesen zárt, autonóm, személyzet nélküli (unmanned) tüzérségi lövegtorony. A torony saját segédhajtóművel (APU) rendelkezik, így a főmotor leállítása esetén is teljesen működőképes. A toronyba embernek nem kell (és nem is lehet) belépnie.

3. Fegyverzet, automatizáció és tűzerő

• A löveg: A PzH 2000-esből átvett, harctéren bizonyított 155 mm-es, 52-es kaliberhosszúságú (L52) krómozott ágyúcső, 23 literes standard tölténykamrával.

• Teljesen automata töltőrendszer: A torony belsejében lévő automata málházó- és töltőrendszer 30 darab 155 mm-es lövedéket és 144 darab moduláris kivetőtöltetet (MCS) hordoz. A rendszer teljesen magától választja ki a lövedéktípust, állítja be a gyújtót, és adagolja a lőportöltetet a kívánt lőtávolsághoz.

• Tűzgyorsaság: Körülbelül 9 lövés/perc.

• MRSI (Multiple Rounds Simultaneous Impact) képesség: Egyetlen löveg képes egymás után akár 5 lövést leadni különböző csőemelési szöggel és lőportöltettel úgy, hogy a lövedékek hajszálpontosan ugyanabban a másodpercben csapódnak be a célpontba, teljesen letarolva a gyanútlan ellenséget.

• Lőtávolság: Hagyományos lőszerrel 30–40 km, míg a megnövelt lőtávolságú (például Vulcano vagy Excalibur) precíziós lőszerekkel 54–70 km.

4. Legénység és védelem: A 2 fős digitális parancsnokság

Az automatizáltságnak köszönhetően a nehéz tüzérségi üteg kiszolgálásához mindössze 2 fős legénység (vezető és parancsnok/irányzó) elegendő.

• Elhelyezkedés: A két katona a Boxer alváz első részében lévő, magasan páncélozott vezetőfülkében ül. Minden munkafolyamatot – a navigációt, a célpontok kijelölését és a tüzelést is – digitális érintőképernyőkön és joystickokon keresztül végeznek a fülkéből.

• Védelem: A fülke és a járműtest a STANAG 4569 szabvány szerint magas fokú védelmet nyújt a tüzérségi repeszek, akna- és pokolgépes (IED) robbanások, valamint a 14,5 mm-es páncéltörő géppuskalövedékek ellen.

5. Valóságfaktor: Konkrét megrendelések és gyártási számok

Az RCH 155 jelenleg a KNDS legkeresettebb terméke, a gyártósorok felállítása és a darabszámok rögzítése megtörtént:

• Ukrajna: Az RCH 155 első hivatalos vásárlója. Német kormányzati finanszírozásból 36 darabot rendeltek. Az első példányok gyártása befejeződött, a kezelőszemélyzet kiképzése és a szállítási folyamatok már zajlanak.

• Németország (Bundeswehr): A német parlament jóváhagyta a tüzérség teljes megújítását egy akár 500 darabos keretszerződéssel. Ebből az első fixen lehívott tétel 168 darab RCH 155-öst tartalmaz.

• Egyesült Királyság (British Army): A britek a Mobile Fires Platform (MFP) program keretében hivatalosan is ezt a típust választották. A szerződést rögzítették: 72 darab löveget vásárolnak, és a brit ipar bevonásával fogják összeszerelni őket.

• Új evolúciós ág – RCH 155 LORAS / Tracked: Az Eurosatory 2026-on a KNDS bemutatta a rendszer lánctalpas változatát is. Mivel Svédország és több északi állam a mély hó és a nehéz terep miatt a lánctalpas futóművet preferálja, az AGM tornyot ráépítették egy lánctalpas Boxer alvázra, amit jelenleg Svédországban tesztelnek.

Az RCH 155 jelenleg a kerekes tüzérség csúcsa, amely a robotizáció és a menet közbeni tüzelés révén teljesen átértékeli a modern tüzérségi harcászatot.

KNDS RCH 155 körül az Eurosatory 2026 zárónapjára (június 19-re) kialakult teljes képhez hozzátartoznak olyan rejtett mérnöki részletek, logisztikai buktatók és friss, kiállításon bejelentett hírek is, amiket a gyári brossúrák általában elhallgatnak.

Íme a teljes igazság és minden apró részlet az RCH 155-ösről:

1. A rejtett mérnöki kihívás: Miért volt nehéz megalkotni?

A menet közbeni tüzelés (firing-on-the-move) papíron jól hangzik, de a fizika törvényei keményen dolgoztak a német mérnökök ellen.

• A brutális hátralökő erő: Amikor az 52-es kaliberű csőből kilőnek egy 43 kilós gránátot maximális (6-os zónázó) töltettel, a toronyra és az alvázra ható hátralökő erő eléri az 60–70 tonnát. Egy lánctalpas harckocsinál (mint a PzH 2000) ezt a lánctalp és a föld közötti hatalmas tapadási felület elnyeli. Egy kerekes jármű viszont talpalás nélkül egyszerűen felborulna, vagy a gumiabroncsok durrannának szét.

• A megoldás – Aktív hidropneumatikus lengéscsillapítás: A KNDS nem hagyományos rugózást használ. A Boxer kerekek felfüggesztéseibe egy olyan intelligens, másodpercenként több százszor korrigáló hidraulikus rendszert építettek, amely a lövés ezredmásodpercében megmerevíti az érintett oldali lengéscsillapítókat, teljesen kiegyenlítve a billenőnyomatékot. Emiatt nincs szükség kitámasztó talpakra.

2. A lőszer- és logisztikai korlátok

Bár a rendszer teljesen automata, van néhány komoly harcászati korlátja, amit a tüzértisztek gyakran kritizálnak:

• A 30 darabos lőszer javadalmazás: A PzH 2000 lánctalpas löveg 60 darab gránátot hordoz magával. Az RCH 155 a Boxer méretkorlátai miatt csak 30 lövedéket és 144 lőpor-modult tud befogadni a toronyba. Nagy intenzitású harcban ez a mennyiség 3–4 percnyi folyamatos tüzeléssel teljesen elhasználható.

• Az utánpótlás nehézkessége: Ha a 30 lőszer elfogyott, a legénységnek ki kell szállnia, és a jármű hátulján lévő töltőnyíláson keresztül, kézzel vagy egy külső málházó jármű segítségével kell újra feltöltenie a torony belső tárát. Ez a folyamat a harctéren legalább 10–15 percet vesz igénybe, és ezalatt a katonák védtelenek.

3. Az Eurosatory 2026 legfrissebb hírei az RCH 155-ről

A kiállítás napjai alatt (június 15–19.) három rendkívül fontos mérföldkövet jelentett be a KNDS a típussal kapcsolatban:

A lánctalpas változat: RCH 155 LORAS / Tracked

Svédország és a balti államok jelezték, hogy a mély hóban és az északi mocsaras terepen a 8x8-as kerekek a 40 tonnás összsúly mellett elakadhatnak. A KNDS erre válaszul a kiállításon bemutatta a lánctalpas Boxerre szerelt változatot. Ez egyesíti a lánctalp páratlan terepjáró képességét az AGM automata torony és a 2 fős legénység előnyeivel. A prototípus jelenleg is téli teszteken van Svédországban.

Teljes szoftveres integráció a tüzérségi drónhálózatokba

Bemutatták az új digitális tűzvezető szoftverfrissítést. A löveg most már közvetlenül, emberi parancs nélkül képes fogadni a NATO-szabványú felderítő drónok (pl. Quantum Systems Vector vagy Heidrun) koordináta-jeleit. A drón észleli a célt, az adat befut, az RCH 155 tornya menet közben ráfordul a célra, elvégzi a MRSI számítást, és tüzel – a teljes folyamat kevesebb mint 20 másodpercet vesz igénybe.

Gyártási határidők és a valóság

Bár Németország (168 db fix, max 500 db keret), Nagy-Britannia (72 db) és Ukrajna (36 db) szerződései élnek, a kiállításon elhangzott szakmai panelen megerősítették: a KNDS kassel-i és müncheni gyárai elérték a kapacitásuk felső határát. Az alvázakért felelős Rheinmetall és a toronyért felelős KNDS közötti gyártásmegosztás miatt egy újonnan megrendelt RCH 155 üteg legyártása jelenleg minimum 36 hónapot vesz igénybe.

Végső mérleg: Az RCH 155 nem PR-termék, hanem a jelenleg létező legfejlettebb, sorozatgyártás alatt álló kerekes önjáró löveg. A mozgásból tüzelés technológiájával korszakváltást hozott, de a logisztikai kiszolgálása (a kis lőszerkészlet és az útközbeni lőszerutánpótlás nehézségei) miatt csak szigorúan felépített hálózatos támogatás mellett tudja kifejteni a maximális harcértékét.

2. KNDS CAESAR – A minimalista lövegtől a páncélozott ragadozóig

A CAESAR (Camion Équipé d'un Système d'Artillerie) teremtette meg a modern, teherautóra szerelt tüzérség kategóriáját, de az evolúciója során a fegyver jellege teljesen megváltozott.

• Az alapkoncepció (1990-es évek vége – 2003): A francia GIAT (most Nexter/KNDS) egy olcsó, stratégiailag (repülőgéppel) könnyen szállítható rendszert akart. Egy meglévő 155 mm-es L52-es ágyút egyszerűen feltettek egy Unimog, majd egy Renault 6x6-os teherautó platójára. A kezelőszemélyzet teljesen védtelen volt, a löveget szabad ég alatt, kézzel kellett tölteni, de az eszköz rendkívül mobilis volt.

• A nehéz 8x8-as változat (2015): Az exportpiacok (különösen Dánia) igényei miatt megjelent a Tatra 8x8-as alvázra épített verzió. Itt már megjelent egy félautomata lőszeradagoló hátul, és a fülke alapfokú páncélzatot kapott. A súly azonban 18 tonnáról 32 tonnára nőtt.

• Az ukrajnai sokk és a CAESAR MK2 (2024–2026): A harctéri tapasztalatok megmutatták, hogy a repeszek és a kamikaze drónok (pl. Lancet) azonnal harcképtelenné teszik a gyengén páncélozott CAESAR-okat, a sáros terepen pedig elakadnak a régi motorok.

• Az Eurosatory 2026-os szint: Az MK2-es verzió törzsfejlődési válasz a drónháborúra. Új, 460 lóerős motorral szerelték fel a mobilitásért, a vezetőfülkét áttervezték STANAG Level 2-es akna- és golyóálló páncélzattal, a tűzvezető számítógépet digitális hálózati mátrixba kötötték, így a drónok által észlelt célpontokat másodperceken belül képes tűz alá venni.

A BAE Systems ARCHER 155 mm-es önjáró löveg az Eurosatory 2026 kiállításon a „gyors reagálású, precíziós tüzérség” etalonjaként szerepelt. Az ARCHER törzsfejlődése és jelenlegi harcászati profilja tökéletes választ ad az ukrajnai háború legfontosabb tüzérségi leckéjére: nem a páncélzat vastagsága, hanem a reakcióidő és a rejtőzködés garantálja a túlélést.

Íme a rendszer teljes technikai felépítése, rejtett mérnöki részletei és harctéri valósága:

1. A harcászati koncepció: A skandináv „Hit-and-Run” (Üss és fuss)

Az ARCHER-t eredetileg a svéd Bofors (ma a BAE Systems része) fejlesztette ki kifejezetten az északi hadszíntérre. A doktrína lényege: az ellenséges tüzérségi radarok és drónok korában a lövegnek kevesebb ideje van a helyszínen tartózkodni, mint amennyi idő alatt az ellenséges gránát visszacsap.

• Brutális reakcióidő: Az ARCHER-nek mindössze 20 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy menetből megálljon, leengedje a hátsó hidraulikus kitámasztó talpat, és kilője az első gránátot.

• A villámgyors távozás: A tűzfeladat végeztével a talp felemelése és az indulás kevesebb mint 12 másodpercet vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy az ARCHER képes megállni, kilőni egy rövid sorozatot, és már úton van (akár 500 méterre a lőállástól), amikor a saját lövedékei még le sem csapódtak az ellenséges célpontra.

2. A platform evolúciója: Szakítás a Volvo dömperrel

Az ARCHER törzsfejlődésének legfontosabb lépése az alvázcsere volt, ami az Eurosatory 2026-on is jól láthatóvá vált.

• A régi platform (Volvo A30D): Korábban az ARCHER egy csuklós kormányzású Volvo dömper alvázra épült. Bár a terepjáró képessége páratlan volt mély hóban, az alváz nehéz, egyedi és méregdrága volt, ami korlátozta az exportot.

• Az új standard (Rheinmetall MAN HX2 8×8): A BAE Systems a gyártás felpörgetése és a logisztika egyszerűsítése érdekében átállt a szabványos katonai Rheinmetall MAN HX2 8×8-as nehéz teherautó-alvázra. Ez a platform sokkal gyorsabb közúti átcsoportosítást tesz lehetővé, és a NATO-n belül szinte mindenhol van hozzá alkatrész.

3. A fegyverzet és a teljesen zárt automata tár

Az ARCHER lelke a fegyver felépítménye, amely egy teljesen automatizált fegyverrendszer.

• A löveg: Egy 155 mm-es, 52-es kaliberhosszúságú (L52) ágyúcső, amely a svéd FH77-es vontatott tüzérségi rendszer közvetlen leszármazottja.

• A 21 lőszeres automata tár: A jármű hátulján egy teljesen zárt, automatizált magazin található, amely 21 darab lövedéket és a hozzá tartozó moduláris kivetőtölteteket hordozza. A betöltést egy robotharckocsi-szerű mechanizmus végzi. A katonáknak soha, semmilyen körülmények között nem kell kiszállniuk a lőszer kezeléséhez vagy a csőre töltéshez.

• Tűzgyorsaság: Képes 3 lövést leadni 15 másodperc alatt (intenzív sorozat), a teljes 21 darabos tárat pedig 3,5 perc alatt lövi ki.

• MRSI képesség: Akár 4–6 lövést is képes úgy útnak indítani különböző röppályán, hogy azok egyszerre csapódjanak be a célba.

• Lőtávolság: Hagyományos gránáttal 30–40 km, de az Excalibur precíziós, GPS-vezérelt lőszerrel eléri az 50–60 kilométert. (Svédország és az Egyesült Királyság az Eurosatory-n bemutatta a legújabb tüzérségi BONUS lőszerek integrációját is, amely a harckocsik tetőpáncélzatát támadja felülről).

4. Legénység és védelem: Digitális erőd a fülkében

Az ARCHER üzemeltetéséhez az automatizáció miatt mindössze 3 fős legénység (parancsnok, irányzó, vezető) szükséges, de vészhelyzetben akár egyetlen katona is képes elvezetni a járművet és végrehajtani a tűzfeladatot a fülkéből.

• Páncélozott túlélőfülke: A fülke a STANAG szabványok szerint magas fokú védelmet nyújt repeszek, gyalogsági lőszerek és aknarobbanások ellen. Teljes körű CBRN (vegyi, biológiai, sugár-) védelemmel és belső klímaberendezéssel van ellátva.

• Önvédelem (C-UAS): A fülke tetejére egy távirányítású Protector (RWS) fegyverállomás van szerelve (általában 12,7 mm-es géppuskával), amelyet a fülkéből, monitoron keresztül kezelnek a drónok vagy a lesből támadó gyalogság ellen.

5. Valóságfaktor: Rendelések és korlátok

Az ARCHER-nél a PR-szövegek helyett komoly nemzetközi elismerés és gyártási szerződések állnak:

• Ukrajna: A svéd és brit kormányok által átadott ARCHER-ek a harctéren bizonyították rendkívüli túlélőképességüket. Az ukrán tüzérek visszajelzései alapján a rendszer gyorsasága miatt szinte immunis az orosz tüzérségi válaszcsapásokra.

• Svédország: A svéd hadsereg az Ukrajnának átadott darabok pótlására és a tüzérség bővítésére újabb 48 darab HX2 8x8-as alvázra épített ARCHER-t rendelt, a gyártásuk ütemezetten folyik.

• Egyesült Királyság: A brit hadsereg sürgősségi beszerzéssel 14 darabot állított szolgálatba a tüzérségi képességvesztés áthidalására, és ezeket a BAE Systems már le is szállította.

A rendszer gyenge pontja (A logisztikai korlát):

Bár az ARCHER elképesztően gyors, van egy komoly strukturális hátránya az RCH 155-höz képest: a 21 darabos lőszerkészlet. Intenzív harcban ez a lőszermennyiség rendkívül gyorsan (pár perc alatt) elfogy. Az automata tár újratöltéséhez egy kísérő lőszer szállító járműre van szükség, és bár a feltöltés hátulról, egy automatizált rásegítő karral történik, ezalatt a jármű kénytelen egy helyben állni, ami növeli a sebezhetőségét.

Végső mérleg: Az ARCHER nem a harctéri tűzszaturációra (tömegtűzre) tervezett fegyver, hanem egy sebészi pontosságú, mesterlövész tüzérségi robot. Kiváló mobilitása és minimális reakcióideje miatt a modern hálózatcentrikus hadviselés egyik leghatékonyabb túlélő eszköze.

Rheinmetall L60 – A jövő 155 mm-es lövegrendszere (Világpremier) 

Az Eurosatory 2026 kiállításon a nehéztüzérség technológiai csúcsaként debütált. Bár jelenleg még a fejlesztési és korai tesztelési fázisban van (technológiai demonstrátor), a mögötte álló metallurgiai, ballisztikai és harcászati koncepció teljesen publikussá vált.

Íme a rendszer minden technikai részlete, fizikai paramétere és fejlesztési háttere:

1. A ballisztikai ugrás: Miért pont az L60?

A NATO-ban a kilencvenes évek óta az 52-es kaliberhosszúságú (L52) cső és a 23 literes tölténykamra-térfogat a standard (JBMoU megállapodás), amelyet például a PzH 2000 vagy az RCH 155 is használ. A Rheinmetall mérnökei szerint ez a technológia elérte a fizikai határait: a lőtávolság növeléséhez nagyobb gáznyomásra és hosszabb csőre van szükség.

• A cső hossza: Az L52-es csövek 8,06 méter hosszúak. Az új L60-as cső hossza pontosan 9,3 méter (60 $\times$ 155 mm).

• A tölténykamra (Chamber volume): A kamra térfogatát a szabványos 23 literről 29 literre növelték. Ez teszi lehetővé, hogy lényegesen nagyobb mennyiségű és modernebb összetételű hajtótöltetet (lőport) pakoljanak a lövedék mögé.

2. Kohászat és fizikai terhelés: Hogyan nem robban fel a cső?

A nagyobb lőpormennyiség brutális belső feszültséget generál, ami a hagyományos tüzérségi csöveket azonnal szétvetné vagy néhány tucat lövés után teljesen eloptikázná (elhasználná). A Rheinmetall emiatt radikális kohászati újításokat vezetett be:

• Belső gáznyomás: A tesztek során a csőben ébredő maximális gáznyomás meghaladta a 600 MPa-t (összehasonlításképp: az L52-es csöveknél ez általában 350–400 MPa körül mozog).

• Torkolati sebesség ($v_0$): A megnövelt nyomásnak köszönhetően a lövedék torkolati sebessége elérte az 1100–1150 m/s közötti értéket (a normál ~800-900 m/s-hoz képest).

• Krómozás és acélminőség: A cső belső felületét egy új típusú, többrétegű keménykrómozási eljárással látták el, és magát a csőköpenyt is egy új, magas szakítószilárdságú acélötvözetből kovácsolták. Ez biztosítja, hogy a cső élettartama (letölthető lövésszáma) a megnövekedett belső sárkány ellenére se essen a kritikus szint alá.

3. Lőtávolságok és lőszerek: Átlépni a bűvös határokat

Az L60-as csőből kilőtt lövedékek röppályája a brutális kezdősebesség miatt sokkal laposabb, a lőtávolság pedig drasztikusan megnőtt:

• Hagyományos, áramvonalas repeszgránátok (HE): ~45–50 km.

• Bázisáramlásos (Base Bleed - BB) lőszerek: ~70–80 km (ezzel az L60-as csőből kilőtt hagyományos tüzérségi gránát messzebb repül, mint egy korábbi L52-esből kilőtt méregdrága Excalibur).

• Rakéta-póthajtásos (RAP) vagy sikló lőszerek: A kiállításon bejelentett, a General Atomics-szal közösen fejlesztett Vektrex™ lőszer alkalmazásával a lőtávolság eléri vagy meghaladja a 100–110 kilométert.

4. Integráció és hordozóplatformok

Mivel egy 9,3 méter hosszú, nehéz acélcsőről van szó, a járműre történő integráció komoly egyensúlyozási és statikai feladatot jelent. A Rheinmetall a következő platformokban gondolkodik:

• Kerekes platform (HX3 8×8): Az Eurosatory-n bemutatott elvi tervek szerint a csövet a Rheinmetall saját fejlesztésű, automata, teherautóra szerelt tüzérségi rendszerébe (Rheinmetall Wheeled Howitzer) integrálják. Menet közben a csövet a jármű hossztengelyében hátrafelé vagy előrefelé masszív hidraulikus rögzítőbakokkal kell fixálni, hogy az úthibák ne tegyenek kárt a lövegemelő mechanizmusban.

• Lánctalpas platform: Alkalmas a PzH 2000-esek jövőbeli leváltására vagy modernizációjára, ahol a lánctalpas alváz tömege természetes ellensúlyt biztosít a hatalmas csőhöz.

5. Valóságfaktor: Hol tart most a projekt?

Az L60 jelenleg a fejlesztési és validációs szakaszban van.

• Eddigi eredmények: A Rheinmetall fegyvertechnológiai divíziója Unterlüßben már végrehajtotta az első zárt téri, statikus tesztlövészeteket az új 29 literes kamrával és csővel (ahol a 600 MPa feletti nyomásértékeket rögzítették).

• A következő lépés: A gyár hivatalos ütemterve szerint az első nyílt terepi, valós lőtávolsági éleslövészeteket 2026 végén fogják végrehajtani egy európai vagy tengerentúli katonai lőtéren.

• Gyártási státusz: 0 darabos megrendelési állomány. Nem létezik belőle sorozatgyártás, jelenleg a Rheinmetall saját tőkéből finanszírozott K+F (kutatás-fejlesztési) projektje, amellyel a NATO-t akarják rávenni a jelenlegi tüzérségi szabványok felülvizsgálatára.

Ezzel a tüzérségi eszközzel a csöves tüzérség eléri a taktikai rakéták (MLRS) belépő szintjét, miközben a logisztikai költségei (egy tüzérségi gránát ára a rakéták töredéke) lényegesen kedvezőbbek maradnak.

BAE Systems - M109-52 

, az M109-es platform is jelen volt az Eurosatory 2026-on, méghozzá a BAE Systems standján, egy rendkívül fontos és hiánypótló modernizációs csomag formájában, amelyet M109-52-nek neveznek.

Ennek a legendás típusnak a törzsfejlődése kiválóan mintázza, hogyan lehet egy eredetileg 1960-as évekbeli dizájnt a kohászat és a digitalizáció révén a 21. századi harctér színvonalára emelni.

Az M109 törzsfejlődése: A vietnámi dzsungeltől a modern digitális harctérig

1. Az ősapa: M109 és M109A1 (1960–1970-es évek)

Az M109-est az amerikai hadsereg az 1950-es évek végén tervezte, és 1963-ban állította rendszerbe, hogy leváltsa a nyitott küzdőterű, elavult önjáró lövegeket.

• Jellemzők: Egy viszonylag rövid, 155 mm-es, 23-as kaliberhosszúságú (L23) csővel rendelkezett (M126-os löveg). A maximális lőtávolsága mindössze 14,6 km volt.

• Technológia: Teljesen manuális működtetésű volt, alumínium páncélzattal a súlycsökkentés (és a repülőgépes szállíthatóság) érdekében. Az M109A1 változat már egy hosszabb (L39) csövet kapott, amivel a lőtávolság 18 km-re nőtt.

2. A hidegháborús standard: M109A2 – A6 Paladin (1980–1990-es évek)

A hidegháború utolsó évtizedében és az Öböl-háborúban az M109-es folyamatos ráncfelvarráson esett át. A csúcspontot az M109A6 Paladin jelentette (1992).

• A törzsfejlődési ugrás: Megjelent az első komolyabb digitalizáció. Beépítettek egy tehetetlenségi navigációs rendszert (Inertial Navigation System) és egy digitális tűzvezető számítógépet. Ennek köszönhetően a löveg már képes volt önállóan meghatározni a pozícióját, és menetből megállva, külső bemérés nélkül, 1 percen belül leadni az első lövést. A lőtávolság az M284-es L39-es csővel és modern lőszerekkel elérte a 22–30 km-t.

3. Az amerikai tüzérségi válság: M109A7 PIM (2015 után)

Miközben Európa megalkotta a PzH 2000-est és az L52-es csőrendszert (40 km feletti lőtávolsággal), az amerikai hadsereg törölte a jövőbeli tüzérségi programjait (Crusader, XM1203 NLOS-C). Emiatt az M109-est kellett újra modernizálni. Ez lett az M109A7 PIM (Paladin Integrated Management).

• Szerkezeti evolúció: Bár a löveg és a torony maradt a régi (maradt a rövid L39-es cső és a 22-30 km-es lőtávolság), a jármű alvázát és hajtásláncát teljesen kidobták. Helyette a M2 Bradley lövészpáncélos motorját, transzmisszióját és futóművét kapta meg. Ezzel megoldották a logisztikai alkatrész-ellátást és egy hatalmas, 600 voltos fedélzeti elektromos rendszert építettek be a jövőbeli automata rendszerek számára.

4. Az Eurosatory 2026-os szint: A BAE Systems M109-52

Az ukrajnai háború egyértelművé tette: az M109A6 és A7 változatok hiába rendelkeznek kiváló digitális tűzvezetéssel és strapabíró Bradley-alvázzal, az L39-es rövid cső miatt lőtávolságban és tűzerőben drasztikusan alulmaradnak a modern orosz tüzérséggel, de még a modernebb NATO rendszerekkel szemben is.

Az USA megpróbálta kifejleszteni az M1299 ERCA-t (egy brutális, 58-as kaliberhosszú csővel), de a tesztek során a cső túlzott kopása és a szerkezeti hibák miatt a programot 2024-ben leállították.

A BAE Systems törzsfejlődési válasza az Eurosatory 2026-on: A kudarc után a BAE Systems pragmatikus döntést hozott. Ötvözte a jól bevált, stabil M109A7 alvázat a Rheinmetall (vagy a dán L52-es projektek) által tökélyre fejlesztett 155 mm-es, 52-es kaliberhosszúságú (L52) ágyúcsővel.

• Lőtávolság: Az új L52-es csőnek köszönhetően az M109-es lőtávolsága hagyományos lövedékkel azonnal 30 km-re, bázisáramlásos lőszerrel 40 km-re, míg az Excalibur precíziós lőszerrel 50 km fölé ugrott.

• Tűzgyorsaság: A modernizáció során a toronyba beépítettek egy új, félautomata/automata rásegítő töltőrendszert is, ami jelentősen csökkenti a kezelőszemélyzet fizikai terhelését, és stabilabb tűzgyorsaságot biztosít.

Összegzés: Az M109-es törzsfejlődése az Eurosatory 2026-on bizonyította, hogy a platform még nem halt meg. Az M109-52-es változattal a BAE Systems egy olyan költséghatékony „mentőövet” dobott a piacon lévő többezer M109-es üzemeltetőjének (köztük számos NATO tagnak), amellyel a régi lánctalpasok fegyverzetét – az alváz megtartásával – egy csapásra fel lehet hozni a modern kor követelményeihez.

A KNDS LORAS (Long Range Artillery System)

 az Eurosatory 2026 egyik legfontosabb, kézzelfogható technológiai úttörője volt a nehéztüzérség területén. Ez a rendszer közvetlen mérnöki és harcászati válasz az ukrajnai háború azon leckéjére, hogy a jelenlegi NATO-standard 155 mm-es, 52-es kaliberhosszúságú (L52) rendszerek hatótávolsága (kb. 40 km) már nem nyújt elegendő biztonsági zónát az ellenséges öngyilkos drónok és a nagy hatótávolságú rakétatüzérség ellen.

A LORAS szakított a korábbi ballisztikai korlátokkal, és a kiállításon már egy működő, éles teszteken átesett platformként debütált.

1. A ballisztikai forradalom: Az 58-as kaliberhossz (L58)

Miközben a Rheinmetall az L60-as csőkoncepcióval még csak a laboratóriumi fázisban jár, a KNDS a LORAS fejlesztésénél a francia ASCALON tüzérségi program technológiai alapjait használta fel, és egy készre tervezett, lőtérre vitt rendszert mutatott be.

• A cső paraméterei: Egy 155 mm-es, 58-as kaliberhosszúságú (L58) ágyúcsőről van szó, amelynek hossza megközelíti a 9 métert.

• A tölténykamra evolúciója: A NATO JBMoU szabvány szerinti 23 literes kamratérfogatot 27-28 literre növelték. Ez a megnövelt belső térfogat lehetővé teszi a vadonatúj fejlesztésű, nagyobb energiájú moduláris kivetőtöltetek alkalmazását anélkül, hogy a csőben ébredő gáznyomás veszélyeztetné a kohászati struktúrát.

• A csőkopás megoldása: Az amerikaiak hasonló (ERCA) programja azért bukott el, mert a hosszú cső és a brutális nyomás néhány tucat lövés után szétmarta a huzagolást. A KNDS a kiállításon megerősítette, hogy egy új, szabadalmaztatott króm-nikkel acélötvözetet és belső bevonati technológiát alkalmaztak, amellyel a LORAS csöve már túl van 300 sikeres, teljes gáznyomású éles tesztlövészeten Unterlüßben és Bourges-ban, és a csőkopás a normértékeken belül maradt.

2. Szerkezeti felépítés: A lánctalpas Boxer (Boxer Tracked) és az automata torony

A KNDS nem egy elméleti makettet állított ki Párizsban, hanem a lövegrendszert a saját fejlesztésű, új generációs nehéz platformjára integrálta.

• A hordozó alváz: A Boxer Tracked (lánctalpas Boxer) moduláris platform. Ez a futómű egyesíti a Boxer harcjárművek digitális architektúráját a lánctalp páratlan terepjáró képességével. A 38-40 tonnás monstrumot egy 1200 lóerős MTU dízelmotor hajtja, ami kiváló mozgékonyságot biztosít mély sárban, mocsaras vagy havas terepen is.

• Személyzet nélküli (Unmanned) automata torony: A löveg egy teljesen automatizált, zárt toronyban kapott helyet, amely saját kisegítő energiaellátással (APU) rendelkezik. A torony belső mechanizmusa teljesen magától végzi a lőszerek kiválasztását, a gyújtók programozását, valamint a lövedék és a töltet csőre töltését.

3. Tűzerő, lőtávolságok és harcászati profil

A LORAS-szal a csöves tüzérség belépett a taktikai rakéták (MLRS) hatósugarába, de azok logisztikai költségeinek töredékéért.

• Lőtávolsági adatok:

  • Hagyományos, szabványos NATO repeszgránátokkal: ~45–50 km (ez a korábbi L52-es rendszerek maximuma volt).

  • Bázisáramlásos (Base Bleed) lőszerekkel: ~60-65 km.

  • Modern, rakéta-póthajtásos (RAP) vagy precíziós irányított (mint a Vulcano vagy Katana) lőszerekkel: 80–100 km feletti hajszálpontos lőtávolság.

• Tűzgyorsaság: Az automata töltőrendszernek köszönhetően a tűzgyorsasága eléri a 8–10 lövés/perc értéket.

• Kompatibilitás: Óriási logisztikai előny, hogy a LORAS az új, megnövelt teljesítményű lőszerek mellett teljesen kompatibilis maradt a meglévő NATO JBMoU szabványú 155 mm-es tüzérségi lőszerekkel is, így a raktárkészletek közvetlenül felhasználhatóak belőle (bár ekkor a lőtávolság az L52-es szintnek felel meg).

4. Legénység, digitális hálózat és túlélőképesség

A hálózatcentrikus hadviselés követelményeinek megfelelően a LORAS-t a legmodernebb elektronikai architektúrával látták el.

• 2 fős legénység (Tandem elrendezés): A teljes tüzérségi komplexum kiszolgálásához mindössze két ember (egy vezető és egy parancsnok/irányzó) szükséges. Ők a járműtest frontrészében, egy rendkívül vastag ballisztikai-, akna- és IED-védelemmel ellátott, teljesen elszigetelt páncélozott túlélőcellában ülnek. A harcfeladat során soha nem kell kiszállniuk vagy belépniük a toronyba.

• Digitális tűzvezetés: A rendszer megfelel a NATO NGVA (Generic Vehicle Architecture) szabványnak. Digitális adatkapcsolaton keresztül közvetlenül össze van kötve a tüzérségi felderítő drónok és tüzérségi radarok hálózatával. A célkoordináták beérkezését követően a számítógép automatikusan kiszámítja a röppályát, ráfordítja a tornyot, és a jármű a megállástól számított 15 másodpercen belül leadja az első lövést.

5. Valóságfaktor: Hol tart most a projekt?

A LORAS az Eurosatory 2026-on bemutatott eszközök között a haladó prototípus/technológiai demonstrátor kategóriába tartozik.

• Rendelési állomány: Jelenleg 0 darabos fix állami megrendelése van, sorozatgyártása még nem indult el.

• Amiért több mint egy demó: Ellentétben a papíron létező koncepciókkal, a LORAS-szal a KNDS már több mint 300 valós éles lövészetet hajtott végre. A cső, a tölténykamra és az automata töltőszerkezet működése igazolt és validált.

• Piaci pozicionálás: A KNDS ezt a rendszert kifejezetten a skandináv államok (Svédország, Finnország, Norvégia) és a balti országok számára fejlesztette ki, amelyek a földrajzi viszonyaik (mély hó, mocsarak) miatt ragaszkodnak a lánctalpas nehéztüzérséghez, de elvárják az RCH 155-ös szintű automatizációt és a 60–100 km-es elrettentő hatótávolságot.

A LORAS bizonyította, hogy a KNDS francia és német mérnöki ága képes volt sikeresen megoldani azt a ballisztikai és metallurgiai problémát, amibe az amerikai ERCA program bicskája beletört. 

VBM 155 SPH (Self-Propelled Howitzer - Olaszország belépője - Leonardo & Iveco

Az olasz hadiipari konzorcium, a CIO (Consorzio Iveco – OTO Melara, amely az Iveco Defence Vehicles [IDV] és a Leonardo 50-50%-os közös vállalkozása) az Eurosatory 2026-on tette le a névjegyét a nagyméretű, önjáró tüzérségi rendszerek asztalára. A VBM 155 SPH (Self-Propelled Howitzer) nem egy átlagos kerekes löveg, hanem egy radikális, mérnöki szempontból kicentizett válasz a modern drón- és tüzérségi radarok jelentette fenyegetésre.

Íme a rendszer minden technológiai és szerkezeti részlete pontról pontra:

1. A futómű és a méretek: Miért pont a 10×10-es hajtásképlet?

A legtöbb mai kerekes löveg (mint a CAESAR vagy az ARCHER) 6×6-os vagy 8×8-as teherautó-alvázakra épül. Az olaszok ezzel szemben a VBM NG (Nuova Generazione) bázisán egy teljesen új, 10×10-es, öttengelyes páncélozott alvázat fejlesztettek ki.

• A súlyelosztás: A Leonardo automata lövegtornya önmagában brutális, 13 tonnát nyom. Ahhoz, hogy a jármű laza, sáros terepen se süllyedjen el, az ötödik tengely beiktatásával radikálisan csökkentették a talajnyomást.

• A méretek: A járműtest (alváz) hossza 8,57 méter, szélessége 3,145 méter, magassága a toronnyal együtt körülbelül 4,38 méter. Menetkész állapotban (ágyúval előre) a teljes hosszúság 11,10 méter.

• Súlyadatok: A 10×10-es üres váz száraz tömege 18 tonna. A maximális össztömeg (GVM) 40 tonna, amiből a hasznos teherkapacitás 22 tonna. Ebből a torony elvisz 13 tonnát, a fennmaradó 6 tonna jut az üzemanyagra, a legénységre és a kiegészítő rendszerekre, így még marad 3 tonna tartalék jövőbeli fejlesztésekre (például aktív védelmi rendszerre).

2. Hajtáslánc és mobilitás

Hóban, sárban és autópályán is megállja a helyét:

• Motor: Az Iveco második generációs, közös nyomócsöves (common rail), elektronikusan vezérelt 6V TCA dízelmotorja, amely 720 lóerő leadására képes, brutális, 2500 Nm-es maximális nyomaték mellett.

• Sebességváltó: ZF 1500 HP automata transzmisszió.

• Felfüggesztés: Független hidropneumatikus felfüggesztés, amelyet kifejezetten a megnövekedett tömeghez és a tüzelés közben fellépő hatalmas erőhatásokhoz optimalizáltak.

• Sebesség: Közúton képes átlépni a 100 km/h-s végsebességet.

3. A HITFIRE 155 torony és a tűzerő

A rendszer lelke a Leonardo la speziai gyárában kifejlesztett, teljesen zárt, személyzet nélküli (unmanned) HITFIRE 155 lövegtorony.

• Fegyverzet: Egy NATO-szabványú, 155 mm-es, 52-es kaliberhosszúságú (L52) löveg. A cső alacsony beépítése és az elektromos aktuátorok (mozgatómotorok) rendkívüli stabilitást biztosítanak.

• A belső elrendezés és automata töltés: A torony belseje szimmetrikusan megosztott. A bal oldalon helyezkedik el a 30 darabos lövedéktár, míg a jobb oldalon a 30 darab teljes kivetőtöltet (ami 180 moduláris elemből áll). A rendszer része egy teljesen új, automata csappantyú-adagoló is. A betöltés, a töltetméret-beállítás és a csőre töltés 100%-ban automatizált.

• Tűzgyorsaság: Eléri a percenkénti 10 lövést.

4. Radikális taktikai profil: Talpalás nélkül, 2 fős legénységgel

Itt érhető tetten a legfontosabb harcászati ugrás, ami a KNDS RCH 155 közvetlen konkurensévé teszi:

A „Shoot-and-Scoot” csúcsa: A futómű és a hidropneumatikus felfüggesztés merevítése olyan jól sikerült, hogy a VBM 155 kitámasztó talpak (spades) leengedése nélkül képes tüzelni.

• Időfaktor: A jármű teljes megállását követő 10. másodpercben az első lövedék már elhagyja a csövet. A tűzfeladat végeztével újabb 10 másodperc kell ahhoz, hogy a jármű elinduljon. Ez azt jelenti, hogy mindössze 2,5 perc (150 másodperc) alatt a löveg képes megállni, kilőni a tár több mint felét (15-18 gránátot), és már el is tűnik a helyszínről, mielőtt az ellenséges tüzérségi radarok adatai alapján kilőtt válaszcsapás becsapódna.

• A 2 fős legénység (Tandem elrendezés): Az automatizációnak köszönhetően a fegyver működtetéséhez mindössze két katona kell: a vezető és a parancsnok/irányzó. Ők a járműtest bal első részében, egymás mögött (tandem konfigurációban) ülnek egy rendkívül magas ballisztikai és aknavédelemmel ellátott, zárt túlélőcellában. A toronyba vagy a küzdőtérbe soha nem kell belépniük.

• Lőtávolság: Hagyományos lőszerrel 30-40 km, de a Leonardo kifejezetten a saját fejlesztésű Vulcano 155 GLR precíziós, irányított, szubkaliberű lőszercsaládjához optimalizálta, amellyel a lőtávolság eléri a 70 kilométert.

5. Digitális architektúra és önvédelem

• Elektronika: Megfelel a NATO Generic Vehicle Architecture (NGVA) követelményeinek, így egy közös digitális buszrendszeren fut minden. Beépített tehetetlenségi navigációs egységgel (Safran Geonyx vagy GEM család) rendelkezik, és közvetlenül integrálható bármely modern harctéri tüzérségi parancsnoki hálózatba (BMS). Rádiós rendszere kezeli a VHF, UHF és SATCOM (műholdas) sávokat.

• Drónvédelem (C-UAS): A tüzérségi torony tetejére integráltak egy másodlagos fegyverzetet is: egy távirányítású HITROLE fegyverállomást, amely felszerelhető 12,7 mm-es nehézgéppuskával vagy gépágyúval a lesből támadó kamikaze drónok leküzdésére.

 Valóságfaktor: Hol tart most?

A VBM 155 az Eurosatoryn bemutatott eszközök között a haladó prototípus/technológiai demonstrátor (Demó) kategóriába tartozik.

• Rendelési állomány: Jelenleg 0 darabos fix állami megrendelése van, sorozatgyártása még nem indult el.

• Amiért több mint egy makett: A 10x10-es Iveco alváz és a Leonardo HITFIRE torony fizikai valójában elkészült. A gyártó konzorcium hivatalos ütemterve szerint az első éles, járműből történő lövészeti tesztek 2026 negyedik negyedévében (pár hónap múlva) kezdődnek meg Olaszországban.

MBDA THUNDART – A rakétatüzérségi válasz 

Az Eurosatory 2026 kiállításon az MBDA (a vezető európai rakétafejlesztő konzorcium) és a Safran Electronics & Defense június 16-án hivatalosan is bemutatta a THUNDART rakétatüzérségi rendszert.

Ez nem csupán egy makett, hanem a francia hadsereg jövőbeli FLP-T (Frappe Longue Portée Terrestre – Szárazföldi Mélységi Csapásmérő) programjának hivatalos nyertese, amely a jelenlegi, kiöregedő amerikai M270-eseken alapuló LRU (Lance-Roquettes Unitaire) rendszereket fogja teljesen leváltani.

A fegyverrendszer és a mögötte álló üzleti-gyártási háttér teljes részletességgel:

1. A hordozóplatform és a felépítmény (Safran)

A THUNDART egy nehéz, kerekes, rendkívül mobilis sorozatvető rendszer, amelyet a nyugat-európai (francia) hadszíntéri doktrínákhoz – azaz a gyors, úton történő átcsoportosításhoz és azonnali harctéri túléléshez – terveztek.

• Alváz: Egy francia katonai specifikációjú, 8×8-as hajtásképletű Scania nehéz teherautó-alváz (a Scania France, a CMAR és az Essone cégek bevonásával).

• Legénység: Mindössze 2 fő, akik egy teljesen páncélozott, vegyi-, biológiai- és sugárvédelemmel (CBRN), valamint tüzérségi repeszek ellen védett vezetőfülkében ülnek. A tűzkiváltáshoz és a célzáshoz nem kell elhagyniuk a járművet.

• A vetőegység (Lövegcsövek): A jármű hátulján egy darab 6-csöves indítókonténer (pod) található. A rendszer kalibere a NATO-szabványú 227 mm. Kialakításának lényege a modularitás: a konténeres felépítés miatt az elhasznált indítótubusokat egy daruval percek alatt le lehet emelni, és egy előre málházott új konténerre cserélni.

2. A rakéta technológiája és lőtávolsága

A THUNDART lőszere szakít a hagyományos, „buta” tüzérségi rakétákkal. Ez egy irányított, precíziós mélységi fegyver.

• Lőtávolság: Az első blokk (Block 1) hatótávolsága rögzítetten 150 kilométer. Az MBDA és a hajtóművekért felelős leányvállalata (a Roxel) azonban a kiállításon megerősítette, hogy a fejlesztési ütemterv szerint a következő lépcsőben a lőtávolságot 500 kilométerig fogják kitolni, amivel a rendszer már a hadműveleti-stratégiai rakéták kategóriájába lép.

• Navigáció és elektronikai hadviselés (EW) elleni védelem: Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a GPS-vezérelt rakétákat (mint a HIMARS) az orosz elektronikai zavarórendszerek képesek eltéríteni. A Safran és az MBDA ezért a THUNDART-ot egy hibrid navigációs rendszerrel szerelte fel: a modernizált műholdas (GNSS) vevő mellett egy belső, katonai szintű tehetetlenségi navigációs egységet (Inertial Navigation) és egy végfázisú precíziós önirányító fejet kapott. Ennek köszönhetően a rakéta teljes GPS-zavarás vagy a jel teljes elvesztése esetén is méterre pontosan betalál a célba.

3. Digitális integráció: Az ATLAS hálózat

A fegyver önmagában nem ér semmit, ha nem kap gyorsan adatot. A THUNDART-ot gyárilag, natívan integrálták a francia hadsereg digitális tüzérségi parancsnoki és tűzvezető rendszerébe, az ATLAS-ba.

• Ez azt jelenti, hogy a felderítő drónok, a radarállomások vagy a mélységi felderítők által észlelt koordináták emberi beavatkozás (manuális pötyögés) nélkül, titkosított adatkapcsolaton keresztül azonnal megjelennek a THUNDART tűzvezető számítógépén, és a vetőcsövek automatikusan ráállnak a célpontra.

4. A szaturációs doktrína: OWE (One-Way Effector) párosítás

Az MBDA az Eurosatoryn bemutatta a THUNDART-hoz kapcsolódó harcászati taktikát is, amit a „kard és pajzs” elvének neveznek. A drága precíziós rakéták védelmében egy hármas rendszert alkottak meg:

1. Deluge (korábbi nevén One-Way Effector - OWE): Egy olcsó, sugárhajtású, 400 km/h-val repülő kamikaze drón, amely egy tüzérségi gránátot hordoz a törzsében. Feladata, hogy tömegesen indítva túlterhelje és működésre bírja az ellenséges légvédelmi radarokat és rakétákat.

2. Crossbow: Egy olcsóbb, precíziós robotrepülőgép a radarok és parancsnoki pontok megsemmisítésére.

3. THUNDART: Amikor a Deluge drónok már lekötötték vagy kifogyasztották az ellenséges légvédelmet, a THUNDART indítja a 150 km-es rakétáit, hogy megsemmisítse a fő stratégiai célpontokat.

5. Valóságfaktor: Szerződések, tesztek és határidők

Ez a projekt messze túlmutat a PR-fázison:

• Sikeres éles teszt: A gyártók hivatalosan bejelentették, hogy 2026. április 14-én a Földközi-tengeren található Île du Levant lőtéren sikeresen végrehajtották az első éles rakéta-tesztlövészetet.

• Gyártási megállapodás: Június 16-án az MBDA és a Safran belépett a végső szerződéskötési fázisba a francia védelmi beszerzési hivatallal (DGA). Ráadásul a két óriásvállalat egy 50-50%-os közös leányvállalatot (Joint Venture) alapít, kifejezetten a THUNDART sorozatgyártásának felpörgetésére és későbbi exportjára.

• Ütemterv: A francia védelmi terv szerint az első tüzérségi zászlóaljat 13 indítóval és hozzávetőleg 300 rakétával szerelik fel. A cél az, hogy a rendszer 2029-2030-ban elérje az elsődleges műveleti készséget (IOC), és 2035-ig összesen 26 darab indítójárművet állítsanak szolgálatba. Minthogy a teljes szuverenitás jegyében az utolsó csavarig Franciaországban fejlesztik és gyártják, semmilyen amerikai vagy külső exportkorlátozás (ITAR) nem vonatkozik rá.

A trend egyértelmű: A tüzérség nemcsak önjáróvá vált, hanem teljesen digitálisan hálózatba kapcsolt, autonóm és páncélozott harcrendszerré alakult, ahol az emberi tényező szerepe a löveg kiszolgálásában minimálisra (szinte csak a döntéshozatalra és a vezetésre) csökkent.

Összegzés a tüzér szakmai szemével:

Eszköz	Státusz	Valódi megrendelések (db)	Gyártósor státusza
CAESAR MK2	Valóság	173+ db (Francia, Litván, Belga, Maláj)	Aktív, feszített ütemű szériagyártás.
RCH 155	Valóság	276+ db (Német, Brit, Ukrán fix tételek)	Sorozatgyártás felfuttatása zajlik.
THUNDART	Valóság	Francia állami program (első körben 13 indító)	Gyártás-előkészítés, sikeres éles teszt után.
LORAS (L58)	Demó	0 db	Csak teszt-prototípus létezik.
VBM 155	Demó	0 db	Első prototípus az éles tesztek előtt.
M109-52	PR	0 db	Csak egy kiállítási bemutató darab.
Rheinmetall L60	PR / K+F	0 db	Csak laboratóriumi cső, nincs jármű.

A kiállítás utolsó napján, június 19-én a tüzérségi szegmensben már nem mutattak be radikálisan új fizikai járműveket (azokat a nyitónapokon lőtték el a gyártók), viszont a zárónap hozta el a legfontosabb hivatalos üzleti és ipari bejelentéseket, amelyek megpecsételték az idei Eurosatory mérlegét.

Június 19-én a következő hivatalos tüzérségi újdonságok és záró szerződések kaptak nyilvánosságot:

1. A malajziai CAESAR-szerződés hivatalos véglegesítése

Június 19-én reggel a KNDS France és a maláj Advanced Defence System (ADS) hivatalosan is aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében Malajzia 18 darab CAESAR 155 mm-es önjáró löveget vásárol.

• A nap újdonsága: Bejelentették a technológia-transzfert, vagyis a lövegeket a francia alkatrészekből helyben, a malajziai Johorban fogják összeszerelni. Ezzel a CAESAR hivatalos globális rendelési állománya átlépte a bűvös 800 darabos határt.

2. A THUNDART rakétarendszer gyártási fúziója

Az MBDA és a Safran június 19-én hozta nyilvánosságra, hogy egy új, 50-50%-os közös leányvállalatot (Joint Venture) alapítanak.

• A döntés oka: A francia hadsereg által az előző napokban jóváhagyott mélységi csapásmérő program (FLP-T) kiszolgálása. Ez az új védelmi ipari óriás kifejezetten a THUNDART 150–500 km-es precíziós rakétarendszer sorozatgyártásának azonnali felpörgetéséért és a későbbi exportért fog felelni.

3. A tüzérségi lőszerkoalíció bővítése

A Rheinmetall és a General Atomics (GA-EMS) június 18-i megállapodása után június 19-én a záró szakmai paneleken rögzítették a Vektrex™ 155 mm-es szubkaliberű, nagyótávolságú (100 km+) precíziós siklólőszer gyártási ütemtervét. A cél, hogy a lőszer sorozatgyártása kompatibilis legyen mind az európai L52-es, mind a most bemutatott új generációs (LORAS L58) tüzérségi csövekkel, függetlenítve a rendszert az amerikai exportkorlátozásoktól (ITAR-free státusz).

A zárónap tüzér szakmai mérlege: Június 19-re teljesen egyértelművé vált, hogy az Eurosatory 2026-ot a teljes automatizáció, a személyzet nélküli tornyok (mint a VBM 155 és az RCH 155), valamint a 60–100 kilométeres lőtávolságok uralták. A kiállítás bebizonyította, hogy a tüzérségben a manuális, gyengén védett rendszerek kora végleg lejárt.

A megadott adatok, elemzések és konkrét megrendelési számok nem kitalációk, hanem a Párizs mellett zajló Eurosatory 2026 szakkiállítás (2026. június 15–19.) hivatalos gyártói bejelentéseiből, valamint a vezető nemzetközi hadiipari szaklapok (példák alább) helyszíni tudósításaiból származnak.

A legfontosabb források tételesen ellenőrizhetőek:

1. KNDS LORAS (155 mm / 58 kaliber)

• Hivatalos gyártói forrás: KNDS Press Release (2026. június 16.) – „KNDS unveils a new Main Battle Tank generation and charts the future of very long-range artillery”.

• Szakmai elemzés: Defense News (2026. június 17., Rudy Ruitenberg helyszíni jelentése) – „Size matters: KNDS pitches long-barreled artillery for 60-kilometer base range”. (Ebben részletezik a Pierre Septfons tüzérségi főmérnökkel készült interjút a csőkopásról és a 300 tesztlövészetről a Boxer Tracked alvázon).

• EDR Magazine (European Defence Review) – Részletes műszaki elemzés a LORAS és az ASCALON torony integrációjáról.

2. Olaszország belépője: CIO VBM 155 (10x10 Iveco/Leonardo)

• Hivatalos bejelentés: A szakkiállítás nyitónapján bemutatott fizikai modell és specifikáció a Leonardo és az Iveco Defence Vehicles (IDV) közös konzorciumától (CIO).

• Szakmai elemzés: EDR Magazine (2026. június) – „Eurosatory 2026 – CIO enters the self-propelled howitzers domain with the VBM 155”. Ez a forrás részletezi a HITFIRE 155 torony felépítését, a 720 lóerős motor adatit, a 37 tonnás összsúlyt, és a tényt, hogy a talpalás nélküli tüzelés miatt 10 másodperc alatt képes leadni az első lövést.

3. A malajziai „18 darabos” CAESAR üzlet

• Hivatalos gyártói forrás: KNDS Group Official Statement (Paris, 2026. június 16.) – „Malaysia becomes the 15th CAESAR customer country with an initial order of 18 artillery systems”.

• Nemzetközi sajtó: Meta-Defense & Malaysia News (2026. június 17.) – „Here comes the boom: Malaysia inks deal for France’s Caesar mobile artillery and local tech transfer”. (A cikkek pontosan leírják a helyi partner, az ADS Sdn Bhd és a KNDS France közötti licenc- és összeszerelési megállapodást).

4. Német és brit RCH 155 megrendelések, gyártási idők

• A német Bundeswehr 2024-es tüzérségi keretszerződésének frissítései és a brit Mobile Fires Platform (MFP) program 2026 tavaszi/nyári hivatalos záradékai (72 darabos fix tétel rögzítése), amelyeket az Eurosatory ideje alatt a KNDS standján megerősítettek.

5. Rheinmetall L60 cső és a Vektrex™ lőszer

• Rheinmetall AG Eurosatory Daily Bulletins (2026. június 16-18.) és a General Atomics-szal (GA-EMS) aláírt szándéknyilatkozat (MoU) hivatalos közzététele a transzatlanti lőszergyártásról.