152
Az Önjáró Tüzérség az Orosz-Ukrán Háborúban (2022–2025)
Vezetői Összefoglaló és Stratégiai Helyzetkép
Jelen dokumentum célja, hogy kimerítő részletességgel feltárja az önjáró tüzérségi eszközök (SPG – Self-Propelled Guns) szerepét, technikai evolúcióját, veszteségeit és logisztikai hátterét az orosz-ukrán konfliktusban. A jelentés a 2022. február 24-i inváziótól a 2025. év elejéig terjedő időszakot öleli fel, különös tekintettel a mennyiségi viszonyok minőségi átalakulására, a nyugati technológiai transzfer hatásaira, valamint az orosz hadiipari regeneráció korlátaira.
A konfliktus, amelyet katonai elemzők gyakran „a tüzérség reneszánszának” vagy „ipari léptékű anyagháborúnak” neveznek, alapjaiban kérdőjelezte meg a 21. századi hadviselésről alkotott korábbi, légierő- és precíziós csapásmérés-központú nyugati doktrínákat. Az elemzés rávilágít arra, hogy bár a drónok és a mesterséges intelligencia által támogatott felderítés forradalmasította a célzást, a kinetikus hatást továbbra is döntő többségében a csöves tüzérség biztosítja.
A kutatás főbb megállapításai a következők:
Mennyiségi Aszimmetria és Minőségi Kiegyenlítés: Oroszország kezdeti, nyomasztó tüzérségi fölénye (mely helyenként elérte a 10:1 arányt) a nyugati precíziós rendszerek (PzH 2000, CAESAR, M109) megjelenésével és az ukrán taktikai adaptációval strukturálisan megváltozott.
A Veszteségek Strukturális Hatása: Az orosz haderő elveszítette legmodernebb önjáró lövegeinek jelentős részét (különösen a 2S19 Msta-S flottát), ami kényszerű technológiai regresszióhoz, a szovjet stratégiai tartalékok (2S1, 2S3, D-20) reaktiválásához vezetett.
1 Logisztikai Diverzifikáció és Kockázatok: Ukrajna tüzérsége mára a világ legheterogénebb arzenáljává vált, amely egyszerre jelent taktikai rugalmasságot és logisztikai rémálmot. A hazai gyártású 2S22 Bohdana rendszer felfutása azonban a stratégiai autonómia növekedését jelzi.
A „Hosszú Háború” Iparpolitikája: 2025-re a konfliktus a gyártósorok versenyévé vált. Míg Oroszország az észak-koreai importra és a felújításra támaszkodik, a Nyugat és Ukrajna az új gyártókapacitások kiépítésével próbálja ellensúlyozni a mennyiségi hátrányt.
1. Doktrinális Háttér: A Tüzérség Szerepe a Posztszovjet Térségben
1.1. A Szovjet Örökség: A „Háború Istene”
Az orosz katonai gondolkodásban a tüzérség központi szerepet tölt be, Sztálin híres mondása („A tüzérség a háború istene”) a mai napig meghatározza a doktrínát. A szovjet modell a masszív, területi lefedésre alkalmas tűzerőre épített, ahol a pontatlanságot a tűzsűrűséggel kompenzálták. A Zászlóalj Harccsoportok (BTG – Battalion Tactical Group) szervezeti felépítése is ezt tükrözte: a manőverező egységek elsődleges feladata gyakran csupán az ellenség lekötése volt, hogy a tüzérség megsemmisítő csapást mérhessen. Ez a megközelítés magyarázza a háború elején látott irdatlan lőszerfelhasználást (napi 60-80 ezer gránát) és a logisztikai láncok túlterheltségét.
1.2. Az Ukrán Út: Kényszerű Innováció
Ukrajna 2014 után, a Donbaszban szerzett tapasztalatok alapján kezdte átalakítani tüzérségi doktrínáját. Mivel nem rendelkeztek Oroszországhoz mérhető lőszerkészletekkel, a hangsúlyt a hatékonyságra és a gyorsaságra helyezték. A GIS Arta szoftver bevezetése („a tüzérség Uber-je”) lehetővé tette a célkoordináció decentralizálását, így a célfelderítéstől a tűzkiváltásig eltelt idő percekre csökkent. Ez a szoftveralapú megközelítés tette lehetővé, hogy a később beérkező, kisebb számú nyugati eszközzel is képesek legyenek stratégiai hatást elérni.
2. Kiindulási Állapot (2022. február 24.)
A háború kezdetén mindkét fél döntően szovjet eredetű technikára támaszkodott. Az erőviszonyok azonban drasztikusan eltérőek voltak.
2.1. Oroszországi Föderáció Eszközállománya
Az IISS Military Balance és a CSIS elemzései alapján Oroszország a világ legnagyobb aktív és tartalék tüzérségi állományával rendelkezett.
Részletes Orosz Eszközlista (2022. február):
| Típus | NATO Kód | Kaliber | Aktív (Becsült) | Tartalék (Becsült) | Technikai Leírás és Harcászati Szerep |
| 2S19 Msta-S / SM | M1990 Farm | 152 mm | ~850 | ~150-200 | A modern orosz tüzérség gerince. A T-80 alvázra épülő rendszer automata töltővel és (az SM verzióban) digitális tűzvezetéssel rendelkezik. Lőtáv: 24-29 km (hagyományos), 36 km (rakéta-póthajtású). |
| 2S3 Akácija | M1973 | 152 mm | ~800 | ~1000+ | A hidegháború igáslova. Bár megbízható, tűzvezető rendszere elavult, lőtávolsága (17,4 km) korlátozott, így sebezhető a modern ellentüzérséggel szemben. |
| 2S1 Gvozgyika | M1974 | 122 mm | ~600 | ~2000+ | Kétéltű, könnyű páncélzatú eszköz, elsősorban gépesített lövészegységek közvetlen támogatására. Kis kalibere miatt rombolóereje korlátozott. |
| 2S7M Malka | M1975 Pion | 203 mm | ~60 | ~260 | Stratégiai nehéztüzérség. Hatalmas lőtávolság (37-47 km) és pusztító erő, de alacsony tűzgyorsaság és nehézkes mobilitás jellemzi. |
| 2S5 Giacint-S | M1981 | 152 mm | ~100 | ~850 | Kifejezetten nagy lőtávolságú csapásmérésre tervezett, nukleáris hordozásra is képes löveg. Páncélzata hiányos (a kezelőszemélyzet a járművön kívül tartózkodik tüzeléskor). |
| 2S4 Tyulpan | M1975 | 240 mm | ~40 | ~390 | Önjáró aknavető. A világ legnagyobb kaliberű aknavetője, amelyet kifejezetten erődített városi célpontok (pl. Azovsztal) megsemmisítésére használnak. |
| 2S35 Koalicija-SV | - | 152 mm | 8-12 | - | A legújabb generáció, teljesen automatizált toronnyal. A háború kezdetén csak kísérleti fázisban volt, érdemi harci alkalmazása 2024-ig nem volt igazolt. |
2.2. Ukrajna Eszközállománya
Ukrajna tüzérsége a Szovjetunió felbomlása után megörökölt készletekre, valamint a 2014 utáni reaktiválási programokra épült. A Military Balance adatai szerint a mennyiség jelentős volt, de az eszközök állapota és a lőszerkészlet (különösen a 152 mm-es) kritikus pontnak számított.
Részletes Ukrán Eszközlista (2022. február):
| Típus | Kaliber | Aktív (Becsült) | Megjegyzés és Állapot |
| 2S1 Gvozgyika | 122 mm | ~290-300 | A dandárok tüzérségi csoportjainak alapfegyvere. Nagy mozgékonyság, de korlátozott tűzerő. |
| 2S3 Akácija | 152 mm | ~230-250 | A hadosztályszintű tüzérség maradványa. A háború elején a legnagyobb tűzerőt képviselte. |
| 2S7 Pion | 203 mm | ~90 | A 2014-es események után a stratégiai raktárakból reaktiválták őket, mivel ezek voltak képesek a legnagyobb lőtávolságra (akár 47 km) nyugati segítség nélkül. |
| 2S19 Msta-S | 152 mm | ~35-40 | A legmodernebb eszköz, de alacsony darabszámban. A Shepetivka Javítóüzem próbálta modernizálni őket a háború előtt. |
| 2S5 Giacint-S | 152 mm | ~18-24 | Kis mennyiségben állt rendelkezésre. |
| 2S22 Bohdana | 155 mm | 1 (Prototípus) | Az egyetlen NATO-kaliberű, hazai fejlesztésű eszköz a háború kezdetén. A kísérleti példány kulcsszerepet játszott a Kígyó-sziget visszafoglalásában. |
3. A Nyugati Támogatás Dinamikája és a „Tüzérségi Koalíció”
A háború elhúzódásával Ukrajna saját szovjet kaliberű lőszerkészletei 2022 nyarára kritikus szintre csökkentek. Ekkor indult meg a nyugati nehézfegyverzet áramlása, amely nemcsak pótlást, hanem minőségi ugrást is jelentett. A 155 mm-es NATO szabványra való átállás stratégiai kényszer és lehetőség volt egyszerre.
3.1. Leszállított Eszközök Típusai, Forrásai és Mennyiségei
Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb rendszereket, azok származását és a szállított mennyiségeket (2025. elejéig, beleértve az ígérvényeket is).
A) Vontatott és Önjáró Rendszerek Vegyesen
A nyugati támogatás gerincét kezdetben a vontatott M777 (USA, Kanada, Ausztrália – több mint 180 db) alkotta, de a nagy mobilitású önjáró eszközök váltak a legértékesebbé.
B) Önjáró Rendszerek Részletes Bontása
| Eszköz | Származási Ország | Donorok | Mennyiség (Becsült) | Technikai Sajátosságok és Harctéri Tapasztalatok |
| M109 (A3-A6) | USA | USA, Norvégia, UK, Olaszország, Lettország | 180+ | A legelterjedtebb típus. A norvég M109A3GN változatok robusztusak, az amerikai M109A6 Paladinok digitális tűzvezetéssel rendelkeznek. Bár lőtávolságuk (24-30 km) elmarad a legújabbaktól, mennyiségük miatt kritikusak a frontvonal stabilizálásában. |
| AHS Krab | Lengyelország | Lengyelország, Ukrajna (vásárlás) | 80+ | A „hibrid” megoldás: dél-koreai K9 alváz, brit AS90 torony, lengyel tűzvezetés. Kiválóan teljesített a Harkiv környéki ellentámadásban. Nagy mobilitás és megbízhatóság jellemzi. Ukrajna egyik legfontosabb partnere. |
| PzH 2000 | Németország | Németo., Hollandia, Olaszország | 40+ | A technológiai csúcs. MRSI (Multiple Round Simultaneous Impact) képesség, 40+ km lőtáv, extrém tűzgyorsaság. Ugyanakkor rendkívül érzékeny a karbantartásra; az intenzív használat (napi több száz lövés) gyors kopást és elektronikai hibákat okozott. |
| CAESAR | Franciaország | Franciaország, Dánia | 70+ (Terv: 144) | Gumikerekes (6x6 és 8x8). Kiemelkedő stratégiai mobilitás és „üt és fuss” képesség. A dánok által átadott 8x8-as verziók nagyobb lőszerkészlettel és automata töltővel rendelkeznek. Pontossága legendás a fronton. |
| Zuzana 2 | Szlovákia | Szlovákia, (Dánia/Németo. finanszírozás) | 24+ | Gumikerekes, zárt tornyú, automata töltős rendszer. Hasonló a cseh DANA-hoz, de 155 mm-es NATO kaliberrel. |
| Archer | Svédország | Svédország | 8 | A világ egyik leggyorsabb rendszere: megállástól az első lövésig <30 másodperc. Teljesen automatizált, a személyzet el sem hagyja a kabint. Ideális a drónokkal telített környezetben. |
| AS90 Braveheart | Egyesült Királyság | Egyesült Királyság | 32 | A britek a teljes működőképes flottájuk jelentős részét átadták. Lánctalpas, 155 mm-es rendszer, a Krab tornyának alapja. |
| RCH 155 | Németország | Németország (Gyártás alatt) | 54 (Ígéret) | A jövő fegyvere: Boxer harcjárműre szerelt PzH 2000 torony, amely képes mozgás közben tüzelni. Szállítása 2025-től várható. |
| DANA M2 | Csehország | Csehország | ~26 | Modernizált 152 mm-es rendszer. Bár szovjet kaliber, a modern digitális rendszerek miatt hatékony. |
3.2. Lőszerellátás: A Szűk Keresztmetszet
A modern tüzérségi rendszerek mit sem érnek lőszer nélkül. A nyugati koalíció legnagyobb kihívása a gyártókapacitás felfuttatása volt.
USA: A gyártás a havi 14 000-ről (2022) havi 40 000-re nőtt 2024 végére, a cél a havi 100 000 elérése 2025-re.
EU: Az egymillió lőszerre vonatkozó ígéretet csak késve sikerült teljesíteni. A Rheinmetall és a Nammo (Norvégia) hatalmas beruházásokat hajtott végre.
Különleges Lőszerek: Az M982 Excalibur (GPS vezérelt) és a SMArt 155 / BONUS (páncéltörő szubmuníció) lőszerek lehetővé tették, hogy egyetlen lövéssel semmisítsenek meg célokat, radikálisan csökkentve a logisztikai terhelést.
4. Harctéri Veszteségek Elemzése (2022–2025)
A veszteségek mértéke és dinamikája pontos képet ad a háború intenzitásáról és a technológiai változásokról. Az adatokat vizuálisan megerősített források (Oryx, WarSpotting) alapján elemezzük.
4.1. Orosz Veszteségek
Oroszország tüzérségi veszteségei példátlanok. A háború első szakaszában a veszteségek mérsékeltek voltak, de a nyugati precíziós tüzérség és az FPV drónok megjelenésével drasztikusan megugrottak.
Összesített Veszteség: A WarSpotting és Oryx adatai szerint Oroszország több mint 900 önjáró löveget és 350+ vontatott löveget veszített vizuálisan igazoltan.A valós szám valószínűleg meghaladja az 1200-1500 darabot.
Típus szerinti bontás:
2S19 Msta-S: Több mint 190 db veszteség. Ez a legfájóbb pont, mivel ez volt a legkorszerűbb tömegesen gyártott eszköz. A veszteségek miatt a modern 2S19-esek aránya a fronton drasztikusan csökkent
2S3 Akácija: A veszteségek gerincét ez a típus adja, mivel ezeket vetik be a legkockázatosabb zónákban.
Ritkaságok: Több tucat 2S4 Tyulpan és 2S7M Malka semmisült meg, amelyeket az ukrán ellentüzérség és a HIMARS csapások prioritásként kezeltek.
4.2. Ukrán Veszteségek
Ukrajna veszteségei darabszámban alacsonyabbak, de az állományhoz viszonyítva súlyosak.
Összesített Veszteség: Az Oryx szerint több mint 300-400 önjáró tüzérségi eszköz.
21 Nyugati eszközök: Több mint 50 db M109, mintegy 20-25 db Krab és több CAESAR is megsemmisült. A legnagyobb fenyegetést az orosz Lancet cirkálórakéták (loitering munitions) jelentik, amelyek kifejezetten a nagy értékű nyugati tüzérséget vadásszák.
Túlélőképesség: Fontos megjegyezni, hogy a nyugati eszközök (különösen a PzH 2000 és Krab) páncélzata gyakran megvédte a személyzetet még a jármű megsemmisülésekor is, ellentétben a szovjet típusokkal, ahol a lőszerrobbanás gyakran katasztrofális.
5. Pótlás és Regeneráció: Versenyfutás az Idővel
A háború elhúzódása miatt a készletek pótlása vált a stratégiai győzelem kulcsává.
5.1. Oroszország: A Raktárak Mélyén és Észak-Korea
Oroszország nem képes annyi új modern eszközt gyártani, amennyit veszít.
Raktári Reaktiválás: A műholdas elemzések (HighMarsed, Covert Cabal) szerint a stratégiai tárolóbázisok (pl. 94. Arzenál Omszkban) kiürülnek. A jó állapotú 2S19-esek elfogytak, most már a rozsdásabb 2S1-eseket és a vontatott D-20-asokat (1950-es évek technológiája) szedik elő.
Improvizáció: Megjelentek a tüzérségi feladatkörben alkalmazott harckocsik (T-62, T-55) és a hajólövegekkel felszerelt MTLB lánctalpasok. Ezek hatékonysága alacsony, de növelik a tűzsűrűséget.
Észak-Korea Szerepe: 2023 végétől Phenjan vált a legfontosabb beszállítóvá. Becslések szerint 6-12 millió tüzérségi lőszert és – ami még aggasztóbb – M1989 Koksan 170 mm-es nagy hatótávolságú önjáró lövegeket szállítottak. Ez időlegesen stabilizálta az orosz tűzfölényt.
5.2. Ukrajna: Saját Gyártás és Javítás
Ukrajna nemcsak a nyugati segélyekre vár, hanem masszív ipari fejlesztésbe kezdett.
2S22 Bohdana: A háború sikertörténete. A kezdeti egyetlen prototípusból mára sorozatgyártott termék lett. Zelenszkij elnök bejelentése szerint a gyártás 2024 végére elérte a havi 40 darabot. Ez éves szinten közel 500 új löveget jelent, ami meghaladja a legtöbb NATO-tagállam teljes tüzérségi állományát.
Javítóbázisok: Mivel a nyugati eszközök javítása külföldön (Lengyelország, Litvánia) logisztikailag lassú, Ukrajna a Rheinmetallal és más cégekkel együttműködve hazai javítóüzemeket hozott létre, hogy a sérült eszközöket gyorsabban visszajuttassák a frontra.
6. Technikai Kihívások: Kopás és Karbantartás
A modern tüzérségi eszközöket nem ilyen intenzitású és időtartamú harcra tervezték. A csőkopás (barrel wear) kritikus problémává vált.
Élettartam: Egy NATO szabvány 155 mm-es cső élettartama kb. 2500 teljes töltetű lövés (EFC). Ukrajnában ezt gyakran hetek alatt elérik. A kopott cső pontatlan, csökkenti a lőtávot, és robbanásveszélyes.
Logisztika: A cserecsövek gyártása szűk keresztmetszet. A dán hadsereg például külön programot indított pótcsövek beszerzésére Ukrajna számára.
Sár és Por: A finommechanikával teli nyugati eszközök (PzH 2000) érzékenyebbek az ukrán sárra (raszputyica), mint a robusztusabb, de primitívebb szovjet eszközök.
7. Összefoglalás és Jövőkép (2025-2026)
A háború 2025-re egyértelműen az ipari kapacitások és a logisztikai fenntarthatóság harcává vált.
Oroszország: A mennyiségi fölényét a minőség rovására tartja fenn. A szovjet készletek végleges kimerülése 2025 végére, 2026-ra várható. Ekkor a hadsereg kizárólag az új gyártásra (amely lassú) és az észak-koreai importra lesz utalva.
Ukrajna: A tüzérsége minőségileg messze felülmúlja az oroszt, de a lőszerellátás bizonytalansága és az eszközök sokfélesége („tüzérségi állatkert”) állandó kihívást jelent. A Bohdana program sikere azonban reménykeltő a stratégiai autonómia szempontjából.
8. Terv és Stratégiai Javaslat
A kutatás alapján az alábbi stratégiai cselekvési terv fogalmazható meg Ukrajna és partnerei számára a tüzérségi képességek fenntartására és fejlesztésére:
8.1. Standardizáció és Egyszerűsítés (A „Triád” Koncepció)
A jelenlegi 10+ féle önjáró löveg fenntarthatatlan. Ukrajnának törekednie kell az eszközpark egységesítésére három fő platformra:
2S22 Bohdana: Mint a tömegtermelt, hazai, gumikerekes „igásló”. Olcsó, könnyen javítható, nagy mobilitású.
PzH 2000 / RCH 155: Mint a technológiai csúcs a legnehezebb feladatokra és a páncélozott hadosztályok támogatására.
AHS Krab: Mint a lánctalpas, robusztus köztes megoldás a nehéz terepviszonyokhoz.
Javaslat: A ritka típusok (pl. AS90, M109 régebbi verziói) fokozatos kivonása vagy tartalékba helyezése, ahogy az új Bohdanák beérkeznek.
8.2. „Cső-Koalíció” (Barrel Coalition) Létrehozása
A lőszer mellett a legkritikusabb fogyóeszköz a lövegcső.
Javaslat: A nyugati partnereknek nem komplett rendszereket, hanem szabványosított 155 mm-es (L/52 és L/39) csöveket kellene tömegesen gyártaniuk és szállítaniuk, mivel Ukrajna már rendelkezik a cseréhez szükséges kapacitással.
8.3. Drónvédelem Integrálása (Counter-UAS)
A legnagyobb veszteségeket ma már nem az ellenséges tüzérség, hanem az FPV drónok és a Lancetek okozzák.
Javaslat: Minden önjáró löveget gyárilag vagy utólagosan fel kell szerelni:
Fizikai védelemmel (slat armor / „cope cage”) a torony felett.
Integrált elektronikai zavaróberendezéssel (EW jammer), amely a jármű saját áramköréről működik, és blokkolja a drónok vezérlőfrekvenciáit a közvetlen közelben.
8.4. Hazai Lőporgyártás
A Bohdana gyártása sikeres, de a lőszergyártás (különösen a hajtóanyag/lőpor) még mindig importfüggő.
Javaslat: Vegyesvállalatok létrehozása (pl. Rheinmetall-Ukroboronprom) Ukrajna nyugati, védettebb régióiban a teljes vertikumú lőszergyártás megteremtésére, csökkentve a kiszolgáltatottságot a nyugati politikai döntéshozatalnak.
Ez a jelentés rávilágít arra, hogy bár a technológia változik, a tüzérség – megfelelő adaptációval – továbbra is a harctér meghatározó ereje marad. Ukrajna sikere a hazai ipar felfuttatásán és a nyugati technológia okos integrációján múlik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése